Szervezetünk hírei


Eldördült a startpisztoly: megkezdődött a HUNOR és a HUSZÁR újraminősítése
2017. május 17. 12:45
Eldördült a startpisztoly: megkezdődött a HUNOR és a HUSZÁR újraminősítése Május 16-19. között újra megméretteti magát a HUNOR hivatásos és a HUSZÁR önkéntes mentőszervezet. A két csapat 2012-ben tett minősítő vizsgát az ENSZ INSARAG irányelvei alapján, az előírások szerint öt év után újra bizonyítani kell, hogy a HUNOR megfelel a nehéz, a HUSZÁR pedig a közepes kategóriájú városi kutató-mentő csapatokkal szemben támasztott nemzetközi követelményeknek.
Az ENSZ Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoportját (The International Search and Rescue Advisory Group), vagyis az INSARAG-ot 1991-ben hozták létre azon specializált nemzetközi városi kutató-mentő csapatok (USAR) kezdeményezésére, amelyek az 1985-ös mexikói, valamint az 1988-as örményországi földrengés során dolgoztak együtt. Az INSARAG irányelveit nemzetközileg elfogadták, a dokumentum éppúgy módszereket nyújt azoknak az országoknak, amelyeket szerkezeti összeomlást okozó, hirtelen bekövetkező katasztrófa sújt, mint ahogy módszereket ad az érintett ország kérésére segítséget nyújtó nemzetközi USAR-csapatoknak.
 
A 2012-es INSARAG minősítéskor a HUNOR nehéz, a HUSZÁR pedig közepes kategóriás minősítést kapott. Mindkét csapat felöleli az irányelvek megkövetelte öt komponenst, vagyis a vezetés-irányítást, a kutatást, a mentést, az egészségügyi ellátást, illetve a logisztikát, ám különbség van abban, hogy milyen nehézségű feladatokat és mennyi időn át kell tudniuk megoldani – míg a HUSZÁR-nak önellátás mellett egy helyszínen hét napig kell tudnia folyamatosan dolgozni, addig a HUNOR-nak képesnek kell lennie arra, hogy két kárhelyszínen, tíz napig egyhuzamban dolgozzon, szintén önellátó módon.
 
Az újraminősítés érdekében a HUNOR-nak és a HUSZÁR-nak a nemzetközi minősítő bizottság előtt bizonyítania kell a többi között, hogy az INSARAG irányelvek által előírt módszertannak megfelelően működik, képes a katasztrófa után a lehető legrövidebb időn belül gyorsan bevetésre indulni, illetve hatékonyan reagálni, és összehangolt mentési tevékenységet végezni. A két csapat az elmúlt hónapokat felkészüléssel töltötte, így készen álltak arra, hogy május 16-án, vagyis kedden este megérkezzen a riasztás: egy elképzelt országban földrengés történt, szükség van a magyar csapatok segítségére, meghatározott időn belül mindenki legyen a kijelölt gyülekezőhelyen. Ez a HUNOR esetében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központjának Ferihegyi úti bázisa, a HUSZÁR tagjainak pedig egy szentendrei raktárbázis volt. Az előírások szerint mindkét csapat átesett a bevetés előtti orvosi vizsgálaton, ellenőrizték az egyéni védőfelszereléseket, az eszközöket, berendezéseket, megkapták a bevetés előtti tájékoztatást, megtörtént a vámvizsgálat, végül „elhagyták az országot”. A HUNOR tizenhárom, a HUSZÁR pedig kilenc járművel, több tonnányi felszereléssel indult útnak a katasztrófavédelem hajdúszoboszlói kiképzőbázisa, azaz a gyakorlat helyszíne felé.
 
A HUNOR-nak Jackovics Péter tű. ezredes, parancsnok, a BM OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztályának vezetője, a HUSZÁR-nak pedig dr. Hábermayer Tamás tű. ezredes, csapatvezető, Tolna megyei katasztrófavédelmi igazgatóhelyettes mondta el, mi vár rájuk a katasztrófa sújtotta országban. A képzeletbeli Magorland délkeleti részét a Richter-skála szerinti 7,3-as erősségű földrengés rázta meg, az utórengések pedig olyan jelentősek voltak, hogy még azok az épületek is összedőltek, amelyek az első, nagy erejű földmozgásnak ellenálltak. A katasztrófa több százezer embert érintett, az ország infrastruktúrája összeomlott, nem képes önerőből kezelni a helyzetet, nemzetközi segítséget kért. A főváros, Debrecen mellett Magorland legnagyobb turisztikai központját, Magorspa-t érintette közvetlenül a rengés, amely késő este következett be, így a sérültek többsége az épületek alatt rekedt. Minthogy a település gyógyközpontként is funkcionál, számítani kell arra, hogy a bajba jutottak között sok az idős, fogyatékkal élő ember, illetve a gyermekes család.
 
Mindezek után a két csapat útnak indult, a HUNOR a debreceni nemzetközi, a HUSZÁR pedig a hajdúszoboszlói repülőtéren „lépett be” Magorland-ba. Itt a határátlépést követően az első feladatuk az volt, hogy létrehozzák és működtessék az RDC-t, vagyis a fogadó/indító központot, később felállították az ideiglenes OSOCC-ot, azaz helyszíni műveleti koordinációs központot, felvették a kapcsolatot a helyi veszélyhelyzet-kezelési hatósággal, a LEMA-val, tábort építettek, és haladéktalanul megkezdték a kutatási, mentési munkát a számukra kijelölt kárhelyen, illetve a hivatásos csapat esetében a kárhelyeken.
 
Az ENSZ INSARAG minősítői az első perctől kezdve minden momentumot figyelemmel kísérnek, a csapatban az INSARAG koordinátor mellett mindkét mentőcsoporthoz hét-hét külföldi minősítőt és egy-egy magyar minősítő koordinátort rendeltek. A gyakorlaton a hivatásos mentőszervezet hetvenkilenc, az önkéntes csapat ötvennégy fővel vesz részt, mindkét csapatban négy-négy mentőkutya is dolgozik majd. Mellettük a végrehajtók között ott van a Magyar Vöröskereszt tizenöt, a Fővárosi Vízművek víztisztító moduljának három, illetve a Rescue24 csapatának húsz tagja is részt vesz az újraminősítésen. A lebonyolításban közreműködnek a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai, képviselői is.
 
Fotó: Papp-Kunkli Nóra - Hajdú-Bihar MKI

Kapcsolódó képek:
Eldördült a startpisztoly: megkezdődött a HUNOR és a HUSZÁR újraminősítése Eldördült a startpisztoly: megkezdődött a HUNOR és a HUSZÁR újraminősítése Eldördült a startpisztoly: megkezdődött a HUNOR és a HUSZÁR újraminősítése
További képek a galériában