Szervezetünk hírei


Hangsúly a felkészülésen
2013. február 27. 09:33
Hangsúly a felkészülésen A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon tartotta soron következő szemléjét az országos katasztrófavédelmi főigazgató. A február huszonhatodiki rendezvényen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője a megjelent fővárosi állomány, a budapesti kormánymegbízott, valamint a kerületi hivatalok vezetői előtt a katasztrófavédelem megváltozott rendszeréről, a védelmi igazgatás átalakulása következtében a hivatalvezetőkre háruló feladatokról tartott tájékoztatást.
A megjelenteket elsőként Varga Ferenc tű. ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója köszöntötte. Bevezetőjében elmondta, a 2012 január 01-jén hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény létrehozta az országos, egységes katasztrófavédelmi szervezetet, illetve átalakította a védelemigazgatás szervezetét, megváltoztatva annak szereplőit, hatásköreit. Az igazgató beszélt arról is, hogy az idén január elsejével a járások létrejöttével változás történt a helyi védelmi bizottságokban is, hiszen immár a járási, illetve Budapesten kerületi hivatalvezetők állnak ezen testületek élén.  Bevezetőjének végén az ezredes úgy fogalmazott, a mostani értekezleten azok vesznek részt, akiknek a főváros védelme a feladatuk, ők azok, akik lendületbe hozzák és működtetik a védelemigazgatás gépezetét.
 
Az igazgatói bevezetőt követően Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató emelkedett szólásra. Mint fogalmazott, ez az első alkalom, hogy a fővárosban találkozik a védelemigazgatás helyi vezetőivel. Hozzátette, járja az országot, hogy a helyi védelmi bizottságok felelős vezetőivel is találkozva tájékoztatást adjon, miben számíthatnak a hivatásos katasztrófavédelem segítségére és mi az, amit önmaguknak kell megtenniük. A főigazgató részletesen, a 2010-es borsodi árvíz példáin keresztül mutatta be, melyek voltak a korábbi védelmi igazgatási rendszer gyenge pontjai, milyen okok vezettek annak átalakításához. Az altábornagy beszélt a szakmai terminológiában megkülönböztetett három időszakról, az úgynevezett normál időszaki állapotról, a kihirdetett veszélyhelyzetről, valamint az időben e kettő közé tehető katasztrófaveszély időszakáról.
 
Mint mondta, normál időszak alatt van ideje  a felkészülésnek, a prognóziskészítésnek, a várható események számbavételének, illetve a gyakorlatok végrehajtásának. A prognózisok megismerhetők, mondta Bakondi György, és egyben arra bátorította a hivatalok vezetőit, hogy ismerkedjenek meg az FKI által készített anyaggal. A tábornok hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kerületekben lehetséges veszélyhelyzetekkel a hivatalvezetők legyenek tisztában, ismerjék meg a rendelkezésre álló terveket, az információszerzés lehetséges forrásait, azt, hogy szükség esetén milyen erőket, eszközöket mozgósíthatnak. Az országos katasztrófavédelem vezetője hangsúlyozta, a lakosság pontos, megfelelő tájékoztatása létfontosságú. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, az időben adott információk képesek felkelteni az emberek önvédelmi reakcióit, erre volt példa a 2012 februári hóhelyzet, amikor is az alapos tájékoztatásnak köszönhetően az állampolgárok mérlegelték, útnak induljanak-e egyáltalán. Sokan inkább otthon maradtak, ennek köszönhetően nagyságrendekkel kevesebben szorultak segítségre, mint az öt évvel korábbi hasonló helyzetben. A veszélyhelyzetről szólva a főigazgató emlékeztetett arra, hogy kihirdetése esetén egyebek mellett a közigazgatás sem működik a szokásos módon. A kettő közötti un. katasztrófaveszély időszakban az államnak az a feladata, hogy mindent megtegyen azért, hogy megakadályozza a katasztrófa bekövetkeztét, vagy ha ez nem lehetséges, legalább a károkat minimális szinten tartsa. Bakondi György az FKI megjelent hivatásos állományától azt várja, hogy a civil közigazgatási tevékenységet kellő információkkal, döntési alternatívák felvázolásával segítsék.  
 
A főigazgatót követően Dr. Pesti Imre kormánymegbízott szólt az értekezlet résztvevőihez. A kerületi hivatalok vezetőihez fordulva felhívta a figyelmüket azokra a buktatókra, amelyekkel egy-egy katasztrófahelyzetben szembesülhetnek. Elmondta, hogy a felkészülés ellenére a baj órájában biztosan lesz bennük izgalom, de arra intette őket, hogy a védekezés, elhárítás teljes időszakában higgadtnak kell maradniuk. A kormánymegbízott szót ejtett arról is, hogy a Duna felső vízgyűjtőjén mennyi hó esett, és ennek alapján milyenek az árvízi előrejelzések. Végezetül Pesti Imre feladatot is szabott a kerületi hivatalvezetőknek, azt várja tőlük, hogy tájékozódjanak a területükön található veszélyes üzemekről, gyűjtsenek be lehetőleg minél több információt azok tevékenységéről, arról, milyen kockázatot jelentenek.
 
Az értekezlet záró Varga Ferenc fővárosi katasztrófavédelmi igazgató kijelentette, Budapesten a felkészülés folyamatos, a helyi védelmi bizottságok felkészítése megkezdődött az FKI részvételével.
 
A rendezvényt követő sajtótájékoztatón Bakondi György főigazgató az értekezleten elhangzottakról adott tájékoztatást, hangsúlyozva, hogy a védelmi igazgatásba újonnan belépő járási hivatalok részére gyakorlatokat is szervez a katasztrófavédelem. A főigazgató az újságíróknak is bemutatta a normál időszak, a veszélyhelyzet, valamint a katasztrófaveszély időszakát. A tábornok szólt arról is, a nyugati országrészben tapasztalható hóhelyzet milyen intézkedéseket – forgalomkorlátozás, lakosság ellátásának megszervezése – kellett meghozni. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató beszélt arról is, hogy új hatósági jogkörökkel bővült a katasztrófavédelem eszköztára, így januártól a szervezet felügyeli a kéményseprő-ipari közszolgáltatást, márciustól pedig a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása és felügyelet alatt tartása is katasztrófavédelmi feladattá válik. Pesti Imre kormánymegbízott arról beszélt, hogy a közigazgatás átszervezése a hatékony állam létrehozásának céljából történt, a védelmi igazgatás rendszerének átalakítása hátterében pedig az állampolgárok védelme áll. Varga Ferenc igazgató emlékeztetett arra, hogy Budapest különleges helyzetben van, hiszen természeti és civilizációs veszélyeknek egyaránt ki van téve, a fővárosi védekezés tűzoltósági, polgári védelmi és iparbiztonsági szempontból is folyamatos. Ezt példázza az is, tette hozzá az ezredes, hogy az értekezlet ideje alatt a ferencvárosi pályaudvaron kisiklott egy vagon, amely 40 százalékos töménységű hypót szállított. A helyzetet a MÁV a maga eszközeivel kezelni tudta.
 
Kérdésre válaszolva Bakondi György altábornagy az árvízi védekezés  tekintetében emlékeztetett arra, hogy a 2010-ben Borsodban történtek után mintegy nyolcmilliárd forintos beruházás zajlott a térségben, az ekkor kiépített tározók és egyéb védművek képesek lesznek kezelni a jelenlegi helyzetet is. Bakondi György kijelentette, folyamatos és kölcsönös az információcsere a szomszédos országokkal, az esetleges árvízi védekezéshez szükséges készletek rendelkezésre állnak, a logisztikai támogatás megoldott. A Római-part mobil gátakkal történő megvédésére vonatkozó kérdésre Pesti Imre úgy válaszolt, ez a módszer csak átmeneti jellegű, az ottani helyzet végleges megoldást igényel.

Kapcsolódó képek:
Hangsúly a felkészülésen Hangsúly a felkészülésen Hangsúly a felkészülésen
További képek a galériában