Szervezetünk hírei


Súlyos földrengés Hunoriaban
2012. október 05. 18:40
Súlyos földrengés Hunoriaban Próbaminősítésen készül a szűk másfél hét múlva esedékes ENSZ INSARAG minősítésre a Hunor és a Huszár Mentőszervezet. A HUNOR a nehéz, a HUSZÁR pedig a közepes kategóriájú városi kutató-mentő minősítést igyekszik megszerezni. A mentőszervezetek tagjai tegnap este kapták a riasztást, amely szerint október 5-én reggel hatra kellett beérniük a Gazdasági Ellátó Központ budapesti, Ferihegyi úti raktárbázisára. Útjuk „Hunoria” földrengés sújtotta vidékére vezet…
Jelentős sürgés-forgásra ébredhettek a bázis környékén lakó rákoshegyiek, hiszen több mint százötvenen érkeztek be a meghatározott időre személy- és teherautókkal, kutyákkal, felszerelésekkel. A belépésnél mindkét mentőszervezet tagjait nyilvántartásba vették, abból kiderült, hogy az illető hánykor érkezett, megvan-e a nemzetközi oltási igazolványa, ruházata (a gyakorló és a bevetési). A HUNOR és a HUSZÁR parancsnokainak éles helyzetben az országos katasztrófavédelmi főigazgató tart eligazítást, ezután a két parancsnok a saját vezetői állományával tudatja, hová, milyen katasztrófasújtotta területre mennek, ott mi lesz a feladatuk. Ezt követően természetesen az információ megy tovább a többiekhez. Ez történt meg most is, azzal a különbséggel, hogy a főigazgatót szerepjátékos helyettesítette.
 
A mai reggelen az eligazítás után először a parancsnoki és a logisztikai állomány jelentkezett egészségügyi szűrésre, előbb egy minden részletre kiterjedő adatlapot töltöttek ki, majd vizsgálaton estek át. Ennek során megmérték a súlyukat, magasságukat, vérnyomásukat, az orvos ellenőrizte a szívüket, tüdejüket, rákérdezett az esetleges betegségekre, gyógyszerérzékenységre és figyelmeztetett mindenkit, hogy az állandóan szedett gyógyszerekből vigye magával a szükséges mennyiséget. Orvosi vizsgálaton a mentőkutyák is átestek, esetükben chip-olvasás, az állatútlevél ellenőrzése történt meg, illetve a négylábú szemét, fülét, fogazatát, szívét vizsgálta meg az állatorvos.
 
Mindeközben a HUNOR és a HUSZÁR állománya több részletben munkabiztonsági oktatáson vett részt, ahol külön volt szó a segédeszköz nélküli, kézi anyagmozgatás veszélyeiről, a helyes fogásokról, illetve a mentési, kárelhárítási munkák során betartandó szabályokról, az alapvetően szükséges egyéni védőeszközökről.
 
Az oktatással párhuzamosan zajlott a cargozás, vagyis az összes felszerelés becsomagolása, felcímkézése, a láda számozása, súlyának feltüntetése oly módon, hogy az légi szállításra alkalmas legyen. Menet közben a HUNOR tagjai átvették a külön nekik gyártott, emblémával ellátott ruhát, illetve egy három plasztikkártyából álló készletet. Utóbbit természetesen a HUSZÁR-ban dolgozók is megkapták. A készlet egyik darabja az azonosítást szolgálja, egy másik kártyát a csapattagok akkor adnak le, amikor belépnek a tábor területére, egy pedig akkor kerül a biztonsági tiszt táblájára, amikor a kárterületre lép be a tulajdonosa.
 
Amikor mindenki mindennel végzett, a csapatok készen álltak a „repülésre”. A HUNOR parancsnoka, Jackovics Péter tű. alezredes elismételte a legfontosabb tudnivalókat, elmondta, hogy hol lesz a célállomás, milyen katasztrófa történt, beszélt arról, hogy „Hunoriában” a közbiztonság egyelőre megfelelő szintű, azonban az infrastruktúra használhatatlan, viszont vallási, kulturális szempontból nincsenek eltérések a hazai viszonyokhoz képest. Dr. Nyikos Attila tű. ezredes, a nemzeti kapcsolati pontért felelős tiszt bemutatta a HUNOR tagjainak a nekik készíttetett szolgálati útlevelet. Mint mondta, ez az okirat a nemzetközi segítségnyújtás idejére a tulajdonosának diplomáciai mentességet biztosít. Mindezek után a mentőszervezet tagja „repülőre” szálltak, hogy megkezdjék nagyjából tizenkét órás útjukat „Hunoriába”. Nem sokkal a hivatásos mentőszervezet után a HUSZÁR is útnak indult.
 
„Hunoria” a próbaminősítés idejére a térképen a zsámbéki rakétabázis területére került, itt találták szembe magukat a mentőszervezetek a földrengés következtében kialakult helyzettel. Ezúttal a HUNOR és a HUSZÁR külön-külön épített tábort, és úgy is dolgoznak az elkövetkező napokban, mintha nem is tudnának egymásról.
 
A csapatoknak négy kárhelyszínen kell elvégezniük a szükséges beavatkozásokat. Az elsőnél egy, a földrengés következtében erősen rongálódott, összedőlt egyszintes épület romjai találhatók. A ház utcafronti fala az útra dőlt és maga alá temetett egy embert. Az épület egésze romosodott, így az eltűnt ember felkutatásához mentőkutyára és egyéb keresőeszközökre van szükség. A sérültet csak úgy lehet elérni, orvosi ellátást nyújtani neki, hogy előbb különböző betongerendákat és födémdarabokat, szerkezetei elemeket kell elbontani, elvontatni, utána lehet kiemelni és biztonságos helyszínre szállítani. Az épület födéme erősen rongálódott, részben leomlott, így a biztonságos munkálatokhoz megtámasztásokat és alátámasztásokat kell alkalmazni.
 
A második kárhelyszínen egy vasbeton tartószerkezetű, téglafalú, kétemeletes épületegyüttes károsodott. Az utcafronti rész erősen romosodott és törmelékkel borította be az épület előtti területet. Az épület teljes egésze omlásveszélyes, így csak a keresőkutyák mehetnek be, és nekik kell átvizsgálniuk az épület közvetlen környezetét is. A kutyák a főbejáratnál sérültet jeleznek, tehát be kell hatolni az épületbe. Az ajtót azonban fatörzsek torlaszolják el, ezeket láncfűrésszel kell elhordható darabokra vágni, és csak ezután juthatnak közelebb a sérülthöz a mentőerők – felfelé történő födémáttöréssel. Az első emeletről azonban semmilyen egyéb út nem vezet a szükséges irányba, így a közel háromméteres magasság áthidalására faszerkezetű ácsolatot kell építeni. A tetőről ismét födémet áttörve lehet lejutni a sérült fölötti födémre, ez alkalommal az áttörés piszkos módszerrel történik. Amikor azonban a bajba jutott emberhez keresik az utat, már tiszta módszerű födémáttörést kell alkalmazniuk az egységeknek, vagyis semmiféle törmelék nem keletkezhet, hiszen az veszélyeztetné az alant fekvő embert. A megtalált sérültet a leírt útvonalon kell visszafelé vinni, azzal a nehezítéssel, hogy egy utórengés miatt a lépcsőház használhatatlanná válik, tehát a tetőről alpintechnika segítségével kell lejuttatni.
 
A harmadik helyszínen hat méter belmagasságú, vasbetonvázú hangárépületek részleges omlásával találkoznak a csapatok. A földrengésben károsodott épületrésznél nagyméretű betonelemek lógnak a mennyezetről, így a terület megközelítése életveszélyes. A különösen veszélyes részt keresőkutya segítségével vizsgálják át, aki élő személyt jelez. A sebesültet csak a külső falsíkon alkalmazott kötéltechnika bevetésével lehet megközelíteni, így azonban a tető egy nyílásán keresztül be lehet hozzá ereszkedni, majd a tetőn őt kiemelni. A terület többi részén a törmelékek alatt kézi erővel kiszabadítható emberek vannak, őket a mentőkutya segítségével lehet megtalálni.
 
A gyakorlat tartalék helyszínén egy körülbelül hatszor hatméteres ház romjai között eltűnt személy van, a családi házat csak egy teljesen összeomlott pincelejárón keresztül lehet megközelíteni. A lejáróban lévő törmeléket kézzel kell kihordani. Ezután oldalirányú faláttöréssel juthat a csapat a járatba. Itt azonban öt méter megtétele után egy feljáró vasajtaja állja a mentőerők útját. Előbb az ajtót kell átvágni, a rajta elhelyezkedő törmeléket kell kitermelni, utána juthatnak csak be a házba. A romterületen a keresőkutya segítségével találják meg a sérültet, akit kézi erővel szabadítanak ki és a pincejáraton keresztül menekítenek ki. Eközben a pincét meg kell támasztani, hogy biztonságos legyen.
 
Tekintettel arra, hogy egy-egy külföldi bevetésen a mentőszervezeteknek több kárhelyszínen, több napig folyamatosan kell tudniuk dolgozni, a próbaminősítésen is folyamatos a munkavégzés – az alegységek éjjel-nappal, váltásban teljesítik a feladatokat.


Kapcsolódó képek:
Súlyos földrengés Hunoriaban Súlyos földrengés Hunoriaban Súlyos földrengés Hunoriaban
További képek a galériában