MoLaRi-rendszer


 

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyik jelentős projektje keretében (előre meghatározott) alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyi ipari üzemek körzetében, országos kiterjedésű, magas rendelkezésre állású, redundánsan működő adatátviteli hálózatra épülő meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztó (Monitoring és Lakossági Riasztó - MoLaRi) rendszert telepített.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 576 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 360 monitoring végpontot telepítettek.

Jelenleg éles üzemben az alábbi megyei szegmensek működnek:

  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Kazincbarcika, Berente, Sajószentpéter, Sajóbábony, Tiszaújváros, Oszlár, Tiszapalkonya, 45 riasztó végpont,
  • Csongrád megye: Algyő, 5 riasztó végpont,
  • Fejér megye: Ercsi, Ráckeresztúr, Dunaújváros, 59 riasztó végpont,
  • Pest megye: Százhalombatta, Szigetcsép, 27 riasztó végpont,
  • Tolna megye: Pincehely, 9 riasztó végpont,
  • Veszprém megye: Várpalota, Gógánfa, Ukk, Berhida, Pétfürdő, 50 riasztó végpont;
  • Budapest: IV., IX., X., XIII., XIV., XV., XVI., XIX. kerületek – NEM TELJES KERÜLET, CSAK A KERÜLET EGY RÉSZE!),
    317 riasztó végpont,
  • Komárom-Esztergom megye: Nyergesújfalu, Dorog, Esztergom-Kertváros, 37 riasztó végpont
  • Zala megye: Újudvar 8 riasztó végpont,
  • Heves megye: Hort, 19 riasztó végpont.

A MoLaRi rendszer segítségével mintegy 440 ezer ember riasztható.

A MoLaRi-rendszer megvalósulásával az alábbi eredmények valósultak meg:

  • A veszélyes üzemek környezetében élő lakosság nagyobb biztonságban élhet,
  • A külső védelmi tervekben, illetve a települési veszélyelhárítási tervekben a súlyos ipari balesetekkel kapcsolatos lakosságvédelmi döntések, intézkedések a rendszer működése esetén lényegesen rövidebb idő alatt hozhatók meg, ezáltal az emberi életben és egészségben okozott károk kockázata csökken,
  • A veszélyhelyzet kezelésében résztvevő (hivatásos szervek) megalapozott döntéshozatalát segíti elő;

A MoLaRi-rendszer működésének alapját az alábbi folyamat jelenti:
A veszélyes ipari üzemben esetlegesen bekövetkező meghibásodás/baleset miatt veszélyes vegyi anyag (gáz) kerülhet a levegőbe, amelynek a koncentrációját a telepített mérőszondák (monitoring végpontok) mérik és ezzel párhuzamosan jelzik az értéket a katasztrófavédelem ügyeletén is. A 24 órás ügyeleti rendszerben működő katasztrófavédelmi ügyeleten a mért adatokat kiértékelik, majd szükség esetén, a szirénarendszeren (riasztó végpontokon) keresztül az érintett lakosságot riasztják, illetve értesítik a magatartási szabályokról.

Rendkívül fontos megjegyezni, hogy a MoLaRi rendszert nem a vegyi üzemek jelentette fokozottabb veszélyeztetettség miatt építik ki, hanem a magasabb szintű üzemi felügyelet biztosítása és a lakosság biztonsága érdekében!

A MoLaRi-rendszer folyamatos üzembiztonságának fenntartása és ellenőrzése érdekében a rendszer részeit meghatározott időszakonként tesztelik. A riasztó végpontok próbáit általánosságban minden hónap első hétfőjén hajtják végre, kivételt képeznek azok a napok, amikor erre az időpontra nemzeti, egyházi hivatalos ünnep esik, ebben az esetben a próbák időpontja a soron következő hétfő.
A szirénapróbának alapvetően két típusát különböztetjük meg:

  • Csökkentett üzemű (morgató) próba.
  • Hangos üzemű (teljes körű) próba.

A próbák alkalmával körülbelül 10 perc időtartamban hangképeket és „élőbeszédet” sugároznak le a végpontokon.

A MoLaRi rendszer 2016. évben végrehajtandó szirénapróbáinak időpontjai
A MoLaRi rendszer 2015. évben végrehajtandó szirénapróbáinak időpontjai.

Gyakran ismételt kérdések:

  1. kérdés: Pontosan mit jelent a csökkentett üzemű (morgató) próba, illetve a hangos üzemű (teljeskörű) próba próba? Mit hallhatnak a lakosok ezen próbák alkalmával?

Válasz: A csökkentett üzemű (morgató)próbánál a következő szöveget, illetve jelzést adják le:

Szöveges rész:

„Figyelem ez próba,  Figyelem ez próba
Most a csökkentett üzemű próba jelét hallják!
Most a csökkentett üzemű próba jelét hallják!”

a szöveges részt követően azonnal következik a szirénajelzés: „Morgatópróba” jelzés lesugárzása

A próba során alkalmazott jelzés első részében rövid ideig (6 másodperces időtartamban) mély tónusú felfutó hangjelzést adnak le, majd a jel lefutása következik be.

Szöveges rész:
„A próbának vége!  A próbának vége!

A hangos üzemű (teljeskörű)próbánál a következő szöveget, illetve jelzést adják le:

szöveges rész:
„Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba!
Most a katasztrófariadó jelzését hallják”

a szöveges részt követően azonnal következik a sziréna jelzés: „Katasztrófariadó” jelzés kiadása
Két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.
szöveges rész:
„Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba!
Most a veszély elmúlt jelzését hallják”

a szöveges részt követően azonnal következik a sziréna jelzés: „Veszély elmúlt” jelzés kiadása
Kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

a szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész:
„A próbának vége! A próbának vége!
A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben NEM szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés!

  1. kérdés: Honnan indíthatóak a szirénák? Honnan vezérlik őket?

Válasz: A MoLaRi rendszer riasztó alrendszerének (szirénák) vezérlése a katasztrófavédelem megyei, illetve országos ügyeletéről történhet.

  1. kérdés: Milyen hangképeket sugározhatnak le a szirénákon?

Válasz: A jogszabályokban megfogalmazottaknak megfelelően az alábbi hangképeket sugározhatják le:

  • Légiriadó elrendelése

A légiriasztás jele a polgári védelem riasztási rendszerén: háromszor egymás után megismételt, 30 másodpercig tartó, váltakozó hangmagasságú (280 Hz és 400 Hz közötti) szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünetekkel (1. ábra).


1. ábra Légiriadó elrendelése

  • Katasztrófariadó elrendelése

Katasztrófariadó jelzése: 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú (133 Hz és 400 Hz közötti) folyamatos szirénahang (2. ábra).


2. ábra Katasztrófariadó elrendelése

  • Riadó elmúlt jelzés

A riadó elmúlt jelzés: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú (400 Hz) szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel (3. ábra).
A riadó elmúlt jelzés a légiriadó, valamint a katasztrófariadó elmúlt jelzés feloldására is vonatkozik.


3. ábra Riadó elmúlt jelzés

  • Ellenőrzés

A próba során alkalmazott jelalak első részében 6 másodperces időtartamban 400 Hz-ig felfutó jelzést adnak le, majd a jel lefutása következik be (4. ábra).


4. ábra Próba jelzés

  1. kérdés: Mi az a riasztó végpont? Hogy néz ki?

Válasz: A lakossági riasztó rendszer legfőbb feladata az, hogy a veszélyes anyaggal kapcsolatos üzemzavar esetén a hangszórókon keresztül érkező figyelemfelhívással a lakosság életét, egészségét meg tudjuk védeni. A szirénán (riasztó végponton) keresztül elhangzó utasítások betartása esetén a lakosság testi épsége megfelelően biztosított. Lehet olyan eset, hogy semmi mást nem kell tenni, csak az épület zárt terében maradni, ajtót, ablakot bezárni, ugyanakkor előfordulhat olyan eset is, amikor el kell hagyni az épületet és meghatározott helyre vonulni, ahonnan a katasztrófavédelem szállíttatja el a lakosokat egy biztonságos helyre. A fentiekből is kiderül, hogy a riasztó végpont (sziréna) telepítése a lakosság védelmének egyik jelentős eleme.

Hangkeltő egység (közeli kép):

 

A riasztó végpont elhelyezése alapvetően három kategóriába sorolható:

    1. Oszlopos telepítés

 

 

    1. Lapostetős telepítés

 

    1. Sátortetős telepítés

  1. kérdés: Van-e a riasztó végpontnak az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatása (sugároz-e a készülék)?

Válasz: A riasztó berendezés nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek károsak lennének az emberi egészségre. Egyedül a rádió terminálnak van (kis mértékű, az  emberi egészségre ártalmatlan) elektromágneses "sugárzása", azonban ez ugyanolyan berendezés, amit a tűzoltók, rendőrök (minden nap, évek óta) használnak kommunikációra. Továbbá a rádió terminál természetesen rendelkezik engedéllyel.

  1. kérdés: Ha ennyire fejlesztik a lakosságvédelem rendszerét, akkor ez azt jelenti, hogy jobb ha elköltözünk, mert olyan veszélyes helyen élünk?

Válasz: Természetesen Önnek/Önöknek nem kell lakóhelyet változtatnia, az üzem és a katasztrófavédelem is mindent megtesz annak érdekében, hogy minél biztonságosabb helyen élhessünk. A katasztrófavédelem adott szervei rendszeresen ellenőrzik az üzemet, az üzem is jelentős energiát fordít az üzem biztonságának növelésére. A MoLaRi rendszer kiépítése a biztonság szintjének egy magasabb fokozatát jelenti (egy kicsit hasonlítható ez a személygépjárművek különböző biztonsági berendezéseinek alkalmazásához (légzsák, ABS, stb.), amelyek segítségével egy közlekedési baleset esetén jóval kisebb számú a személyi sérülések száma).

  1. kérdés: Mi alapján dönti el a katasztrófavédelem, hogy hová telepíti szirénát?

Válasz: A riasztó végpontok telepítése (egzakt módszerekkel kidolgozott) akusztikai tervek alapján történik. Az adott település akusztikai felmérését követően a katasztrófavédelem által megbízott mérnökcsoport határozza meg a riasztó végpontok helyét. A kritériumok között szerepel a költséghatékonyság (szükséges és elégséges berendezés telepítése), illetve az elsődlegesen állami, önkormányzati tulajdonú ingatlanokon történő telepítés. Tekintettel arra, hogy a végpontok (országosan) egységes teljesítményűek és a védelmi követelmények alapján az átlagos háttérzajnál "hangosabban" kell a berendezéseknek megszólalnia, így előfordulhatnak olyan esetek, hogy az adott területen nem lehet megoldani kizárólag állami, önkormányzati területek igénybevételével a telepítést, így (jogszabályi felhatalmazás alapján) magántulajdonú ingatlanon is elhelyezhetik a védelmi eszközöket. Azonban, akár állami, önkormányzati épületen, akár máshol helyezik el a riasztó eszközt (szirénát) az adott területen, a lakosságnak minden esetben ugyanolyan „hangosan” kell hallania a vészjelzéseket és a követendő magatartási szabályokat, tehát gyakorlatilag azt, hogy mit kell tenniük.

  1. kérdés: Ha egy társasház tetején van a sziréna, akkor a társasháznak ez jelent valamilyen többletköltséget?

Válasz: Nem. Az idegen ingatlanon elhelyezett lakossági riasztó rendszer végpontjaival kapcsolatos minden költség a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveit terheli. Továbbá a végpontok kiépítésekor minden esetben (az érvényben lévő szabványoknak megfelelő) statikai, érintés- és villámvédelmi felmérés történik.


Kapcsolódó hír: