Szervezetünk hírei


ENSZ POLEX gyakorlat magyar szemmel
2013. április 26. 13:14
ENSZ POLEX gyakorlat magyar szemmel A lengyelországi „POLEX 2013” terepgyakorlat zárónapján is folytatta a szakértői megfigyelői tevékenységét a HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet hat tagja és a HUSZÁR Önkéntes Katasztrófavédelmi Mentőszervezet vezetője. A két és fél napos terepgyakorlaton a házigazda mellett Oroszország és Németország egy-egy nehéz kategóriájú mentőcsapata, Németország és Csehország egy-egy közepes minősítéssel rendelkező csapata, illetve Fehéroroszország és Románia csapata, összesen 436 fő vett részt. A gyakorlaton a genfi székhelyű ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) által kijelölt ENSZ Katasztrófa-felmérő és Koordinációs Csoportjának (UNDAC) szakértői is jelen voltak, ők az OSOCC irányítását végezték.
Az Alsó-Sziléziában lebonyolított háromnapos gyakorlaton külön vizsgálták a városi kutató és mentőcsapatok (USAR) kárterületi koordinációját és együttműködését. Első alkalommal tesztelték a szektorális szintű kárhelyi irányítást, vagyis azt a helyzetet, amikor több nemzetközi mentőcsapat tevékenységét egy kárhelyparancsnokság fogja össze. A gyakorlat ideje alatt két szektorban végeztek a mentőcsapatok kutatást és mentést. Az egyes szektorok műveletirányítását a külföldi csapatok erre kijelölt vezetői végezték, ők koordinálták a nemzetközi csapatok kárterületi együttműködését. A táborban felállított helyszíni műveletirányítási és koordinációs központ (OSOCC) működtetését két kárterületi szektorparancsnokság támogatta.
 
Az ENSZ Nemzetközi Kutató és Mentő Tanácsadó Csoport (INSARAG) Irányelvének átdolgozását támogató nemzetközi műveleti munkacsoport (OWG) a „POLEX 2013” gyakorlat keretében vezette be a kárterületi felderítés új módszerét. A kárterületi felderítés alapját az határozta meg, hogy a kárterületen vagy a szektorban mennyi épület és mennyire vált romossá, hányan sérültek meg, illetve hogy milyenek a romok alatt rekedtek túlélési esélyei. Az elgondolás alapját a 2010-es Haiti földrengés tapasztalatai adták, ahol teljes városrészek váltak a földdé egyenlővé, a célirányos felderítést követően haladéktalanul fel kellett kutatni a gyorsan menthető embereket, ehhez fontos volt a nehéz és közepes felszereltségű USAR csapatok képesség szerinti hatékony elosztása a kárterületen.
 
Az OWG javaslatot tett egy merőben más ENSZ INSARAG épületjelölési rendszerre is. A gyakorlat ideje alatt ugyan még ennek az alkalmazását nem kérték a nemzetközi mentőcsapatoktól, de a megfigyelőkkel és a csapatvezetőkkel már ismertették az új épületjelölési módszertant. A rendszer bevezetését nehezítheti, hogy a korábbi épületjelölési rendszert csaknem tíz év alatt fogadta el az ENSZ OCHA. Ma valamennyi ENSZ INSARAG minősítésen átesett földrengéskutató mentőcsapat kötelezően ezt alkalmazza, ez az USAR csapatok egyfajta „közös nyelve”.
 
Az új koordinációs, együttműködési és felderítési rendszer első gyakorlati tesztelése jól sikerült. A rendszer bevezetése az ENSZ INSARAG Irányelv átdolgozása után, egy-két éven belül várható.
 
A nemzetközi megfigyelő csoport tagjai részt vehettek egy reggeli légi felderítésen is. Az együttműködő lengyel rendőrség MI-8 típusú helikoptének a fedélzetéről szemlélhették meg a nemzetközi tábort és a kárhelyeket, a rutinos pilóták többször körbejárták a kárterületeket és így átfogó képet kaptak a szervezetek logisztikájáról is. A légi mentésben merőben új, úgynevezett gyorskimentési technológiát és az ahhoz kapcsolódó technikai megoldásokat is bemutattak, ennek lényege, hogy landolás nélkül egyszerre akár öt embert is biztonságosan lehet evakuálni a kritikus területről. Amúgy a mentési, kutatási feladatokat mindenben a hazai technológiával és technikával megegyező módon hajtják végre. Az említett csoportos kimenekítésen kívül a magyar eszköztár minden tekintetben kompatibilis a lengyel szervezetével, így a kiképzés is megegyező modul szerint történik. A forgószárnyas légi jármű mérete természetesen eltér a hazai alkalmazásban résztvevő közepes, általános célú MI-2 típustól, utóbbinak megvan az az előnye, hogy gyorsabb, mozgékonyabb és gazdaságosabb. A helikopter több célú alkalmazása miatt került előtérbe, hiszen képes a kimentést egy megerősített csörlővel, a saját fejlesztésű gyorsmenekítési eljárással és a hagyományos alpintechnikai beavatkozással is kivitelezni.
 
A gyakorlaton résztvevő országok egymás mellett felállított táborhelyeit bejárva meg lehetett tekinteni, ki és milyen szabályok szerint építi ki azt. Néhol a legmodernebb technikákat vonultatták fel közel háromezer négyzetméteren, másutt harmad ekkora terület is elég volt hasonló létszámú mentőerő kiszolgálásához. Feladatát valamennyi csapat el tudta látni, legfeljebb a komfortérzet volt más, a tényleges mentési feladatokat szinte azonos eszközökkel hajtották végre. A magyarok könnyen megtalálták a közös hangot a lengyel légimentő egységgel, ami a munkavégzés gördülékenysége és a színvonal miatt fontos.
 
A több ország csapatainak részvételével megrendezett gyakorlatra az eltérő gazdasági fejlettségű országok csapatai eltérő eszközökkel, eltérő fejlettségű tábori elhelyezéssel érkeztek. A keleti országok döntően még mindig a hidegháborús tábori eszközeiket fejlesztik, amelyek látszólag mai is tökéletesen kiszolgálják őket. A Nyugat-európai csapatok ugyanakkor többnyire a legújabb eszközökkel, professzionális színvonalú tábori elhelyezési eszközeikkel próbálják a csapat részére a lehetőségekhez mérten a legmagasabb komfortérzetet biztosítani.
 
A  magyar team betekinthetett a különböző nemzetek USAR csapatainak báziskialakítási rendjébe, valamint technikai hátterébe, különös figyelemmel az egészségügyi sátrak felszereltségére és az ellátó személyzetre. Az orvosi sátrak technikailag jól felszereltek, az ott szolgálatot teljesítők a nap bármely időszakában magas színvonalú ellátásban tudják részesíteni a romok alól kimentetteket, vagy a mentés során megsérült embereket. Az orvosi felszereléseik nemzetközi jelzésrendszerrel ellátottak, így szükség esetén bármelyik mentőcsapat egészségügyesei használni tudják azokat.
 
A terepgyakorlat zárásán megjelent Stanislaw Rakoczy belügyminiszter-helyettes, belügyi államtitkár és Wieslaw Lesniakiewicz tű. vezérőrnagy, a lengyel Állami Tűzoltó Szolgálat főparancsnoka. A belügyminiszter-helyettes külön örömét fejezte ki a magyar szakértői delegáció jelenléte miatt. Annak tagja a HUNOR mentőszervezetből Jackovics Péter tű. alezredes, Szalóki Péter tű. főtörzszászlós, Sáfár László tű. zászlós, Pinkóczi Tamás tű. főtörzsőrmester, Ilovszki-Horváth Soma tű. törzsőrmester és Ábrahám Márton logisztikus, a HUSZÁR mentőszervezetet pedig annak vezetője, Jambrik Rudolf tű. ezredes képviselte.

Kapcsolódó képek:
ENSZ POLEX gyakorlat magyar szemmel ENSZ POLEX gyakorlat magyar szemmel ENSZ POLEX gyakorlat magyar szemmel
További képek a galériában