Gyakran Ismételt Kérdések


 
Vissza

Mely díjtételek alapján kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetnie súlyoskáreseményelhárítási-terv készítésére kötelezett, illetve nem kötelezett, küszöbérték alatti üzemnek?

A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (R.) 33. § (1) bekezdése szerint a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője szempontjából az első lépés, hogy a R. 2. melléklet szerinti üzemazonosítási adatlapokat − a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként − benyújtja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez.
 
A kérelemnek tartalmaznia kell a R. 10. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott – a küszöbérték alatti üzemre vonatkoztatott – adatokat, valamint a kérelemhez csatolni kell a 10. § (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott iratokat, így a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról szóló 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet 1. melléklet 10. pontjában meghatározott 100.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentumot is.
 
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a hatóság elvárja az üzemeltetők jogkövető magatartását, vagyis az üzemeltetőnek külön hatósági felhívás nélkül is be kell jelentkeznie a hatóságnál, ellenkező esetben a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján az üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása miatt 2.000.000 forint összegű katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult. Amennyiben az üzemeltető hatósági felhívás alapján tesz eleget üzemazonosítási kötelezettségének, úgy szintén kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetnie.
 
Az üzemazonosítási adatlapok benyújtását követően a R. 33. § (2) alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a dokumentumok valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, és ha szükséges, az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér. Az üzemazonosítási adatlapok vizsgálatát követően a hatóság területi szerve javaslatot tesz a hatóság részére a katasztrófavédelmi engedély megadására.
 
A R. 33. § (3) szerint ezután a hatóság a vizsgálat eredménye és a benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján – a katasztrófavédelemről szóló törvény 40. § (2) bekezdésére tekintettel – döntést hoz a súlyoskáreseményelhárítási-terv készítésével kapcsolatos üzemeltetői kötelezettségről.
 
Amennyiben a hatóság az üzemeltetőt súlyoskáreseményelhárítási-terv készítésére kötelezi, akkor az üzemeltetőnek a hatósági döntésben megadott határidőre be kell nyújtania a R. 35. § (1) pontjában foglaltak szerint az üzem súlyoskáreseményelhárítási-tervét, amelyhez csatolnia kell az annak elbírálásra vonatkozó (R. 10. § (1) és (2) szerinti) kérelmet és az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló iratot, amelynek összegét az 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet 1. melléklet 3.3 pontja 135.000 forintban határozta meg.
 
Amennyiben a hatóság nem kötelezi az üzemeltetőt súlyoskáreseményelhárítási-terv készítésére, az üzemazonosítási adatlapok és a lefolytatott helyszíni vizsgálat eredménye alapján döntést hoz a katasztrófavédelmi engedély megadásáról (R. 33. § (4) bekezdés).
 
Összegezve: Amennyiben a hatóság az üzemeltetőt nem kötelezi súlyoskáreseményelhárítási-terv készítésére, csak egy alkalommal kell az eljárások kapcsán igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, amelynek összege 100.000 forint. Amennyiben kell súlyoskáreseményelhárítási-tervet készíteni, akkor az üzemeltetőnek egyszer 100.000 forint, üzemazonosításhoz kapcsolódó, egyszer pedig 135.000 forint, katasztrófavédelmi engedély kiadására vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetnie.