Szervezetünk hírei


A rendszer elindult – éjféltől figyelmeztet a viharjelző rendszer
2016. március 31. 18:31
A rendszer elindult – éjféltől figyelmeztet a viharjelző rendszer Március harmincegyedikén, szakmai konferencia keretében indította el az idei szezonra a hazai tavi viharjelző rendszert a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. A rendszer a Balatonon, a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tavon április elsejétől október harmincegyedikéig figyelmezteti az arra járókat a közelgő veszélyre.

A Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. által szervezett szakmai konferencián a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy, megbízott főigazgató, Tanka László tű. ezredes, az informatikai, illetve Kozma Sándor tű. ezredes, a veszélyes szállítmányok főosztály vezetője képviselte. A rendezvényt az intézet ügyvezető igazgatója, dr. Vereczkey Zoltán nyitotta meg. Utalva a közelmúlt brüsszeli terrortámadásaira, kijelentette, a közlekedés biztonsága fontos téma, hiszen a reptéri és metróbeli robbantások a közlekedés kiszolgáltatottságát használták ki, azt, hogy az emberek elemi igénye, hogy ügyeik intézése, kapcsolataik fenntartása, vagy szabadidejük eltöltése miatt távolságokat szeljenek át – vagyis közlekedjenek. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, a közlekedés biztonságával tehát tudományos alapon is foglalkozni kell, ahogy teszi azt az intézet is a gépjárművezetők személyiségének kutatásával, az infrastrukturális beavatkozások balesetek megelőzésére, vagy hatásuk csökkentésére gyakorolt hatásának vizsgálatával, a járműbiztonság kérdésének elemzésével, vagy akár a jogi szabályozásban kifejtett munkájával.

A megnyitó után az első szakmai előadást Szepessy Kornél, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat vezérigazgatója tartotta, aki a repülésbiztonság kérdéseit járta körbe. Biztosította a hallgatóságot, hogy szolgáltatásuknak köszönhetően Magyarországon úgy a levegőben, mint a földi gurulóutakon biztonságban vannak az utasok. A szakember bemutatta az általuk a légiközlekedés szervezésére használt rendszert, mint mondta, annak három pillére van: az eszközök (szoftver- és hardverelemek, infrastruktúra), az emberek és az eljárások (munkatechnológia, javítási kézikönyv, dokumentáció, navigációs eljárások) együtt szavatolják a biztonságot. Szepessy Kornél mindhárom pillérről részletesen értekezett, külön kiemelve egyebek mellett azt a tudásközpontot, amelyet áprilisban adnak át, és amely Közép-Európa egyetlen légiforgalmi oktatási, szimulációs és kutató-fejlesztő központja lesz.

A meteorológiának a biztonságos közlekedésben játszott szerepéről dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke tájékoztatta a hallgatóságot. Elmondta, a szolgálat országszerte több mint hétszáz, különféle mérőállomásból álló hálózatot működtet, ellátja információval a közlekedés valamennyi ágazatát. Az elnök sorra vette a közúti, a légi- és a vízi közlekedésnek készített prognózisokat, ismertette a különféle előrejelző modelleket, beszélt a jövőbeli fejlesztési tervekről. Elhangzott, a balatoni viharjelzés létrehozása Hiller Alfréd nevéhez fűződik, az ő ötlete alapján indult 1934. július nyolcadikán a rendszer, amely tulajdonképpen az első hazai ultrarövid távú jelzőrendszer volt. Radics Kornélia emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedek alatt jelentős változások zajlottak, a jelzőrakétás rendszer 1986-ig működött, azóta sokkal modernebb technológiát használnak, a jobb hatásfok érdekében emellett a Balatont keleti, nyugati és középső medencére osztották.

A közúti közlekedés veszélyeiről, a balesetek megelőzéséről Óberling József r. ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetője beszélt. Statisztikákkal tarkított előadásában elmondta, tíz év távlatában elmondható, hogy csökken a balesetek halálos áldozatainak száma, tavaly mégis hatszáznegyvenheten vesztették életüket a hazai utakon. A balesetek majdnem egyharmadát a gyorshajtás okozza, a második leggyakoribb kiváltó ok az elsőbbség megadásának elmulasztása, de számos bajt okoz az is, hogy az autósok nem tartják be a kanyarodás szabályait. Az ezredes elmondta, az esetek kétharmadában a személygépkocsik vezetői a hibásak, ugyanakkor a statisztikákból kiderül, a gyalogosok és a kerékpárosok együtt több balesetet okoznak, mint a teherautó- és buszsofőrök összesen. 2016-ban eddig száztizenhat ember halt meg közlekedési balesetben, köztük harminchat gyalogos és tizenegy biciklis, ez pedig negyven százaléknál magasabb arányt jelent. Éppen ezért e két csoport áll a baleset-megelőzés idei fókuszában.

A tavi viharjelzőrendszert Tanka László tű. ezredes, a BM OKF informatikai főosztályvezetője mutatta be. Elmondta, a katasztrófavédelem jogszabályban előírt feladata a viharjelző rendszer fenntartása, működtetése, fejlesztése, a viharjelzést magát azonban a meteorológiai szolgálat adja ki. A Tisza-tavon, mondta az ezredes, öt állomás működik, a felhasználói tapasztalatokat értékelve a jövőben még legalább két állomás létesítése várható. A Velencei-tavon három állomás működik, a Fertő tavon pedig tizenegy, ebből viszont csak egy van Magyarországon, azt is Ausztriából működtetik. A Balatonon harmincegy stabil és tizenhat mobil viharjelző állomás szolgálja a nyaralók, fürdőzők biztonságát. A tó medencéjének három részre „osztása” lehetővé teszi, hogy csak ott kelljen figyelmeztetést kiadni, ahol vihar várható, a nyugodt részeken így semmi nem zavarja a strandolást. Tanka László elmondta azt is, hogy a rendszer egyébként arra is képes, hogy akár egyesével működtesse az állomásokat. A lámpákat, tette hozzá, folyamatosan cserélik LED-es technikára, a keleti medencében már csak ilyenek működnek. Ezek, amellett, hogy jobban láthatóak, energiatakarékosak és környezetbarátak is.

A főosztályvezető előadása után Tollár Tibor országos katasztrófavédelmi főigazgató és Radics Kornélia, a meteorológiai szolgálat elnöke közösen elindította a tavi viharjelző rendszer idei szezonját.

A konferencián a veszélyesáru-szállításról, annak ellenőrzéséről Kozma Sándor tű. ezredes, a főigazgatóság főosztályvezetője tartott előadást. Az ezredes ismertette a hallgatósággal, hogy a katasztrófavédelem mióta rendelkezik az önálló ellenőrzés jogkörével, szólt arról, hogyan alakult a veszélyes áruk és anyagok közúti, vasúti, vízi és légi szállításának volumene az elmúlt években, emellett megtörtént baleseteken keresztül mutatta be, milyen veszélyekkel kell számolni az ilyen szállítások esetén.

A találkozó további részében a Duna és a Tisza vízi rendészeti helyzetéről, az elmúlt esztendő közlekedésbiztonsági értékeléséről, a közlekedésbiztonság társadalmasításáról, az állampolgárok biztonságáért folytatott kutatásokról, valamint a hajózás biztonságát szolgáló megoldásokról esett szó. 

Fotó: RSOE

Kapcsolódó képek:
A rendszer elindult – éjféltől figyelmeztet a viharjelző rendszer A rendszer elindult – éjféltől figyelmeztet a viharjelző rendszer A rendszer elindult – éjféltől figyelmeztet a viharjelző rendszer
További képek a galériában