Fókuszban a villámárvizek és a dombvidéki vízrendezés

2021. október 13.

Villámárvíz és dombvidéki vízrendezés címmel konferenciát rendezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara október 13-án. A Baján egyszerre jelenléti és online formában megtartott rendezvény célja az volt, hogy az előadók a dombvidéki kisvízfolyásokon levonuló, gyors árhullámokkal, valamint a dombvidéki vízrendezéssel kapcsolatos legújabb ismereteket átadják a téma iránt érdeklődőknek.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara, a Magyar Hidrológiai Társaság Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága által szervezett konferenciát Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár, valamint a kar dékánja, Bíró Tibor nyitotta meg. 

A konferencián az előadók beszéltek a klímaváltozás és a villámárvizek összefüggéseiről, a várható hazai hidrometeorológiai trendekről. 

A villámárvízzel szembeni védekezési feladatokat dr. Jackovics Péter tűzoltó ezredes, a BM OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztályvezetője ismertette. A főosztályvezető beszélt a nemzeti kockázatértékelés, a kockázatkezelési képességek felmérésének folyamatáról, az azonosított hazai kockázatokról, kiemelten az ország villámárvízi veszélyeztetettségéről. Az ezredes emlékeztetett arra, hogy a villámárvizek, ahogy a nevük is mutatja, gyors lefolyásúak, hiányzik az úgynevezett időelőny, ez egyben azt is jelenti, hogy korlátozottak a védekezés lehetőségei. Elhangzott, a megelőzési kultúra erősítése, a hatékony előrejelzés, a lakosság gyors tájékoztatása, a védekezéshez szükséges indulókészletek biztosítása, a helyi gyors reagálás erősítése lehet válasz ezekre a kockázatokra. Utóbbihoz kapcsolódóan Jackovics Péter bemutatta az önkéntes mentőszervezetek hálózatát, illetve azt, milyen helyzetekben alkalmazzák őket. Elmondta, hogy 2021 első félévében több mint ezeregyszáz alkalommal vetették be a különböző szintű mentőcsapatokat. A főosztályvezető előadásában kitért azokra a gyakorlatokra, amelyek során a mentőcsapatok alapvető vízkárelhárítási feladatokat hajtottak végre, emellett szólt arról az európai uniós projektről is, amelynek keretében a nemzeti minősítéssel rendelkező kétszáz önkéntes mentőszervezet számára a vizek kártétele elleni védekezéshez szükséges technikai eszközöket és felszereléseket szerzett be a katasztrófavédelem.

Mindezek mellett szó esett arról, mekkora idehaza a villámárvizek kialakulásának kockázata, milyen megelőző intézkedéseket lehet hozni, illetve hogyan lehet előre jelezni ezeket a jelenségeket. A témák között szerepelt, hogy a villámárvizek kezelésében milyen szerepe és lehetőségei vannak az önkormányzatoknak, milyen jogi keretek között zajlanak a helyi vízkárelhárítás műszaki és államigazgatási feladatai. Az előadók bemutatták, hogy az éghajlatváltozás hatásaira válaszul miként lehet a dombvidéki kisvízfolyásokat természetközeli módon úgy rendezni, hogy megelőzhető, de legalább csökkenthető legyen a villámárvizek kialakulásának a kockázata, és azt is, milyen szerepet játszik a talajhasználat a dombvidéki vízrendezésben. A házigazdák arról tartottak előadást, hogyan tud szerepet vállalni a feladatban a vízügyi oktatás, a témát előadó dékán ismertette a magyaregregyi fejlesztési koncepciót. A település a Mecsek-hegység északkeleti nyúlványában, a Völgységi vízfolyás völgyében fekszik, mintegy két kilométer hosszban követve a vízfolyást a magasabban fekvő területeken, és felkúszva a patakvölgyre lefutó kisebb völgyeletekbe. Magyaregregyen működik a víztudományi kar hidrometriai mérőtelepe, ahol az 1960-as évektől zajlik vízgyűjtő-feltárási tevékenység. A rendezvényen mindezek mellett foglalkoztak a villámárvizek közgazdasági vetületeivel is.