Művelet-elemzési tevékenység


 

A katasztrófavédelmi műveletek elemzése és a komplex veszélyhelyzeti prognózis, valamint a beválás-vizsgálat készítésének elsődleges célkitűzése a megelőző és mentő katasztrófavédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a bekövetkezett események, eseménysorozatok feldolgozása útján következtetések, tanulságok levonása, valamint a megszerzett tapasztalatok alapján további vezetői döntések kezdeményezése, megalapozása.

Az elemző és értékelő tevékenység rendeltetése, hogy az adatokat rendszerbe foglalva gyűjtse, majd feldolgozza, végül következtetéseket és javaslatokat fogalmazzon meg az adott szervezetre, illetve tevékenységi körre vonatkozóan. A katasztrófavédelmi művelet-elemzés rendszerének célja olyan egységes és áttekinthető, a katasztrófavédelmi műveletek szakmai elemzését biztosító módszertan biztosítása, amely lehetővé teszi az objektív adatszolgáltatást, az azonos időszakok sajátosságainak összehasonlító vizsgálatát és érdemi fejlesztési javaslatok megfogalmazását egyaránt.

#

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv szervezeti felépítését követő, valamennyi szervezeti szinten feladatként jelentkező művelet-elemzési tevékenység legfontosabb dokumentumai a negyedévente készülő időszaki művelet-elemzések, a féléves felsőszintű összefoglaló értékelések, valamint az egy-egy eseményt érdemben és szakmai alapossággal feldolgozó eseti művelet-elemzések.

Mindezek kijövő eredményeinek, tapasztalatainak és megállapításainak felhasználásával készül az országos komplex veszélyhelyzeti prognózis, amely a vizsgált időszakban jellemző országos meteorológiai, hidrológiai és geográfiai tendenciák, az előző évek azonos időszakában végrehajtott katasztrófavédelmi feladatok, valamint az előrejelzések alapján készített előzetes számítás. Nevesíti a potenciális veszélyforrásokat és az azokra történő felkészülés érdekében végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat. A prognózisok megvalósulását, a végrehajtott felkészülési feladatok hatékonyságának értékelését a beválás-vizsgálatok tartalmazzák, amelyek lehetőséget biztosítanak a kiemelkedő eredmények széleskörű megosztására, a jó gyakorlatok megismertetésére.

Az országosan egységes, egymásra épülő elemző-értékelő munka eredményeként:

  • kimutathatók az összefüggések egyes események és például időjárási jelenségek között,
  • kimutathatók azok az extremitások, amelyek mindenképpen vezetői döntést, intézkedést igényelnek,
  • olyan tendenciák állapíthatók meg, amelyek ráirányítják a figyelmet egy-egy új intézkedés bevezetésére,
  • feltárhatók a rendszer működésében rejlő hibák és hiányosságok, amelyek kijavítására döntés-előkészítő javaslatokat lehet megfogalmazni,
  • a tapasztalatok és a jó gyakorlatok megosztásával támogatható az információ-áramlás,
  • fejlődés érhető el a tapasztalatok és jó gyakorlatok továbbképzési témakörökbe történő felvételével.