A helyreállítási újjáépítési feladatrendszer


 

Az elmúlt évtizedek rendkívüli időjárása következtében kialakult intenzív szélviharok, felhőszakadások, ár- és belvizek, jégverések az ország csaknem egész területén pusztítottak kisebb-nagyobb mértékben. Különböző jellegű és mértékű károk keletkeztek az ország szinte egész területén.

Az állam, az önkormányzatok és az egyének tulajdona egyaránt sérült. Utak, hidak, árvízvédelmi létesítmények, közművek és magántulajdonú lakóingatlanok rongálódtak meg. A folyamatosan ismétlődő természeti katasztrófák következtében az elmúlt évtizedben Magyarországon több tízezer család otthona semmisült meg, vagy károsodott kisebb-nagyobb mértékben.

A lakhatás elemi feltételeinek megteremtése – visszaállítása – gyakran (különös tekintettel egyes régiók gazdasági, szociális és foglalkoztatottsági tényezőit figyelembe véve) meghaladta a károsultak és a települési önkormányzatok lehetőségeit.

Felvetődik a kérdés, hogy egy természeti katasztrófát követően hogyan és milyen keretek között történik a kárrendezés? Polgári jogi megközelítésben a kialakult károk rendezése szempontjából 3 fogalmat különböztethetünk meg. Kártérítés, kártalanítás, valamint kárenyhítés. A polgári jogi kártérítési felelősség alapvető feltételei: a jogellenesség, a felróhatóság, a kár, valamint az ok okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység vagy mulasztás között.

A természeti csapások következményeinek felszámolására sem a Kormánynak, sem az EU-nak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége. Ennek ellenére, különösen súlyos természeti vagy civilizációs csapást követően az érintett lakosság létszáma, károk mértéke, az érintett térség gazdasági, foglalkoztatási, szociális helyzete alapján a Kormány önként vállalt kötelezettség vállalás keretében dönthet úgy, hogy költségvetési támogatást nyújt a kialakult károk enyhítéséhez.

A kárenyhítés nem kártérítés, összege nem feltétlenül fedezi a károsult teljes kárát, annak esetleg csak egy részét. Kárenyhítés esetén egy harmadik személy vállalja, hogy a kialakult kár megtérítésének egészét vagy egy részét magára vállalja, ahogyan pl. a Kormány a 2010. május-júniusi árvíz, vagy a 2010. október 4-i vörösiszap katasztrófa utáni helyreállítás és újjáépítés estében önként tette.

A fennálló helyzet javítása az állampolgárokra is feladatot ró. A közpénzek felelős, költségtakarékos, valamint jogszerű felhasználása érdekében, a természeti csapásokat követő lakóingatlanokban bekövetkező károk mértékének csökkentése, a bekövetkezett károk enyhítésének elősegítése érdekében megoldást az Európai Unióban is bevált módszerek, úgymint az öngondoskodás különböző formájának (biztosítottság, az épületek és a lakókörnyezetének folyamatos karbantartása) a lakosság körében való minél szélesebb körű alkalmazása jelenthet.