Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer


 
Vissza

AZ ORSZÁGOS NUKLEÁRISBALESET-ELHÁRÍTÁSI RENDSZER

Az atomenergia békés célokra való felhasználása során bekövetkező radiológiai, vagy nukleáris események elhárítására való felkészülésről, a bekövetkezett esemény következményeinek csökkentéséről és megszüntetéséről az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (a továbbiakban: ONER) gondoskodik. Az ONER a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző események megelőzésében, az ilyen esemény következményeinek csökkentésében és megszüntetésében érintett központi, ágazati, területi és helyi szintű szervek és szervezetek összessége.

Az ONER és a nukleáris veszélyhelyzet elleni védekezés tervezése, irányítása és a végrehajtásának összehangolása kormányszintű feladat. A korszerű államigazgatási struktúrának megfelelően megújításra kerültek a katasztrófavédelmi és az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszert szabályozó jogszabályok.

Az országos katasztrófavédelmi rendszer felépítését, a katasztrófák elleni védekezésben érintett miniszterek és állami szervek megelőzéssel, felkészüléssel és védekezéssel kapcsolatos feladatait, valamint a katasztrófavédelmi kormányzati koordinációs szerv feladatait, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, az annak végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet, valamint a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 1515/2011. (XII. 30.) Korm. határozat szabályozza.

Az ONER felépítéséről és feladatairól a 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet rendelkezik.

Az ONER irányításával kapcsolatos feladatokat a kormányzati koordinációs szerv, a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság (a továbbiakban: KKB) látja el, amely a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítését és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolását végző szerv.

Az ONER működési állapotának megváltoztatását az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) főigazgatójának a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) főigazgatója útján tett kezdeményezésére a Belügyminiszter rendeli el.

A biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény következtében a nukleárisbaleset-elhárítási veszélyhelyzet kihirdetésére vagy annak megszüntetésére a kormányzati koordinációs szerv elnöke tesz javaslatot a Kormány számára.

A kormányzati koordinációs szerv a normál működési állapotban

  • figyelemmel kíséri a nukleáris létesítmények veszélyhelyzetekre történő felkészülési és a következmények elhárítására való képességének színvonalát, és azokról – az OAH-val és az atomenergia alkalmazójával együttműködve – kétévenként tájékoztató anyagot készít,
  • értékeli és folyamatosan pontosítja az ország nukleáris veszélyeztetettségének mértékét,
  • elkészíti javaslatát a nukleárisbaleset-elhárítás 3 évre szóló műszaki-fejlesztési tervére, és évenkénti bontásban az éves költségvetési tervek készítéséhez igazodóan megjelöli a fő fejlesztési területeket,
  • megalapozza a nukleárisbaleset és a következmények elhárítására szolgáló döntések műszaki-tudományos hátterét,
  • rendszeresen áttekinti az ONER felkészültségét, és javaslatot tesz a nukleárisbaleset-elhárítási felkészültség fejlesztésére,
  • javaslatot tesz a nukleárisbaleset-elhárítási rendszer képzési, gyakorlatozási tevékenységére.

A készenléti és veszélyhelyzeti működési állapotban a kormányzati koordinációs szerv elemzi a felmerülő új kérdések és problémák tudományos megválaszolását, megoldását és végzi a nukleárisbaleset-elhárítás kormányzati döntés-előkészítéssel kapcsolatos szakmai feladatait.

A helyreállítási működési állapotban a Kormány eseti döntésének megfelelően a kormányzati koordinációs szerv részt vesz a nukleáris baleset okainak kivizsgálásában.

Az ONER működési rendjét a kormányzati koordinációs szerv a központi veszélyelhárítási terv részeként, az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervben (a továbbiakban: OBEIT) állapítja meg.

Az ONER normál vagy – ettől eltérő esetben – magasabb szintű működési állapotban működik, amely lehet készenléti, veszélyhelyzeti és helyreállítási működési állapot.

Normál működési állapotban az ONER feladata:

  • az országos sugárzási helyzet folyamatos figyelése, a radiológiai adatok gyűjtése, ellenőrzése, elemzése, értékelése és jelzése (a továbbiakban együtt: monitorozás),
  • az ONER riasztási rendszer működtetése, fenntartása,
  • a nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervek naprakészen tartása,
  • a lakosság és a nukleárisbaleset-elhárításban érintett szervezetek felkészítése, gyakoroltatása,
  • a nukleárisbaleset-elhárítási feladatok ellátáshoz szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása.

Készenléti működési állapotban a fenti feladatokon túli feladatok:

  • fokozott monitorozás,
  • a lakosság nem tervezett sugárterhelésének előrejelzése,
  • a lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása a bekövetkezett eseményről és az országos sugárzási helyzetről,
  • felkészülés a veszélyhelyzeti működés megkezdésére.

Feladatok a veszélyhelyzeti működési állapotban:

  • a nukleáris veszélyhelyzetet előidéző rendkívüli esemény következményeinek felmérése, csökkentése és felszámolása,
  • az ország területén kívül és a világűrben bekövetkezett nukleáris balesetből, vagy sugárveszélyt okozó eseményből eredő hazai helyzet radiológiai következményeinek előrejelzése, az abból adódó feladatok meghatározása és végrehajtása.

Helyreállítási működési állapotban:

  • a helyreállításban közreműködő szervek tájékoztatása;
  • és tudományos, műszaki támogatása.

A kormányzati koordinációs szerv döntés-előkészítő és döntéshozó tevékenységéhez szükséges információk biztosítása érdekében Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OSJER) működik. Az OSJER működésének összehangolását és szakmai munkájának irányítását a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter végzi.