Katasztrófatípusok - Nukleáris veszély


A nukleáris balesetek bekövetkezésének valószínűsége rendkívül kicsi ugyan, de nem kizárható, ezért az atomenergia alkalmazása során fel kell készülni az ilyen balesetekre. A nukleáris veszélyből eredő legkisebb kockázat elérése a cél, amelynek fontos eleme a lakosságvédelmi feladatok végrehajtása. A hazai vagy külföldi nukleáris veszélyhelyzet esetén a lakosság részére a sürgős óvintézkedések elrendelésére kerülhet sor a balest kezdeti szakaszában (elzárkózás, jód-profilaxis, kimenekítés).

1. Elzárkózás

A váratlanul fellépő nukleáris veszélyhelyzet esetén általában nincs lehetőség a szennyeződött terület időben történő elhagyására, ilyenkor a legelőnyösebb védekezés a lakásban, épületben való elzárkózás. A falak és a jól záró nyílászárók igen nagyfokú védelmet biztosítanak a lakosságnak a külső sugárzás egészségkárosító hatásai ellen. A szabadban való tartózkodás, menekülés során nagyfokú sugárterhelés jöhet létre, melyet feltétlenül el kell kerülni.

A veszély fennállásának idejére a lakosságnak fedett helyen, zárt ablakok és ajtók mögött kell tartózkodnia, a napi életvitelből a nyílttéri tartózkodás elkerülésével ugyanis jelentősen lecsökkenthető az elszenvedett többlet sugárterhelés mértéke.

Az elzárkózás időtartama elérheti az 1-2 napot is, amely alatt az épületen kívüli sugárzás szintje jelentősen lecsökken és megfelelő védőfelszerelésben (polgári védelmi szervezetek által biztosítva) a terület elhagyása a legkisebb sugárterheléssel megoldható.

Elzárkózás idejére a legfontosabb szükségleti eszközök:

  • élelmiszer, elsősorban előre csomagolt termékek, konzervek;
  • ivóvíz, naponta fejenként 3-4 literrel számolva;
  • váltóruházat és cipő;
  • műanyag zsákok a szennyezett anyagok és a szemét gyűjtésére;
  • takarók;
  • szükséges gyógyszerek;
  • tisztító- és tisztálkodószerek
  • elemes rádió és tartalék elemek;
  • szükségvilágítás;
  • elsősegélycsomag;
  • ragasztószalag, ez felhasználható az ajtók és ablakok hermetizálására is.

Az elzárkózás előtt célszerű lezuhanyozni és az esetlegesen elszennyeződött ruházatot kicserélni tisztára. Hallgatni kell a Kossuth rádiót, ahol az óvintézkedések elrendelésére és feloldására vonatkozó információ hallható.

2. Jódprofilaxis

A jódtabletták (kálium-jodid) szedését a radioaktív szennyezés megérkezése előtt 1-2 órával kell elkezdeni és naponta folytatni.

A kálium-jodid csak a pajzsmirigyet képes megvédeni és csakis a radioaktív jód megkötődése ellen. Amennyiben a levegőben nincs radioaktív jód, a kálium-jodid tabletta alkalmazása teljesen felesleges. A kálium-jodid sem nyújt 100%-os védettséget!

A védelem mértéke függ:

  • mennyi idő telt el a radioaktív jód belélegzése és a kálium-jodid tabletta bevétele között (minél kevesebb, annál jobb a hatás);
  • milyen gyorsan szívódik fel a kálium-jodid a vérből;
  • mekkora mennyiségű radioaktív jódot lélegzett be az ember.

Mikor kell bevenni a kálium-jodid tablettát és hol lehet hozzájutni?

A kálium-jodid tablettát csak központi utasításra és csakis indokolt esetben szabad bevenni. Amennyiben központilag nem kerül elrendelésre a jódprofilaxis, a kálium-jodid tabletták bevétele nem javasolt, mivel indokolatlan esetben a kockázat nagyobb, mint a haszon.

Az alkalmazás az életkortól és az egészségi állapottól is függ, a gyógyszerhez csatolt utasítást be kell tartani! A kálium-jodid tablettákat a Paksi Atomerőmű Zrt. 30 km-es körzetében lévő településeken a gyógyszertárakban, vagy a polgármesteri hivatalokban tartják lekészletezve. Az ország emellett rendelkezik szükség esetén kiosztható központi készletekkel is.

3. Kimenekítés, kitelepítés

Ha az esemény vagy baleset jelentős radioaktív anyag kibocsátásával jár, akkor az illetékesek a MTV1, illetve a Kossuth rádió útján, illetve helyi eszközökön értesítik a lakosságot a kitelepítés helyéről és idejéről. A kimenekítésnél mindig meg kell várni a központi utasítást, illetve ismerni kell a kimenekítési irányokat azért, hogy a radioaktív felhő és a szennyezett területek elkerülhetők legyenek. Önállóan, utasítás nélkül ne kezdjük meg a menekülést!

Mit kell tenni, ha elrendelik a kitelepítést?

Követni kell a helyi védelmi bizottságok, illetve az általuk megbízott hivatalos személyek utasításait. A lakásból való távozáskor:

  • ki kell kapcsolni a villanyt, az elektromos készülékeket, a világítást,
  • el kell zárni a víz- és gázvezetéket, berendezéseket,
  • el kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket,
  • be kell zárni az ablakokat, leereszteni a redőnyöket,
  • a lakásajtót kulcsra zárni,
  • a mozgásképtelen beteg családtagokat a gyülekezési helyen be kell jelenteni, egy visszamaradó családtag felügyelete mellett meg kell várni, amíg az elszállításuk központilag megtörténik.

A kitelepítés folyamatának megkönnyítésére és a befogadóhelyen való letelepedés megkönnyítése érdekében túlélő csomagot kell összeállítani. A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhely elhagyása. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tüntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot. A csomag javasolt tartalma:

  • személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya;
  • két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy liter ivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje);
  • az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű;
  • tisztálkodási eszközök;
  • rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök;
  • egyéni védőeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként - használható ruházat;
  • takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac, hordozható rádió ha rendelkezésre áll).