A 2010. május-júniusi rendkívüli időjárás következtében károsodott lakóingatlanok helyreállítása


 

A hidrometeorológiai helyzet

2010. május 15-től az ország szinte teljes területét érintve ciklonális front, viharos (néhol a 90 km/óra erősséget is jóval meghaladó) széllökésekkel kísért nagy intenzitású felhőszakadás sújtotta. A hirtelen, jelentős mennyiségű és intenzitású csapadék miatt számtalan helyen áradtak a patakok (Boldva, Szinva, stb.) és a folyók (Ipoly, Hernád, Sajó, Bodrog, Zagyva, stb.), nem kímélve az önkormányzati épületeket és a lakóházakat sem. A kialakult árvízi helyzetre való tekintettel május 17-én a Kormányzati Koordinációs Bizottság rendkívüli ülést tartott. A lakosság és az anyagi javak mentése, a bekövetkezett károk enyhítése, valamint a további károk kialakulásának megakadályozása érdekében a Kormány Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A további csapadékos időjárást és árhullámokat követően a Kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki még:

  • Nógrád megye 2 településére (Pásztó, Hasznos),
  • Győr-Moson-Sopron megye 3 településére (Bőny, Mezőőrs, Rétalap),
  • Jász-Nagykun-Szolnok megye először 7 településére (Jászdózsa, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Alattyán, Jásztelek, Jászjákóhalma, Jászberény),
  • majd a megye teljes közigazgatási területére,
  • továbbá Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Heves, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék teljes közigazgatási területére.

Azon megyék ahol árvízi veszélyhelyzetet hirdetett ki a Kormány 2010-ben.

Védekezés

Országosan összesen 842 településen, ebből B-A-Z megyében 208 településen, továbbá 6 fővárosi kerületben került sor védekezésre.

A védekezésben résztvevő erők létszáma csúcsidőszakban (2010. június 5-én) megközelítette a 25 000 főt, ebből BAZ megyében 21 156 fő volt (vízügyi szervek, katasztrófavédelem és speciális mentők, tűzoltók, rendőrség, honvédség, pénzügyőrség, büntetés-végrehajtás, megalakított polgári védelmi szervezetek, lakosság – köztük társadalmi szervezetek, önkéntesek).

A kitelepítések és befogadások megtervezése, megszervezése folyamatos volt. A vízügyi előrejelzések alapján a veszélyeztetett lakosság kitelepítésre került, a befogadási helyeken az elhelyezés, az egészségügyi és élelmezési ellátás biztosított volt.

A kitelepítettek száma 2010. június 8-án 5 259 fővel érte el a maximumot, ebből B-A-Z megyében 4 222 főnek kellett otthonát elhagyni.

Kárfelmérés és kormányzati döntés a helyreállításról

Az árvízi védekezés intenzív szakaszának befejeztével a feladatok a keletkezett károk felmérésére irányultak. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az árhullámok levonulását követően kárfelmérő munkacsoportokat hozott létre és vezényelt Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe. A munkacsoportok 105 településen több mint 5680 lakóépület vonatkozásában becsülték meg az árvíz okozta károkat.

A 2010. június 30-ai ülésén, az érintett térség szociális és foglalkoztatottsági helyzetét mérlegelve, döntött a Kormány a kárenyhítésről, hogy önként vállalt kötelezettségként a helyi önkormányzatokon keresztül támogatást nyújt a megsemmisült vagy helyre nem állítható módon károsodott lakóingatlanokban élő károsultak fedélhez juttatásához, a káreseményt megelőző állapotok visszaállításához. A 2010. évi május-júniusi árvízi helyreállítás az elmúlt évek központilag finanszírozott helyreállítási tevékenységéhez hasonlóan a települési önkormányzatok útján történt.

Jogszabályi háttér

A 2010. májusától bekövetkezett rendkívüli időjárás következtében károsodott magántulajdonú lakóingatlanok kárenyhítését a 2010. május-június hónapokban kihirdetett veszélyhelyzetek időszakában felmerült védekezési költségekről és károk enyhítéséről szóló 1148/2010 (VII. 8.) Korm. határozat szabályozta.

A 2010. május-június hónapokban kihirdetett veszélyhelyzetek által érintett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatok tevékenységének támogatásáról szóló 5/2010. (VII. 28.) BM-KIM együttes utasítás feladatokat határozott meg az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal vezetője, az OKF főigazgatója, a területrendezési és építési ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint az országos rendőrfőkapitány részére. Utasította az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjét, hogy működjön együtt az érintett önkormányzatokkal, személyes megjelenésével segítse elő az önkormányzatok munkáját, működjön közre az önkormányzati rendeletek és egyéb döntések meghozatalában. A hivatalvezető működjön közre az érintett lakosság tájékoztatásában, az építési ügyekért felelős helyettes államtitkár segítségével szorgalmazza az építésügyi hatósági ügyek soron kívüli intézését.

Az Utasításnak megfelelően a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának gondoskodnia kellett arról, hogy az érintett megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ismereteivel segítse az államigazgatási hivatal vezetőjét, továbbá az országos rendőrfőkapitánynak kiemelt figyelmet kellett fordítania az érintett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések közbiztonságának fenntartására.

A végrehajtott feladatokról – a Kormány tájékoztatása érdekében – az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjének, az érintett szervek közreműködésével közös jelentést kellett készítenie, melyet minden csütörtökön, a BM OKF útján kellett felterjesztenie a belügyminiszter, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter részére.

A helyreállítás folyamata

Minden érintett önkormányzatnak saját feladata volt, hogy megalkossa a megsemmisült, vagy helyreállíthatatlanná vált lakóingatlanok támogatására a központi támogatás felhasználásáról szóló önkormányzati rendeletét. A rendeletek megalkotását követően az önkormányzat támogatási megállapodást kötött a károsultakkal, amiben a károsult nyilatkozott az általa választott kárenyhítési módozatról, amely lehetett használt lakóház vásárlása, vagy új lakóingatlan építése. A központi költségvetésből finanszírozott támogatási összeg megsemmisült lakóingatlanonként maximálisan 9 millió Ft volt.

Minden önkormányzat támogatási keretösszeget kapott az államtól, melynek mértéke a megsemmisült lakóházak száma 9 millió Ft-tal felszorozva Az önkormányzatok intézték a kivitelezési munkálatokat, az építőanyag vásárlást és a lakásvásárlási szerződések megkötését. Az önkormányzatoknak számlákkal, adás-vételi szerződésekkel tételesen el kellett számolniuk a Magyar Államkincstár felé. A megmaradt, fel nem használt pénzösszeget a Magyar Államkincstár útján vissza kellett juttatni az államnak. A kárenyhítés végső határideje 2010. október 31-e volt.

Összességében 8 megye 49 településén 271 ingatlan tulajdonosa részesült állami támogatásban. 81 esetben új ingatlan építését választották a károsultak, 190 esetben használt lakóház vásárlásával valósult meg kárenyhítésük. A központi kárenyhítés során 1 Mrd 780 millió 585 ezer Ft támogatás kiutalása történt meg. A 2010. május-június hónapokban kihirdetett árvízi veszélyhelyzetek során károsodott magántulajdonú lakóingatlanok tulajdonosainak kárenyhítése 2010. október végére lezárult, a károsultak elemi lakhatási feltételei biztosítottak.

Az állami kárenyhítésben nem részesülők támogatása

Csak azon károsultak részesülhettek állami kárenyhítésben, akiknek lakóházuk összedőlt, vagy helyre nem állítható mértékben károsodott. Voltak olyan ingatlanok is, amelyek csekélyebb, még helyreállítható mértékben károsodtak, ezen lakóházak tulajdonosainak kárenyhítésére kötött együttműködési megállapodást a belügyminiszter a főbb karitatív szervekkel, úgymint:

  • Magyar Vöröskereszt
  • Magyar Ökumenikus Segélyszervezet
  • Katolikus Karitász
  • Baptista Szeretetszolgálat

A karitatív szervezetek milliárdos nagyságrendű összegekkel támogatták a károsultak életvitelének normalizálását, a károk helyreállítását.

A karitatív szervezetek támogatása az önkormányzatok közreműködésével jutott el a károsultakhoz.

Árvízvédelmi beruházások

A 2010. május-júniusi árvizek során károsodott és újjáépített települések átfogó árvízvédelmének megteremtése érdekében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az év elején a Kormány ismét veszélyhelyzetet hirdetett ki. A 2010. évi pusztítás újbóli elkerülése végett a Kormány árvízkárok megelőzését szolgáló beruházásokról döntött a 1028/2011 Korm. rendeletével. A döntés célja az volt, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megindítja azon árvízvédelmi beruházásokat, amelyek a lakosság életét, anyagi javainak védelmét szolgálják.

Ezek a megvalósult, és szeptember 30-áig átadott árvízvédelmi beruházások a következők:

  • négy záportározó épült Hídvégardó, Bódvaszilas, Szendrőlád és Edelény településeken,
  • három szükségtározó létesült Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas településeken a Bódva mentén,
  • Felsőzsolcát különböző technológiákkal épült körtöltések védik,
  • Ónod és Nagycsécs települések védelmét is önkormányzati körtöltés szolgálja,
  • mederkotrásokra került sor a Sajó, a Bódva és a Hernád több szakaszán,
  • a Kormány ugyancsak döntött 98 legveszélyeztetettebb település vízkár-elhárítási tervének elkészítéséről. Az árvízi védekezés hatékonyságának egyik legmeghatározóbb eleme a szakmailag kifogástalan vízkár-elhárítási terv. Valamennyi tervet megkapták az érintett önkormányzatok.

A négy záportározó elsődleges feladata a hirtelen, lokálisan lehulló jelentős mennyiségű csapadék visszatartása.

A három szükségtározó funkciója, hogy az árhullám csúcsát egy adott pillanatban – a tározó megnyitásával – ki tudják vezetni, ezzel a folyó alsóbb szakaszán csökkentsék a védművek és a védekező erők terhelését.

A megvalósult beruházások a lakosság körében pozitív hatást keltenek, a jövőben keletkező árvízi hatások mérsékeltebbek és kezelhetőbbek lesznek. A lakosságvédelmi feladatok ellátását, tervezését és oktatását a BM OKF a kialakult helyzet, és a Magyar Országgyűlés által elfogadott, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény figyelembe vételével hajtja végre.

Érdekességek

A 2010-es árvíz elleni védekezés során felhasznált homok össztérfogata megközelítőleg annyi, mint a Parlament térfogata. Az BM OKF készleteiből összesen 5 millió 700 ezer homokzsákot építettek be a védekezés során. Ha a gátépítésnél használt technikával egymás mellé állítjuk a zsákokat, 912 kilométernyi, egy zsák széles töltést tudunk felépíteni. Ekkor gátunk Budapesttől elérne Stuttgart-ig.

Ha egymásra tornyozzuk az 5 millió 700 ezer töltött zsákot, olyan magas oszlopot kapunk, ami 3880-szor magasabb a Gellért-hegynél, az Eiffel-toronyból pedig 2797-et kellene egymásra rakni, hogy elérjük a tetejét.