Gyakran Ismételt Kérdések


 
Vissza

Hogyan állt össze Magyarország kockázati térképe, mire kell felkészülnie annak, aki veszélyesebbnek számító területen él?

A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása nem új eljárás, már 1995-ben megtörtént Magyarország településeinek veszélyeztetettség szerinti besorolása. Az új katasztrófavédelmi szabályozás, valamint az elmúlt időszakban bekövetkezett események tapasztalatai alapján új alapokra helyeztük a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását. Hazánk valamennyi települését a lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a veszélyeztető hatások következményei alapján három katasztrófavédelmi osztályba soroltuk.

A számokkal jelölt osztályok jelentései:
 
I.:        fokozottan veszélyeztetett
II.:       közepesen veszélyeztetett
III.:     mérsékelten veszélyeztetett
 
Az osztályba sorolási eljárás során az alábbi szempontok voltak a vizsgálat alapjai:

1.      elemi csapások, természeti eredetű veszélyek;
2.      ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek;
3.      kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok;
4.      egyéb eredetű veszélyek.
 
Az I-es besorolású, fokozottan veszélyeztetett településeken csak a rendvédelmi szervek tagjainak és a polgári védelmi szervezetekbe beosztottaknak vannak feladataik, az ott élő állampolgároknak nem kell semmiféle különleges előkészületet tenniük vagy felkészülniük. Saját mikrokörnyezetében azonban minden állampolgárnak fontos feladata a tudatos és öngondoskodó magatartás. Az osztályba sorolásra épül a települések önvédelmi képességét erősítő polgári védelmi szervezetek létszámának és típusainak a meghatározása, megalakítása és azok célirányos felkészítése.