Szervezetünk hírei


Nyolc műveleti nap Győrújfalutól Hódunáig
2013. június 18. 12:10
Nyolc műveleti nap Győrújfalutól Hódunáig Magyarországot június 4-én érte el a Duna évszázados rekordot megdöntő árhulláma. Az árvíz kezelésére készenlétbe helyezték a katasztrófavédelem központi mentőcsapatait, a HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet és a HUSZÁR Önkéntes Katasztrófavédelmi Mentőszervezet egységeit. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató a mentőszervezek bevetését június 6-án 6 óra 40 perckor rendelte el. Több mint egyhetes bevetést követően a csapatok június 13-án értek vissza kiindulási pontjukra.
A mentőcsapatokat útba indító országos katasztrófavédelmi főigazgató úgy fogalmazott, a HUNOR és a HUSZÁR feladata, hogy felkészültsége és felszereltsége alapján részt vegyen a veszélyes árvízi helyzetek a kezelésében. A HUNOR tagjai olyan hivatásos tűzoltók, akik arra esküdtek fel, hogy életük árán is életeket mentenek, ott dolgoznak, ahol a legkritikusabb és a legveszélyesebb a helyzet, hiszen az igen összetett csapat kiválóan alkalmas bonyolult szituációk kezelésére is.
 
A HUNOR-ból és a HUSZÁR-ból álló, összesen nyolcvankilenc fős csapat Jackovics Péter tű. alezredes, műveletirányítási főosztályvezető irányításával, tizennégy járművel indult a Dunán kialakult rendkívüli árhullám okozta árvízi veszélyhelyzet kezelésére. A mentőcsapat a vízi mentéshez öt vízi járművet, a homokzsákok szállításához pedig két quadot és két utánfutót vitt magával. A helyszíni műveletirányításhoz a mentőcsapat önálló info-kommunikációs eszközökkel szerelkezett fel.
 
A menetoszlop először a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra érkezett meg, majd a megyei operatív törzs tájékoztatása alapján indult el Győrújfaluba, ahol ekkor már kritikus volt a helyzet az alig egy éve emelt új árvízvédelmi töltés vonalánál. A gát egy része suvadás miatt megcsúszott és fennállt annak a veszélye, hogy megrogy, majd átszakad. A HUNOR megalakított egy katasztrófavédelmi műveletirányítási törzset, innen irányították a négy kilométer hosszú gáton folyó védekezést, a depóniánál végzett homokzsáktöltést és munkagépek mozgását. A mentőcsapat koordinálta a nagy számban jelenlévő civil önkéntesek tevékenységét is. A HUNOR és HUSZÁR tagjai a vízügyi szakemberek szakmai irányítása mellett azonnal megkezdték a bordás megtámasztás építését. A katasztrófavédelem mentőszervezeteihez csatlakoztak a Magyar Honvédség, a rendőrség erői és a több száz fős civil lakosság. A bordás megtámasztással egy időben a veszélyeztetett töltés árvízi oldalát búvárok fóliázták, míg a mentett oldalon földi és légi támogatással zajlott a munka. A homlokrakodó gépek éjfélig a töltésen vitték be a homokzsákokat a veszélyeztetett helyre, míg a helikopterek légi úton juttatták az építési területre a homokzsákokat. Éjfélkor a nagy terhelés miatt a vízügyi szakemberek megtiltották a nehézgépek közlekedését a védvonalon, ettől kezdve élőlánc juttatta a homokzsákokat a helyszínre. Hajnali két órától megkezdték a nyúlgát magasítását és a mentett oldal megtámasztását. Reggel hét órára sikerült a bordás megtámasztásokat megépíteni, így a gátnak ez a szakasza stabillá vált. A helikopterek rotorjának szele miatt a fóliázás több helyen megsérült, felbomlott, ennek kijavítását már a nappali műszakra érkezett egységek végezték el. Az egész éjjel dolgozó mentőcsapatokat nappal a hivatásos tűzoltók váltották fel.
 
Másnap délután öt órakor érkeztek ki újra a HUNOR és a HUSZÁR egységei a győrújfalui gáthoz, ahol ismét igen nehéz helyzetet találtak, gátszakadás lehetősége is felvetődött. A védekezés irányítói és a mentőszervezetek vezetői a helyszínbejárás során azt tapasztalták, hogy a töltés koronáján több helyen átcsurgott, és a töltés oldalában is több helyen szivárgott a víz, mindemiatt azonnali intézkedésekre volt szükség. A hatóságok ezenközben – elővigyázatossági okokból – megkezdték Győrújfalu lakosságának kitelepítését.
 
A védendő gátszakaszt három részre osztották fel, mivel az egyes szakaszokon más és más feladatokat kellett végrehajtani. Folytatni kellett a bordás megtámasztás építését IBC-tartályok (egy köbméteres műanyag tartályok) és homokzsákok beépítésével. A Colas Hungária Zrt. központi polgári védelmi szervezetként vett részt a védekezésben rendkívül komoly munkagépparkkal: Győrújfaluban négy homlokrakodó, két traktor-kotró, egy Kamaz, egy kéttengelyes IVECO tehergépjármű, két nyerges vontató és négy négytengelyes tehergépjármű dolgozott folyamatosan, összesen tizenhat fős legénységgel. A helyzetet nehezítette, hogy a homokzsákokat légi úton és élőlánc kialakításával kellett a gáthoz juttatni, így viszont nem maradt hely az IBC-tartályok beszállítására, ezért azokat hajókkal kellett leúsztatni a kárhelyszínre. A búvárok időközben folyamatosan javították a töltésfóliázást és új fóliákat húztak be. Mindennek köszönhetően sikerült a csurgó vizeket szabályozottan elvezetni, azok így már nem rontották a töltés állagát. A katasztrófavédelmi egységek biztosították a teljes logisztikai támogatást mobil, illetve fáklyás világítással, aggregátok, szivattyúk működtetésével. A védekezést nagy számú katona, rendőr és önkéntes segítette. A reggeli órákra sikerült normalizálni a helyzetet, ekkor a hunorosok és huszárosok átadták a területet a kiérkező hivatásos tűzoltóknak, pihent rendőröknek és katonáknak.
 
A HUNOR másik kiemelt árvízi bevetésének vasárnap hajnaltól hétfő hajnalig a Komárom-Esztergom megyei Pilismarót volt, az éjjel megérkező mentőcsapat a továbbiakban itt vett részt az árvízi védekezésben, egyebek mellett a gát bordás megtámasztását építette, az általa kiállított törzs pedig megszervezte a kárhelyszíni műveletirányítást, összefogta a helyi erők munkáját. Az állománytól ez a helyszín követelte a legnagyobb erőfeszítést, mivel ekkor a csapattagoknak melles védőnadrágban, nyakig a vízben állva, tizennyolc órán át kellett csatárláncban pakolni a homokzsákokat. A HUNOR kapta feladatul, hogy koordinálja százötven roma önkéntes munkáját is. Ezen a helyen a katasztrófavédelem mentőcsapata több száz honvéddel együtt védekezett, harcolt az idővel, hogy a gát suvadását elkerülje. A HUNOR munkájáról a köztévé is beszámolt, a vezetési törzset a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök is megtekintette.
 
Hétfő kora hajnalban, ötvenhat órás munka után a HUNOR és a HUSZÁR áttelepült Szentendrére, itt volt lehetőségük a csapattagoknak kipihenni az elmúlt napok fáradalmait. A református gimnázium tornatermében elszállásolt csapat keddig a készletek feltöltését, az eszközök karbantartását végezte.
 
A hetedik műveleti napon a Bajára kitelepült operatív törzs által meghatározottak szerint a HUNOR vezetési egysége helyszíni felderítést tartott a Duna Margittai öblözetének déli területén: Hóduna, Budzsa településeken. Estétől a Duna árhullámmal érintett hat kilométeres szakaszát figyelték a HUNOR quados és gyalogos járőrei a szerbiai határig. A vezetési pontot Hódunán állította fel a mentőcsapat, amely váltásban monitorozta a levonuló árhullámot és a gátak állapotát.
 
A nyolcadik napon, június 13-án a mentőcsapatok befejezték a hódunai gát figyelését és a készenlétet, megkezdték a visszatelepülést Bajára, majd visszaindultak a fővárosba, a Ferihegyi úti bázisra este érkeztek meg.
 
A HUNOR és a HUSZÁR egységes erőként nyolc napot, nyolcvanegy tényleges munkaórát dolgozott extrém körülmények között. Teljesítményüket az országos katasztrófavédelmi főigazgató levélben köszönte meg.
Fotó.: Farkas Roland tű. százados - HUNOR mentőszervezet

Kapcsolódó képek:
Nyolc műveleti nap Győrújfalutól Hódunáig Nyolc műveleti nap Győrújfalutól Hódunáig Nyolc műveleti nap Győrújfalutól Hódunáig
További képek a galériában