Gyakoribbak és nagyobban voltak az idén a szabadtéri tüzek

A konferencia első előadását Fülep Zoltán tűzoltó ezredes, országos tűzoltósági főfelügyelő tartotta. Az ezredes egyebek mellett elmondta, az előző tél enyhe és csapadékmentes volt, ezt egy szintén csapadékban szegény tavasz követte, majd jött az átlagosnál szárazabb, emellett 1901 óta a legmelegebb nyár. Nem meglepő, ha a november végéig keletkezett 15 ezer 240 szabadtéri tűz magasan meghaladja nemcsak a tavalyi statisztikában szereplő számot (9.338), hanem az átlagot (10.246) is. Az országos főfelügyelő emlékeztetett arra, hogy a tavasz és a nyár a szabadtéri tüzek szempontjából kiemelkedő időszaknak számít, bár megfigyelhető a tendencia, amely szerint egyre korábban jelennek meg ezek az esetek, tavaly például már február közepén fokozottan tűzveszélyes időszakot kellett hirdetni. Fülep Zoltán különböző szempontokból elemezte a 2022-es adatokat, így beszélt arról is, hogy a tűzesetek számának emelkedése leginkább a fenyőerdősítésekben és faállományban, a lombos erdősítésekben és faállományban, valamint a borókások esetében volt megfigyelhető, és nagyságrendi ugrás következett be a négyes kiemelt, vagy annál magasabb fokozatú szabadtéri tüzek számában. Mint az ezredes rámutatott, a keletkezési okok között a legnagyobb hányadban a nyílt láng használata mutatható ki, ezért fontos szerep jut a tűzmegelőzési tevékenységnek. Éppen ezért, fogalmazott Fülep Zoltán, folytatni kell a lakosság tűzvédelmi tudatosságának erősítését, a mezőgazdasági munkálatokhoz kapcsolódó műszaki ellenőrzéseket, hatósági szemléket, emellett például tájékoztatókkal, konzultációkkal hívják fel a gazdálkodók figyelmét a hatályos tűzvédelmi szabályokra. 

A következő előadásban Debreceni Péter, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakembere a fokozottan tűzveszélyes időszakokról, az azok meghatározásához használt adatbázisokról, az erdőtűzszezon jellemzőiről, a tűzesetszám trendjének vizsgálatáról tájékoztatta a hallgatóságot. Külön szólt a napi szintű, időjárás-alapú erdőtűzkockázat-értékeléshez használható Fire Weather Index-ről, annak előnyeiről, illetve a tűzveszélyes napok meghatározására és a kockázatos területek térképezésére használható egyéb programokról. 

Dr. Nagy Dániel országos erdészeti főfelügyelő előadásában az erdőtüzek megelőzésének eszközeivel és lehetőségeivel foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy az erdőtüzek keletkezésében döntő jelentősége van a hőmérsékletnek és a biomassza állapotának, a tűzterjedésre pedig ezeken kívül a domborzat jellegzetességei is hatással vannak. A NÉBIH szakértője a többi között beszélt arról, hogy a tüzek keletkezését a kormányzati szervek együttműködésével, a gazdálkodók körültekintő tevékenységével, és a lakosság, az erdőlátogatók helyes magatartásával meg lehet előzni, de legalább a gyakoriságot csökkenteni lehet. 

Herczeg Zoltán kormányfőtanácsos, az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának szakembere a védett természeti területeket érintő tűzesetek tapasztalatait tárta a hallgatóság elé. Elmondta, hogy az idén összesen negyvennégy rendkívüli jelentést küldtek a nemzetipark-igazgatóságok vegetációtüzekkel kapcsolatban, a tüzek több mint négyezer hektárt érintettek, e terület döntő része természetvédelmi oltalom alatt áll. Herczeg Zoltán szólt a természetvédelmi őrszolgálat tagjainak tapasztalatairól, arról, hogyan tudják segíteni a tűzoltók munkáját, és külön beszélt az augusztusi, a táborfalvi lő- és gyakorlótéren keletkezett, nagyjából hétszáz hektáros tűzről. Az eset során szerzett tapasztalatok között külön kiemelte, hogy a nehéz járművekkel alig lehetett közlekedni a földutakon, és a szeles időjárásban nehezen lehetett hatékonyan oltani a kéziszerszámokkal. 

Arról, hogy az idei évben milyen nehézségekkel kellett megbirkózniuk a mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak, Szepesi Áron, az Agrárminisztérium osztályvezetője tartott előadást. Ismertette a szántóföldi növénytermesztés sajátosságait, a munkák éves ütemezését, a tavaszi, nyári és őszi munkacsúcsok tevékenységeit, az aratás jellemzőit, az ezen tevékenység során felmerülő főbb kockázatokat. Külön szólt a betakarítógépek állapotáról, a gépek ellenőrzéséről, tűzbiztonságáról, a betakarítási munkákkal kapcsolatos tüzek forrásáról.  

Az online kerekasztal-konferencia utolsó előadását Barta-Vámos László tűzoltó alezredes, a BM OKF tűzvédelmi főosztályának vezetője tartotta, aki a szabadtéri tűzesetek nemzetközi tapasztalatairól adott áttekintést. Egyebek mellett beszélt arról, hogy ebben az évben az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusa tizenegy alkalommal nyújtott segítséget a szabadtéri tüzek oltásában uniós, vagy ahhoz közeli államnak, így például Portugáliának, Franciaországnak, Szlovéniának, Csehországnak és Németországnak, illetve Albániának. A főosztályvezető az Európai Unió erdőtüzekkel kapcsolatos tevékenységéről szólva kijelentette, cél a rescEU légi tűzoltási képességek folyamatos erősítése, a közösség keresi a légi tűzoltóegységek számára bázist biztosító tagországokat, szorgalmazza földi tűzoltóegységek veszélyeztetett helyekre történő telepítését, emellett erősíti a tűzmegelőzési tevékenységet. 

A konferencia zárszavában Fülep Zoltán ezredes a párbeszéd, az együttgondolkodás, egymás szakmai szempontjai megismerésének fontosságát hangsúlyozta. 

Fotó: Kósi Zsolt (Zala MKI) és Tobak Ferenc (RSOE)