Szervezetünk hírei


Megosztozott az elsőségen Kelet és Nyugat
2013. április 27. 20:51
Megosztozott az elsőségen Kelet és Nyugat A közös rendőr- és tűzoltónapi majális keretében zajlott a felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági verseny idei döntője. A végső megmérettetésen az általános iskolások között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csapat, a nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola egysége végzett az élen, a középiskolásoknál pedig Veszprém megyei elsőség született a tapolcai Batsányi János Gimnázium és Kollégium versenyzőinek jóvoltából.
A 2013-as versenyt a Magyar Polgári Védelmi Szövetség hirdette meg a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság fővédnöksége mellett. A rendezésben együttműködő partner volt a Magyar Tűzoltó Szövetség, a Magyar Polgárőr Szövetség, a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület, valamint a Magyar Vöröskereszt. Az egész évben zajló megmérettetésen a szövetségek, szervezetek, egyesületek, általános iskolák és középiskolák 5-13. évfolyamos diákjaiból szerveződött csapatok vettek részt, összesen több ezer gyermeket mozgatott meg a verseny, a felkészülés.
 
A legjobb megyei csapatok részvételével zajló országos döntő megnyitóján először Endrődi István ny. pv. ezredes, az MPVSZ elnöke köszöntötte a megjelent versenyzőket, felkészítőket. Mint fogalmazott, a viadal jól szolgálja a felkészülést, a katasztrófák megelőzését, elhárítását. Az elnök jó hangulatú, sportszerű versenyzést kívánt mindenkinek.
 
Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő összetett, jól előkészített versenynek nevezte a kezdődő viadalt, amelynek valamennyi résztvevője máris nyertesnek nevezheti magát, nagy siker, hogy a csapatok eljutottak az országos döntőig. A mostani a huszadik verseny, mondta a tábornok, ami azt jelenti, hogy a jelenlévő fiatalok még nem is éltek, amikor az első versenyt megrendezték. Ez egy hosszú múltra visszatekintő viadal, amelynek remélhetőleg hosszú jövője is lesz, fogalmazott Tóth Ferenc. A cél, tette, hozzá, hogy a most versenyző gyerekekkel együtt lehessen a későbbiekben biztonságosabbá tenni az országot. A biztonság, mondta a főfelügyelő, nemcsak azt jelenti, hogy mindenkinek joga van a biztonsághoz, hanem azt is, hogy azt bizony az állam egyedül nem tudja megteremteni, ahhoz mindenkinek tevékenyen hozzá kell járulnia. A legjobb védekezés a megelőzés, hangsúlyozta a tábornok, a kockázatokat csökkenteni, még inkább kizárni kell. Előfordulhat azonban, hogy mégis védekezésre van szükség, ami akkor jó, ha általa a kár nem lesz nagyobb, mintha semmit se csináltunk volna. A versenyen való részvétel felelősségvállalást is jelent, minden csapattag a saját szintjén már most felelős a környezetéért, és ez a felelősség úgy nő, ahogy egyre nagyobbak lesznek. A másik, amit a viadal jelent, az elkötelezettség, erről a fiatalok az állomásokon adnak számot.
 
Az első hagyományos módon az elméleti versenyszám volt, polgári védelmi, iparbiztonsági, tűzvédelmi, tűzmegelőzési tesztet töltöttek ki a csapatok, mindhárom szakterületről tíz-tíz kérdést kaptak, mindegyik helyes válaszért egy pont járt. Azt a versenyzők maguk döntötték el, milyen sorrendben oldják meg a teszteket. Az időre azonban figyelniük kellett, tíz perc állt a rendelkezésükre.
 
A második állomáson az activityből ismert módszerekkel, vagyis körülírással, mutogatással, rajzzal kellett iparbiztonsághoz kapcsolódó fogalmakat, tárgyakat bemutatni. Minden csapattagnak kellett egy feladatot vállalnia, a többieknek pedig két percük volt arra, hogy kitalálják, vajon mi szerepel a papíron. Ezt az állomást tekintette meg a majális helyszíneit felkereső Pintér Sándor belügyminiszter az őt kísérő katasztrófavédelmi, rendőri, belügyi vezetők társaságában.
 
A harmadik feladatban elsősegélyt nyújtottak a csapatok, sérülteket láttak el, illetve mentettek ki „szennyezett” terepről. Itt két versenyző egyszerhasználatos vegyi védelmi védőruhát öltött magára fel (az öltözésben és vetkőzésben a többiek segíthettek) és hordágyon kiszállította a sérültet, őt a feltételezett szennyezés által nem érintett csapattag látta el. A gyorsaság ezen az állomáson is pontokat ért. Az általános és középiskolás csapatok ugyanazzal a sérüléssel szembesültek: az egyik bajba jutottat horzsolásokkal, de eszméletlenül találták meg, a másiknak pedig a horzsolásokon kívül bokaficama is volt.
 
A negyedik állomáson az derült ki, a versenyzők össze tudnak-e állítani egy olyan túlélőcsomagot, amelyet kimenekítéskor, kitelepítéskor vinnének magukkal. Emellett arról is számot kellett adniuk, mi a teendő, mielőtt elhagyják a lakásukat. A dolgot nehezítette, hogy úgynevezett mocsárjárással kellett eljutniuk a csapatoknak a kipakolt tárgyakig, vagyis deszkalapokat rakosgatva haladtak a cél felé. Ott aztán az általános iskolásoknak harminc, a középiskolásoknak pedig negyven tárgyból kellett kiválasztaniuk azt a húszat, amelyik bekerülhetett a csomagba.
 
Az ötödik, iparbiztonsági állomáson az általános iskolásoknak fejenként egy piktogramról kellett megmondaniuk, milyen veszélyt ábrázolnak, a középiskolásoknak emellett még azt is, olyankor mi a követendő magatartási szabály. Ezen kívül egy UN számot kellett kikeresniük a wax-katalógusból, és el kellett mondaniuk, mit kell tudni róla. Ráadásként egy veszélyességi bárcát is össze kellett állítaniuk, de nem szétszabdalt papírokat kellett összerendezni, hanem kilenc jó nagy kockából alkották meg a képet.
 
A hatodik, ár- és belvíz, helyi vízkárelhárítás elnevezésű állomás azt a célt szolgálta, hogy a csapatok elsajátítsák és gyakorolják, hogyan kell ideiglenes védművet készíteni, mi a homokzsáktöltés és -elhelyezés csínja-bínja. Itt a versenyzőknek nyúlgátat kellett építeni, és az sem volt mindegy, hogy mindezzel mennyi idő alatt végeztek.
 
A következő feladat a fiatalok térképismereti, helymeghatározási jártasságát tesztelte, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Ugyanis itt kettévált a csapat, az egyik része tesztkérdésekre válaszolt, illetve méréseket végzett egy térképen. Itt döntő volt, milyen szakszerűen használják a gyerekek a tájolót, ismerik-e a térképi jeleket. A csapat másik fele pedig tájolóval felszerelkezve igyekezett meghatározott helyre eljutni. Ők pontot ahhoz mérten kaptak, hogy hány méteres pontossággal találtak oda a célba.
 
Az utolsó, nyolcadik feladat a tűzoltás világába vitte a csapatokat, hiszen szabályos alapvezetéket kellett szerelniük, amit azután a helyszínen lévő tűzoltófecskendőhöz (ez esetben álruhás tűzcsaphoz) kellett csatlakoztatniuk. Ha ez megvolt, a célvonalnál elhelyezett bóját kellett megérinteniük a sugárcsővel, természetesen mindezt időre. Emellett az ítészek arra is kíváncsiak voltak, mennyire ismerik a tűzoltói szakfelszereléseket.
 
További három állomást is berendeztek a versenyzők számára. Itt tulajdonképpen nem kellett különös dolgot tenniük, az volt a lényeg, hogy mindannyian felkeressék ezeket a helyeket és megismerkedjenek az ott bemutatkozó szervezetekkel. Ennek megfelelően a kilencedik állomáson az alig féléves, gyáli székhelyű Katasztrófavédelmi Speciális Mentő és Tűzoltó Egyesület tagjaival találkozhattak. Megtudhatták, mire valók a kiállított, alig több mint egykilós drón repülők, és megismerhették Carment, Cindyt és Darlát, a három keresőkutya hölgyet. A tizedik állomáson a Magyar Polgárőr Szövetség képviselői várták a gyerekeket, itt nagy sikert arattak az úgynevezett részegszemüvegek. Kiderült, hogy ezeket viselve nem is olyan egyszerű szlalomban megkerülni három bóját meg egy nagy fát. A telepített sebességmérő segítségével pedig azt is megtudhatták a szerencsét próbálók, milyen gyors futásra képesek. Az utolsó, tizenegyedik állomáson a Vizek Őre Vízi-mentő Egylet aprócska feladatokkal várta a csapatokat: először egy „négy álláshelyes” síléccel, összehangolt mozgással kellett egy labirintus végébe eljutniuk az oda elhelyezett mentőövért, majd a szűk helyen ügyesen megfordulni, visszamenni az elejére, végezetül a karikát rádobni egy dobra. Emellett szakszerű segítséggel megtudhatták, hogyan kell gerincsérült embert hordágyra helyezni.
 
A baleset- és óvásmentes versenyen végül az általános iskolások között a nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola csapata végzett az élen, megelőzve a kiskunmajsai Arany János Általános Iskola, valamint a Békésszentandrási Hunyai János Katolikus Általános Iskola csapatát. A középiskolásoknál a tapolcai Batsányi János Gimnázium és Kollégium diákjai bizonyultak a legjobbnak, második helyen a Diósdi Eötvös József Általános Művelődési Központ Középiskolája csapata végzett, harmadikok pedig a Paksi Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium versenyzői lettek. Az első három helyezett díjait Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, a BM OKF országos polgári védelmi főfelügyelője adta át, a nyertes csapatok pedig az Magyar Polgári Védelmi Szövetség országos elnökétől vehették át a vándorserleget.

Kapcsolódó képek:
Megosztozott az elsőségen Kelet és Nyugat Megosztozott az elsőségen Kelet és Nyugat Megosztozott az elsőségen Kelet és Nyugat
További képek a galériában