A kritikus infrastruktúra


 
Vissza

A kritikus infrastruktúra fogalma az utóbbi évtizedben jelent meg a hazai szakmai életben és várhatóan teret hódit a köznyelvben is, ahogy a lakosság számára is ismertté és tudatossá válik a kritikus infrastruktúrák védelmének fontossága.

De mi is az, hogy kritikus infrastruktúra és mitől lesz egy infrastruktúra (vagy annak eleme) kritikus?

A fogalom teljes körű értelmezéséhez szükséges annak egyes elemeit vizsgálni. Az egyik összetevő az infrastruktúra, amelynek általános fogalma viszonylag egységesen értelmezett. A fogalom a gazdaságtudományban jelent meg, mint olyan gazdasági feltételek (úthálózat, kikötők, közművek, műtárgyak, közoktatás stb.) gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatban, de közvetve befolyásolják a termelés fejlesztésének lehetőségeit.

Ennek analógiája alapján a műszaki infrastruktúra az alapvető létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok, amelyek alapjai – létesítési és üzemeltetési feltételei – egy konkrét cél végett megvalósítandó létesítményeknek. A társadalmi értelemben vett infrastruktúra ebből következtetve mindazon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége, amelyek egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtik, a gazdaság működését elősegítik, illetve lehetővé teszik.

Az irányelv értelmezéséhez szükséges a kritikus, kritikusság meghatározása is, amelynek lényege röviden úgy ragadható meg, hogy kritikus minden "dolog" amelyek megsemmisülése, működésének vagy szolgáltatásainak alacsonyabb szintje, elérhetőségének megszűnése vagy csökkenése valamilyen támogatott objektumra, folyamatra jelentős (ebben az esetben egyértelműen negatív) hatást gyakorol.

A felsorolt példák alapján megfogalmazható a kritikus infrastruktúra általános fogalma, azaz egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire negatív hatással jár.

Kritikus Infrastruktúra I

A fenti fogalmat az alábbi 5 alapvető tulajdonság teszi teljessé:

  • interdependencia – egymástól való függőség;
  • informatikai biztonság – kiemelt terület, informatizált munkafolyamatok;
  • üzemeltetés – sajátosságok, egyedi jelleg;
  • dominó-elv – láncreakció-szerű sérülés/károsodás;
  • leggyengébb láncszem & rész-egész elv – összekapcsolódó hálózatok stabilitása a leggyengébb elem erősségétől függ.

A kritikus infrastruktúrák védelmének kialakulása

A kritikus infrastruktúra védelem az Amerikai Egyesült Államokból indult, ott az 1990-es években már kutatási és tudományos szinten említik, bár ekkor még megoszlottak a vélemények az egyes területek jelentőségét illetően és leginkább csak a téma informatikai aspektusai kerültek előtérbe. Az európai koncepció kiinduló pontját és az igényt egy átfogó program kidolgozására a második évezred elején megszaporodott, súlyos következményekkel járó terrortámadások jelentették.

A 2001. szeptember 11-i new yorki merénylet sokkolta az egész világot, de Európa ekkor még nem számolt azzal, hogy uniós tagállam is célponttá válhat. Az első jelentős terrorcselekmény a 2004. márciusi madridi terrortámadás volt, mely egész Európát megrázta. Az esemény rávilágított a terrorhálózatokkal szembeni védtelenségre és kiszolgáltatottságra, és egyben világossá vált, hogy az egyes szolgáltatások, infrastruktúrák működési zavarai a köztük fellelhető interdependenciák révén milyen hatalmas pusztítást vihetnek véghez a társadalomban mind humán, mind gazdasági tekintetben. Ezt követően, a 2004. júniusában ülésező Európai Tanács átfogó stratégia kidolgozását kérte a létfontosságú infrastruktúrák védelmére.

A Bizottság 2004. október 20-án elfogadta "A létfontosságú infrastruktúrák védelme a terrorizmus elleni küzdelemben" című Közleményt, amelyben javaslatokat tett arra, hogy hogyan lehetne az európai megelőzést, felkészültséget és reagálást javítani a létfontosságú infrastruktúrákat érintő terrortámadások esetén.

Egy 2004 decemberében elfogadott Tanácsi következtetés tett először javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra (European Programme for Critical Infrastructure Protection – EPCIP), és jóváhagyta a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatának (Critical Infrastructure Warning Information Network – CIWIN) Bizottság általi felállítását.

A 2005-ös londoni robbantásokat követően a Tanács ismételten megerősítette a terrorizmus ellenes harc melletti elkötelezettségét, valamint kihangsúlyozta, hogy az állampolgárok és az infrastruktúrák védelmével csökkenteni kell a támadások általi fenyegetettség szintjét és a kiszolgáltatottságot.

2005 novemberében a Bizottság zöld könyvet fogadott el a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról (EPCIP), amely választási lehetőségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatosan, hogy a Bizottság hogyan állíthatná fel az EPCIP-et és a CIWIN-t.

A Bel- és Igazságügyi (IB) Tanács a 2005. decemberében elfogadott, a létfontosságú infrastruktúrák védelméről szóló következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programra. E közlemény bemutatja az EPCIP végrehajtása érdekében javasolt elveket, eljárásokat és eszközöket. Az EPCIP végrehajtását adott esetben kiegészítik majd ágazatspecifikus közlemények, amelyek a Bizottság megközelítését az egyes létfontosságú infrastrukturális ágazatokra vonatkozóan mutatják be.

Az EPCIP megvalósítására vonatkozóan végül 2008 decemberében született végleges döntés, ekkor látott napvilágot a 2008/114/EK tanácsi irányelv. Az irányelv alapvetően egy eljárási rendet állapít meg, az európai kritikus infrastruktúrák (ECI) azonosítására és kijelölésére. A kritikus infrastruktúra és az európai kritikus infrastruktúra fogalma az irányelvben elkülönül.

Kritikus Infrastruktúra II

Célkitűzései 3 fő irányvonal szerint határozhatók meg, melyek a megelőzés, felkészülés és az ellenálló képesség kialakítása. A tagállamok közötti konzultációs eljárás és az eközben hozzáadott érték tette lehetővé, hogy a terrorizmus elleni harctól eljussunk a mindenfajta veszéllyel szembeni védelemig, különösen a terrorizmusra összpontosító uniós programig.

Az irányelvben megadott definíció szerint kritikus infrastruktúraként értékelendők a tagállamokban található azon eszközök, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban.

Az irányelv a fenti általános fogalomhoz képeset kiemelten megjeleníti az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez való közvetlen kapcsolódást. Ennek értelmében az irányelv szerint is a kritikusság annak hatásában kell, hogy megjelenjen, azaz nem az infrastruktúrára vonatkoztatva kell nézni azt, hanem a bekövetkező hatást kell figyelembe venni. Egy példával élve, nem egy komplex elektromos ellátási rendszer a kritikus, hanem, ha ez az ellátási rendszer meghibásodik és általa a szolgáltatást igénybe venni kényszerülők helyzete negatívan változik, hiszen ez utóbbi szélsőséges esetben akár életek elvesztésével is járhat.

Az európai program főleg a nemzeti és európai kritikus infrastruktúrák megkülönböztetésére és azonosítására koncentrál, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét, mely szerint az infrastruktúrák védelme alapvetően tagállami feladat.

Kritikus infrastruktúrák és védelmük szabályozása Magyarországon

Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló 2008/114/EK tanácsi irányelvet (irányelv) tagállami kötelezettségünk átültetni a hazai jogrendszerbe. Ezen jogharmonizációs kötelezettség mentén tagállami szinten meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek beültetik az irányelvet a magyar jogrendszerbe.

Az európai irányelv két szektort, az energia és közlekedés, illetve ezek alszektorait vizsgálja részletesen. Az irányelvben meghatározott 2011. január 12-i nemzeti jelentéstételi kötelezettségi határidő tekintetében is a fenti két szektor vizsgálata releváns, erre vonatkozóan - illetve a fenti kettőn túl még további szektorok tekintetében is - az illetékes tárcák meg is kezdték a felmérést, hogy a határidő tartható legyen, viszont a munkájukra, illetve általában a kritikus infrastruktúrák védelmének hazai feladataira és a feladatok végrehajtására vonatkozóan átfogó jogi szabályozás ekkor még nem született.

A 1249/2010. (XI. 19.) Kormány határozat az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében végrehajtandó kormányzati feladatokról (a továbbiakban: Kormányhatározat) új fejezetet nyitott a hazai kritikus infrastruktúrák védelmének tekintetében.

A Kormányhatározat a belügyminiszter hatáskörébe utalta:

  • a nemzeti kapcsolattartó pont feladatait,
  • az európai kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos kérdések koordinálását;
  • az azonosítás és kijelölés folyamataihoz szükséges két- vagy többoldalú egyeztetések lebonyolítását;
  • valamint a további érintett miniszterek bevonásával egy kritikus infrastruktúra védelmi tárcaközi szakmai munkacsoport felállítását.

A nemzeti fejlesztési miniszter feladataként nevesítette:

  • a Magyarországon található európai kritikus infrastruktúrák kijelölését;
  • érintettek bevonásával létre kell hozni egy konzultációs fórumot.

A Kormány részére feladatul szabta az Európai Bizottság felé való éves jelentési kötelezettséget az elvégzett feladatok végrehajtásáról, a kijelölt infrastruktúrákról és az alkalmazott kritériumokról.

A kormányhatározat 4. pontja alapján tárcaközi szakmai munkacsoport felállítása szükséges, a 2008/114/EK tanácsi irányelv végrehajtására.

Kritikus Infrastruktúra III

A KIV Tárcaközi Szakmai Munkacsoport 2010. 11. 30-án megalakult a Belügyminisztérium (BM), Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Honvédelmi Minisztérium (HM), BM OKF, Magyar Energia Hivatal (MEH), Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBH), Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), BM Terrorelhárítási Központ (TEK), Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) részvételével, és határidős feladatot kapott az európai kritikus infrastruktúrák (ECI) beazonosításához szükséges kritériumok kidolgozására, a potenciális ECI-kre vonatkozó javaslatok kialakítására.

A munkacsoport (MCS) 2010. december végéig:

  • kialakította munkaprogramját, ügyrendjét;
  • megtárgyalta, majd konszenzussal elfogadta az ECI-k vizsgálatához szükséges horizontális kritériumokat;
  • megtárgyalta az ECI ágazati kritériumait.

A MCS munkájának első mérföldköve az Európai Bizottságnak történő jelentés megküldése a feladatok végrehajtásáról, melynek határideje 2011. január 12-e volt. A munka a jelentéstételt követően sem állt meg. Folytatódik a nemzeti kritikus infrastruktúrák felmérése, azonosítása és az ezekkel összefüggő jogalkotási és szervezési munka.

A Kormányhatározat 8. a) pontja értelmében a nemzeti fejlesztési miniszter, a belügyminiszter és az érintett miniszterek részéről kijelölt vezetők részvételével, valamint az érintett infrastruktúra-tulajdonosok, üzemeltetők, érdekvédelmi szervezetek, tudományos testületek bevonásával Kritikus Infrastruktúra Védelmi Konzultációs Fórumot (továbbiakban: KIV Konzultációs Fórum) hívott össze. A KIV Konzultációs Fórum alakuló ülését 2011. április 14-én tartotta, mely alakuló üléstől tekintve működése folyamatos, elsődleges feladata a kormányzati szereplők és a civil szféra kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos együttműködésének megteremtése. A KIV Konzultációs Fórum ajánlásokat tehet a kritikus infrastruktúra védelemre vonatkozó jogszabály-tervezetek megalkotására is.

A KIV Konzultációs Fórum tevékenysége kiterjed:

  • a hazai energetikai, közlekedési, kormányzati informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatók által biztosított szolgáltatások – mint a nemzetgazdaság működése és a lakosság ellátása szempontjából létfontosságú szolgáltatások – vizsgálatára;
  • ezek kiesésének a többi kritikus infrastruktúra ágazatra gyakorolt hatásának elemzésére;
  • a kritikus infrastruktúra védelem tudományos igényű elemzésére;
  • a hazai és nemzetközi kritikus infrastruktúrával kapcsolatos legjobb gyakorlatok azonosítására.

A Korm. határozat 8. b) pontja értelmében a konzultációs fórum keretében rendszeresen tanácskozásokat kell lefolytatni, melyen a résztvevők:

  • megvitatják az ágazatok infrastruktúrái vonatkozásában fennálló fenyegetettségeket;
  • a védelmi tervek elkészítésének folyamatát;
  • a védelmi intézkedések alkalmazásának állapotát;
  • a kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos további aktuális kérdéseket.

A KIV Konzultációs Fórum hosszú távú célkitűzései:

  • hogy magas szintű kritikus infrastruktúra védelmi módszertan kialakítása;
  • a szabályozási feladatok tudományos igényességgel történő előkészítése;
  • döntés-előkészítő fórumként való működés.

A fórum elnöke az NFM biztonsági igazgatója, tagjai az érintett minisztériumok, intézmények, valamint az energetikai, hírközlési és közlekedési szektor érintett hatóságai és szolgáltatói, illetve tudományos testületek.

A KIV Konzultációs Fórum munkáját a hatékonyság érdekében munkacsoportokban végzi. A BM OKF Kritikus Infrastruktúra Koordinációs Osztályának vezetője tölti be a Polgári Védelmi Munkacsoport elnöki tisztségét, ezzel egyidejűleg - a kritikus infrastruktúrák katasztrófavédelmi szempontból kiemelt szerepére való tekintettel - a BM OKF valamennyi munkacsoportba delegált tagokat.

A Polgári Védelmi Munkacsoport első ülésére a 2011. június 9-10-én a Belügyminisztériumban megrendezett EU-USA Kritikus Infrastruktúra Védelmi Szakértői Találkozót követően 2011 júliusában kerül sor.

(Készítette: Dr. Bognár Balázs PhD pv. őrnagy, osztályvezető)

Elérhetőségeink:

Dr. Bognár Balázs PhD
pv. őrnagy, osztályvezető
Tel.: +36 (1) 469-4434
BM: 20-120
Email: #

Nagyné Pólya Krisztina
tű. főhadnagy, kiemelt főelőadó
Tel.: +36 (1) 469-4236
BM: 20-148
Email: #

Kasza Pál Dávid
pv. hadnagy, kiemelt főelőadó
Tel.: +36 (1) 469-4365
BM: 20-085
Email: #