Országos gyakorlat Sármelléken

A gyakorlat célját Kovács Bonifác tűzoltó ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság iparbiztonsági főfelügyelője ismertette. Kiemelte, hogy a szimulált eseménysorozat felszámolásában közreműködő szervezeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy felmérjék és fejlesszék képességeiket, illetve begyakorolják kárelhárítási feladataikat. Utalt arra, hogy egy létfontosságú létesítménynek, valamint az ahhoz kapcsolódó rendszereknek különleges körülmények között is működniük kell. A mostani szimuláció rávilágított arra, hogy a rendkívüli időjárási körülmények milyen hatással lehetnek az alapvető szolgáltatásokra (elektromosenergia-ellátás, vízszolgáltatás, közlekedési infrastruktúra), valamint a létfontosságú rendszerekre és létesítményekre. A gyakorlat egyebek mellett tűzoltási, műszaki mentési, vízvédelmi és lakosságvédelmi feladatokra terjedt ki, de a repülőtér kényszerhelyzeti tervét is kipróbálták. A katasztrófavédelem tagjai elsősorban a védelmi igazgatási feladatok gyakorlására, az iparbiztonsági és vízügyi hatósági, valamint az operatív tevékenységre fókuszáltak.

Az alapfeltételezés szerint a viharos idő miatt a sármelléki repülőtéren három kisrepülőgép hajtott végre kényszerleszállást. Az egyik a leszállópályán landolt, de megsérült és kigyulladt. Egy másik légi jármű a cargo épület tetejére csapódott, egyik utasa kiesett, és csak alpintechnikával lehetett menteni. A harmadik repülő sikeresen leszállt, ám ezt megelőzően üzemanyagot juttatott a Kis-Balatonba. A szél fákat döntött ki, amelyek a felsővezetékeket károsították, a repülőtér és környezetének áramellátását veszélyeztetve. A vihar után problémák jelentkeztek a vízellátásban, illetve a szennyvíz kezelésében is.

Az egyidőben bekövetkező nagyszámú káresemény kezelésére a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság működésbe léptette operatív törzsét a társszervek és az érintett közműszolgáltatók által delegáltak bevonásával. A repülőtéri tűzoltószolgálat megkezdte a szükséges beavatkozásokat, míg az operatív törzs lakosságvédelmi intézkedéseket készített elő. Erről a rendőrség és a polgári védelmi szervek segítségével tájékoztatták a lakosokat. Mindeközben a katasztrófavédelem a szolgáltatókkal való folyamatos kapcsolattartással, gyors és hatékony beavatkozással segítette a helyzet megoldását.

A gyakorlat során a helyreállítás mindenhol megtörtént, az érintett hatóságok és szolgáltatók együttműködése, az erőforrások összehangolása jól sikerült. Az operatív törzs befejezte működését. A gyakorlatot Kovács Bonifác tűzoltó ezredes zárta, aki kiemelte: a káresemények felszámolásában részt vevő szervezetek hasznos ismeretekkel gazdagodtak és tovább mélyítették együttműködésüket.

Fotó: Kósi Zsolt tűzoltó hadnagy