Európai Unió rendszere


Vissza

Az Európai Unió tagállamainak polgári védelmi tevékenységét összehangoló együttműködés kezdetei az 1990-es évekre nyúlnak vissza, Magyarország az uniós csatlakozással vált részévé. Az Európai Unió katasztrófavédelmi tevékenységében Magyarország a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság útján vesz részt.

Az uniós katasztrófavédelmi együttműködés jogalapja a Lisszaboni Szerződés 196. cikke, amely úgy rendelkezik, hogy az Európai Unió mozdítsa elő a szolidaritást, azzal, hogy támogatja, adott esetben kiegészíti a tagállamok polgári védelem terén tett intézkedéseit, valamint elősegíti az európai szintű koordinációt annak érdekében, hogy javuljon a természeti és az ember által okozott katasztrófák megelőzési aránya, az azokra való felkészültség és reagálás. A Lisszaboni Szerződés a korábbi alacsony szintű szabályozottság helyett uniós alapjogi szintre emelte a polgári védelmet, ezzel együtt azonban a tagállamok nem adtak át hatásköröket az EU-nak, a polgári védelem továbbra is kizárólagos tagállami hatáskörben van.

A megerősített jogalapra építkezve az Európai Parlament és az EU Tanácsa rendes jogalkotási eljárással (korábban: együttdöntési eljárás) 2013. december 17-én elfogadta az uniós polgári védelmi Mechanizmusról szóló 1313/2013/EU (magyar/angol) Európai Parlamenti és Tanácsi határozatot, ami 2014. január 1-je óta hatályos. A határozat figyelembe veszi az uniós polgári védelmi együttműködés területén az első polgári védelmi határozat megjelenése, 2001 óta végbement jelentős fejlődést.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus hatálya elsősorban az emberek, valamint a környezet és a tulajdon – beleértve a kulturális örökséget is – védelmére terjed ki az unión belül vagy kívül bekövetkező mindennemű, természeti és ember által okozott katasztrófa esetén, ideértve a környezeti katasztrófákat, a tengerszennyezést és az akut egészségügyi veszélyhelyzeteket. Az ilyen katasztrófák mindegyike esetén az uniós mechanizmus keretében polgári védelmi és más veszélyhelyzeti segítségnyújtás kérhető az érintett ország reagálási képességeinek kiegészítése érdekében. A terrorcselekmények, illetve a nukleáris vagy radiológiai balesetek által okozott katasztrófák esetében az uniós mechanizmus csak a polgári védelem körébe tartozó katasztrófa-felkészültségi és -reagálási intézkedésekre terjedhet ki.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus fő elemei:

  • Megelőzés és kockázatkezelés: a tagállamok háromévente benyújtják a Bizottságnak a nemzeti vagy a megfelelő szubnacionális szintű kockázatelemzéseik releváns elemeinek összefoglalóját, valamint kialakítják és továbbfejlesztik katasztrófakockázat-kezelési tervezésüket, és rendszeresen tájékoztatják az Európai Bizottságot kockázatkezelési képességük értékeléséről.
  • Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központ (Emergency Response Coordination Centre – ERCC), az EU polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtási ügyeleti szolgálata, amely a hét minden napján 24 órában működik Brüsszelben. Az ERCC folyamatos kapcsolatban van az EU PV Mechanizmusban résztvevő 34 országgal (28 uniós tagállam + Izland, Norvégia, Szerbia, Macedónia (FYROM), Montenegró és Törökország) , valamint számos más nemzetközi szervezet ügyeleti szolgálatával, készen arra, hogy azonnal operatív üzemmódba helyezze magát, ha a világ bármely részéről segítségkérés érkezik hozzá. Kommunikációs csatornaként folyamatosan figyeli, elemzi a világ eseményeit, előrejelzéseket készít, megosztja a felkészültségre, reagálásra vonatkozó információkat, és uniós szintű beavatkozás esetén koordinálja a tagállamok segítségnyújtását.
  • Közös Veszélyhelyzeti Kommunikációs és Tájékoztatási Rendszer (Common Emergency Communication and Information System – CECIS), amelyen keresztül az ERCC és a tagállamok kijelölt nemzeti kapcsolati pontjai, Magyarország esetében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, biztonságos módon információt cserélhetnek bármilyen katasztrófa kapcsán.
  • Polgári Védelmi Modulok: egy vagy több tagállam erőforrásaiból állnak és képesek előre meghatározott reagálási feladatok ellátására, rövid idő alatt bevethetőek, meghatározott ideig önellátóak és autonóm módon működnek, továbbá más modulokkal együttműködtethetőek, csakúgy, mint más uniós és nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ reagálási egységeivel.
  • Európai Veszélyhelyzet-kezelési Képesség (European Emergency Response Capacity - EERC) vagy más néven önkéntes eszköztár. Létrehozását az új uniós mechanizmus írja elő, a tagállamok önkéntesen, ideiglenesen és előzetesen az EU rendelkezésére bocsátott reagálási képességeiből – modulokból, egyéb reagálási képességekből és szakértőkből – álló, a tervezhetőséget elősegítő eszközként. 2016 februárjában hivatalosan is megalakult az önkéntes eszköztáron belül az ún. Európai Egészségügyi Hadtest, melynek felállítását elsősorban az Afrikát sújtó, elhúzódó Ebola-járvány, valamint az abból levont tanulságok indokolták. Az Európai Egészségügyi Hadtest több tagállam és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Bizottság együttműködésével, tagállami eszközök felajánlásával jött létre. A hadtest elsősorban orvosi csapatokat, egészségügyi és járványügyi ellátást, labort, valamit speciális szállítási kapacitásokat foglal magában.
  • Segítség szállítása: nemzetközi segítségkérés esetén gyakran a segély- vagy a segítő csapat kárhelyszínre való szállítása okozza a legnagyobb problémát a költségek vagy az elérhetőség miatt. Az uniós mechanizmus rendelkezései e területen is segítséget nyújtanak a tagállamoknak: a szállítási kapacitások felkutatásával, összevonásával, vagy meghatározott feltételek teljesülése esetén pénzügyi támogatásért lehet az EU-hoz fordulni.
  • Képzések és gyakorlatok: a tagállami szakértők megfelelő kiképzése érdekében egy több lépcsőből álló képzési program működik, amelyre a tagállamok a rendelkezésükre álló kvóta alapján delegálhatnak szakértőket. A kiképzés elméleti és gyakorlati részből tevődik össze angol nyelven, a résztevők a képzés elvégzéséről oklevelet kapnak. A képzéseken történő részvétel előfeltétele annak, hogy egy szakértő nemzetközi bevetésen az uniós csapatba kerülhessen. A kurzusok során megszerzett tudás további tökéletesítése, valamint a modulok és az egyéb reagálási képességek közötti hatékony együttműködés elérése érdekében évente számos törzsvezetési és szimulációs terepgyakorlat zajlik a tagállamok részvételével.

Az uniós határozat végrehajtását Polgári Védelmi Komitológiai Szakbizottság (EU Civil Protection Committee – EU CPC) segíti elő, ennek a szakbizottságnak a feladata a másodlagos jogalkotás is, így a mechanizmushoz kapcsolódó végrehajtási intézkedés kidolgozása. 2014. október 16-án fogadta el az EU CPC az új Uniós Polgár Védelmi Mechanizmus határozat végrehajtási határozatát (2014/762/EU) (magyar/angol), amely 2014. október 17-én lépett hatályba. Hatálybalépésével a korábbi végrehajtási határozatok (2004/277/EK és 2007/606/EK) hatályukat vesztették. Tekintettel az Európai Egészségügyi Hadtest létrehozására, valamint arra a tényre, hogy az EU PV Mechanizmusban szereplő egészségügyi csapatok és a WHO irányelvek szerint minősített egészségügyi csapatok között az utóbbi időszakban jelentős eltérés volt tapasztalható, így az Európai Bizottság (EG ECHO) 2017. február végén kezdeményezte az EU PV Mechanizmus végrehajtási határozatának kiegészítését az egészségügyi modulok területén.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus tevékenységeinek pénzügyi hátteréről korábban külön jogszabályban rendelkezett az EU (1996 -2007 között akcióprogramok, 2007-2013 külön polgári védelmi pénzügyi eszköz), az új mechanizmusban azonban az anyagi és a pénzügyi szabályokat összevonták, így a mechanizmusról szóló határozat foglalja magában egységesen a polgári védelmi terület finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is. Az évente rendelkezésre álló forrásokat és az egyes területekre vonatkozó uniós prioritásokat az éves polgári védelmi munkatervek tartalmazzák.

Intézményi szinten a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Európai Bizottsággal és az EU Tanácsával tart fenn szakmai kapcsolatot. A BM OKF 2003 óta az illetékes nemzeti kapcsolattartó pontja az uniós intézmények polgári védelmi bizottságainak és munkacsoportjainak.

2010-ben az Európai Unióban jelentős változások történtek intézményi szinten is. A korábban a Környezeti Főigazgatóság (Directorate General Environment) irányítása alá tartozó polgári védelmet összevonták a humanitárius segítségnyújtás területével, így létrehozva egy egységes portfoliót Kristalina Georgieva bolgár biztos irányítása alatt. 2014. november 1-től Christos Stylianides ciprusi biztos vette át a humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi területek irányítását. Az európai biztost munkájában az Európai Polgári Védelmi és Humanitárius Segítségnyújtási Főigazgatóság (DG ECHO) segíti, amelynek főigazgatói feladatait 2015 szeptemberétől a francia származású Monique Pariat látja el. 2016. július 1-ével újabb szervezeti és személyi változások történtek a Bizottság Európai Polgári Védelmi és Humanitárius Segítségnyújtási Főigazgatóságán (DG ECHO). A főigazgató személyében nem történt változás, ugyanakkor a korábbi három igazgatóság helyett az új struktúrában négy igazgatóság jött létre (A, B, C és D). Ezek közül az „A” Igazgatóság foglalkozik a veszélyhelyzet kezeléssel, a „B” Igazgatósághoz Európa, a Keleti Partnerség és a Közel-kelet, míg a „C” Igazgatósághoz Afrika, Ázsia, Latin-Amerika, a Karib- és Csendes-óceáni térség tartozik. A „D” Igazgatóság foglalkozik az általános ügyekkel. A BM OKF napi szinten elsősorban az „A” Igazgatósággal működik együtt, ezen belül működik az ERCC is.

Az unió tanácsi vonalán a polgári védelemért felelős tanácsi munkacsoport (Group de Travail Protection Civile- PROCIV) tárgyalja a katasztrófavédelmi témájú kérdéseket, amelynek a BM OKF szintén tagja kompetens nemzeti hatóságként.

Az EU Tanácsában a soros elnöki tisztségét 2017. első félévben Málta, a második félévben Észtország látja el. Málta a katasztrófavédelem területén folytatni kívánja a holland és a szlovák EU elnökségek által megkezdett munkát a trió utolsó tagjaként. Ugyanakkor a szigetország jellegből adódóan speciálisan a polgári védelem tengeri kihívásaira kíván hangsúlyt helyezni. Az észt elnökség, a következő trió első tagjaként, pedig a katasztrófa kockázatok vonatkozásában a lakosság tudatosságának növelésével kíván kiemelten foglalkozni. Észtországot 2018. első félévében Bulgária, majd 2018. második félévében Ausztria követi; 2019-ben Románia és Finnország, 2020-ban pedig Horvátország és Németország következik.


Kapcsolódó oldalak: