Majdnem négyszáz lakossági riasztó-tájékoztató végpont áll rendszerbe szeptembertől

A sajtótájékoztatón a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és Budapest főpolgármestere ismertette a részleteket. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a katasztrófavédelem országos parancsnoka elmondta, Seveso-II-es veszélyes ipari üzemeknél nyolc éve indított projekt egy újabb állomásához érkezett, amikor a fővárosban és Komárom-Esztergom, Heves, valamint Zala megyében a rendszer újabb végpontjait telepítették. A tábornok elmondta, a berendezések érzékelik, ha veszélyes anyag kerül a szabadba, a meteorológiai állomások az éppen aktuális időjárási körülményeknek megfelelően azonnal képesek terjedési modellt készíteni, az adatok a katasztrófavédelem ügyeletére futnak be, így haladéktalanul tájékoztatni lehet az embereket, megtehetők a szükséges lakosságvédelmi intézkedések, így például elzárkóztatást lehet elrendelni, közölni lehet a követendő magatartási szabályokat. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy korábban Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Pest, Tolna és Veszprém megyében építették ki a rendszert, a most belépő három megyével és a fővárossal együtt összesen 576 lakossági riasztó-tájékoztató és 321 monitoring végpont működik majd az országban. Az előzőekben átadott berendezéseken keresztül kétszázötvenezer embert tudtak azonnal értesíteni, szeptembertől ez a szám megduplázódik. Bakondi György elmondta azt is, a projektbe a központi költségvetés eddig tízmilliárd forintot fektetett, három milliárd forintba került a fővárosi végpontok létesítése. A főigazgató beszámolt arról is, a rendszeren havonta próbát tartanak, tíz alkalommal csökkentett üzemű, úgynevezett morgatópróbát, kétszer pedig teljes körűen megszólalnak a berendezések.
 
Tarlós István, Budapest főpolgármestere úgy fogalmazott, a katasztrófavédelem és a főváros között kipróbált együttműködés van, az árvíz idején és egyéb alkalmakkor is dolgozott együtt a hivatásos szervezet és Budapest, a mostani pedig egy újabb lépés. A városvezető elmondta, most már három fővárosi gyógyszergyár, a Chinoin, az Egis és a Richter is bekerült a rendszerbe, a MoLaRi bővítése Újpestet, Ferencvárost, Kőbányát, Angyalföldet, Zuglót, Kispestet, a tizenötödik és a tizenhatodik kerületet érinti. A berendezések nagyban hozzájárulnak a fővárosban tartózkodók tájékoztatásához, és ahogy Tarlós István fogalmazott, a végpontok tulajdonképpen a környezetvédelemnek is részét képezik. A főpolgármester fontos fejleménynek, jelentős lépésnek nevezte a rendszer bővítését, hozzátéve, a két hét múlva munkába álló eszközöket élesben sose kelljen használni.
 
A rendszerben rejlő lehetőségekről, eszközökről a főigazgatóság informatikai főosztályának vezetője, Tanka László tű. ezredes beszélt. Mint mondta, az üzemek környékén másfél kilométeres biztonsági zónát jelöltek ki, a tájékoztató-riasztó végpontok telepítését akusztikai mérések előzték meg, hogy a berendezések olyan helyre kerüljenek, ahonnan jelzésük a célzott lakosság számára jól hallható és jól érthető is. A monitoring végpontok méréseket végeznek, nyugalmi helyzetben tíz, veszélyhelyzetben egyperces időközönként, a meteorológiai állomás a földfelszíntől fél és két méteres magasságban is mér. Az adatok a katasztrófavédelem ügyeleteire futnak be, ha valami eltér a normálistól, azt a rendszer jelzi. Az ezredes fontosnak nevezte hangsúlyozni, az ilyen jelzések alapján szigorú cselekvési sor indul be, a szolgálatot teljesítőknek meghatározott protokoll alapján kell tevékenykedniük. A rendszer minden eleme redundáns, mondta Tanka László, a szondákat duplikálták a téves jelzés kizárása érdekében. Üzemenként tizennyolc-húsz szondával kell számolni átlagosan. Mindezek mögött robosztus szerverparkok működnek, tette hozzá. A tájékoztató végén a főigazgatóság épületébe demonstrációként telepített eszközökön bemutatták – természetesen erősen csökkentett hangerővel –, milyen egy morgatópróba.

Fotó: Dudás Tamás tű. zászlós, FKI Videócsoport