Gyakran Ismételt Kérdések


 
Vissza

Amennyiben van 50 tonna gyúlékony folyadékom (R. 1. melléklet, 2. táblázat, 6. osztály), amely egyben mérgező a vízi környezetre (R. 1. melléklet, 2. táblázat 9.II. osztály) is, akkor az összegképletben az R. 1. melléklet 3.3 szerinti (50/5000)+(50/200) veszélyességi tényezővel vagy a R. 1. melléklet „Megjegyzések a 2. táblázathoz” 1. c) szerint csak az (50/200) veszélyességi tényezővel kell számolni?

A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (R.) 1. melléklet 3.3. szerint:
„Ha a veszélyes anyag egyidejűleg toxikus, tűzveszélyes vagy ökotoxikus tulajdonsággal is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több ízben is számolni kell.”
A R. 1. melléklet „Megjegyzések a 2. táblázathoz” 1. c) szerint:
„Az olyan anyagokat, amelyek egynél több veszélyességi osztályba sorolhatók egy összegzési szabály alkalmazásakor (például oxidáló és fokozottan tűzveszélyes), mindig a legalacsonyabb küszöbértékkel kell figyelembe venni.”
 
A R. 1. melléklet Üzemazonosítás c. szakaszának 3.1 és 3.3 pontjából kiderül, hogy a kiszámítandó veszélyességi tényezőt ez esetben − mivel a vizsgált veszélyes anyagnak tűzveszélyes és környezetre veszélyes tulajdonsága is van − kétszer kell kiszámolni:
Egyszer vizsgálni kell tűzveszélyességi tényezőként, ekkor a kevésbé tűzveszélyes anyagokra (2. táblázat, 6. osztály) vonatkozó 5000 tonnás alsó küszöbértékkel számolva; egyszer pedig az ökotoxicitásra ható tényezőként, ekkor a környezetre veszélyes anyagokra (2. táblázat, 9.II. osztály) vonatkozó 200 tonnás alsó küszöbértékkel számolva. Ha az így kapott veszélyességi tényezők (tűzveszélyességi és ökotoxikus) bármelyike nagyobb egynél, akkor az üzem alsó küszöbértékű üzemnek minősül. (Ha nagyobb anyagmennyiségek és/vagy több veszélyes anyag is van az üzem területén, akkor ezt követően vizsgálni kell azt is, hogy a megfelelő felső küszöbértékekkel számolva mekkora a veszélyességi tényezők értéke, mert előfordulhat, hogy így az üzem felső küszöbértékűnek minősül.)
 
A R. 1. melléklet „Megjegyzések a 2. táblázathoz” 1. c) pontja a fentieknek nem mond ellent, csupán kiegészíti az 1. melléklet 3.1 pontját. Ezek értelmében ha az adott veszélyes anyag egyik (például a tűzveszélyességi /lásd: 3.1.b/) tulajdonságán belül több osztályba is besorolható (pl.: oxidáló is és fokozottan tűzveszélyes is), akkor ezen a tűzveszélyességi tulajdonságon belül a szigorúbb küszöbértéket kell figyelembe venni. A Megjegyzések 1. c) pontja nem vonatkozik az egész 2. táblázatra, csupán annak veszélyességen belüli osztályaira az alábbiak szerint:
  1. mérgező tulajdonságú anyagok: az 1. táblázatban nevesített, mérgező vagy nagyon mérgező veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 1. és 2. veszélyességi osztályába sorolt anyagok;
  2. tűzveszélyes tulajdonságú anyagok: az 1. táblázatban nevesített oxidáló, robbanó, kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes vagy fokozottan tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 3., 4., 5., 6., 7.a), 7.b) és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok;
  3. ökotoxikus tulajdonságú anyagok: az 1. táblázatban nevesített, környezetre veszélyes [R50 (beleértve az R50/53-t) vagy R51/53] veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 9(I) és 9(II) veszélyességi osztályába sorolt anyagok.