Sajtó meghívók, közlemények - Részletek


 
Törzsgyakorlás az ország teljes területén
2011. július 29.
2011. július 29-én 4 óra 30 perckor a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő valamennyi szerv és szervezet részvételével a veszélyhelyzetekre történő felkészülés hatékonyabbá tétele érdekében riasztási és működési gyakorlat vette kezdetét. A gyakorlatban több mint négyszázan teljesítettek feladatokat.
A BM OKF a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) kormányrendelet 10. §-a és az Országos Bevetés-irányítási Terv alapján a Kormányzati Koordinációs Bizottság Operatív Törzs, (KKB OpT), valamint a fővárosi és megyei védelmi bizottságok operatív törzsei riasztással egybekötött működésbe lépésének ellenőrzése történt meg.
 
Az elmúlt években kialakult veszélyhelyzetek tapasztalatai alapján kiemelkedő figyelmet kell fordítani a felkészülés időszakában megfelelő ütemezéssel végrehajtott gyakorlatokra, amelyek révén valós képet kapunk arról, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a közreműködő szervezetek mennyi idő alatt helyezhetőek készenlétbe.
 
A KKB OpT-be tagot delegáló szervezetek kapcsolattartási pontjának, a KKB OpT tagok rendelkezésre állásának, a BM Nemzeti Helyzetértékelő Központba történő beléptetésének, valamint a területi operatív törzsek működésbe lépésének ellenőrzésére irányuló gyakorlat vezetője Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, polgári védelmi főfelügyelő. A KKB OpT vezetője elmondta, hogy a riasztási és működési gyakorlat a telepített munkahely elfoglalásával, a készenlét elérésével, valamint a feladat végrehajtásának megkezdésével érte el célját.
 
A gyakorlat az egész országra kiterjedt. A KKB Operatív Törzsbe beosztott személyek a BM Nemzeti Helyzetértékelő Központba, míg a fővárosi/megyei védelmi bizottság operatív törzsébe beosztott személyek az illetékességi területükön lévő működési helyre vonultak be. A gyakorlat során két szituációra, egy árvízi védekezéssel és egy nukleáris-balesetelhárítással kapcsolatos helyzetre kellett reagálni. A gyakorlat levezetési terve szerint a feladatokkal kapcsolatban nem kellett valódi feladatokat végrehajtani, a megyék törzsvezetési jelleggel kidolgozták azt az ütemtervet, amelyet éles helyzetben követtek volna.
 
A beérkezett visszajelzések alapján a riasztási gyakorlatban valamennyi érintett a riasztási időn belül beérkezett működési helyére.
 
A riasztási és működési gyakorlatot az első közlések utáni reagálást követően zártuk le. A virtuális feladat végrehajtásához szükséges készenlétet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék érték el a leggyorsabban.
 
A kitűzött cél valamennyi résztvevő szervezetnél teljesült. Általánosságban elmondható, hogy nem volt olyan jelentős fennakadás, amely a gyakorlat végrehajtását veszélyeztette volna, a gyakorlat vezetője azt sikeresnek és jónak ítélte meg.


Vissza