Page 5 - KOK-Híradó 2020 december

5

Tűzvédelem a középkorban Az első önkéntes tűzoltó egyesületek. A királyi
Magyarországon elsőként 1835-ben az Aradi Önkéntes
A letelepedéssel, a városok kialakulásával vált szükséges- Polgári Tűzoltókar jött létre. A Városi Tanács 1835. szeptember
sé az építmények közötti tűztávolságok előírása, 7-i ülésén fogadta el a felajánlott szolgálatot és a tűzoltókat
tűzoltóeszközök készenlétben tartása, tűzoltás céljára víz a városi kapitány parancsnoksága alá helyezte.
biztosítása. A magyar
korona országaiban a tüzek Gróf Széchenyi Ödön
megelőzése, elterjedésé- a hivatásos tűzoltóság
nek megakadályozása, megalapítója,
megfékezése a középkortól
a települések iparosait aki elévülhetetlen érde-
tömörítő céhekre rótt meket szerzett a Ma-
felelősségben és a lakosság gyar Tűzoltóság létre-
hathatós támogatására hozásában. Kezde-
épülő tevékenységi rend- ményezésére a Pesti
ben valósul meg. önkéntes tűzoltó-
A céhek, mint kötelezett ság alapszabályát
szervezetek helyi előírások 1866-ban jóváhagyták,
szerint működnek az 1872. de csak 1869-ben tudta
évi megszüntetésükig. csapatát „begyako-
A XII. századtól kezdve rolni”. Mászótornyot
városi, illetve vármegyei állítottak fel
szabályrendeletek már éjjeli őrök kijelölésére adnak a tornaegylet telkén és a gróf által beszerzett
utasítást. Az 1500-as évektől a települések nagy részét két angol fecskendőn gyakorolták a szerelést.
bakterek (őrök) vigyázták. Tűz esetén kötelességük volt az A kiképzés eredményeként alkalmassá vál-
emberek riasztása. tak a tűzoltószolgálat ellátására. 1870. január 9-ével
megkezdett szolgálatuk abból állt, hogy az Eskütéri
Szervezett tűzoltóságok megjelenése őrtanyán egy őrparancsnok és nyolc tűzoltó éjszakai
szolgálatot (este 9-től reggel 5-ig) tartott. Nappal
Diáktűzoltóságok. A fiatalok polgári foglalkozásukat űzték, ezért a
csatasorba állítása nem véletlen, folytonos szolgálatot nem vállalhatták.
hiszen a kollégiumokban, a tanítási Az önkéntes tűzoltósággal nem
év alatt együtt voltak, így bármikor lehetett ellátni a tűzoltói szolgálatot,
mozgósítható erőt jelentettek az ezért Széchenyi fizetett, hivatásos
iskolákat fenntartó települések tűzoltóság létrehozását indítványozta.
számára. A történelmi Magyarország 1870. február 1-jén felállt a 12 főből
diáktűzoltóságai (Debrecen, Sárospatak, álló csapat, mely az Eskü (Március 15.)
Hódmezővásárhely, Kunszentmárton, téri őrségen megkezdte szolgálatát.
Marosvásárhely, Nagyenyed, Gyula- Mindkét szervezetnek, az Önkéntes
fehérvár, Székelyudvarhely, Eperjes, és a Hivatásos Tűzoltóságnak is gróf
Nagyszombat, Kalocsa) az önkéntes Széchenyi Ödön volt a főparancsnoka,
tűzoltóságok elődjeiként a kollégiumok aki szinte minden tűzesetnél jelen
épületeinek védelmére szerveződtek, de volt, s jelenlétével fokozott munkára
a városban keletkezett tüzek oltásában buzdította a tűzoltókat. A tűzesetek
is segítettek. közül ki kell emelni a Nemzeti Színház
Gyári tűzoltóság. Az ipar fejlődésével díszletraktárának égését 1871.
hazánkban is megjelentek a nagyobb szeptember 13-án, amikor a tűzoltók
méretű ipartelepek. Elsők között emberfeletti munkával tudták csak
1840-ben alakult az I. Császári és megmenteni a színház épületét és
Királyi Szabadalmazott Dunagőzhajózási Társaság Óbudai a ruhatárat. A tűzoltók közül többen megsebesültek.
Hajógyár. 1855-ben szervezték meg a gyár tűzvédelmét. A tűznél megjelent gróf Andrássy Gyula miniszterelnök,
1860-ban a Budai Ganz gyár alakított tűzoltóságot. A gyárak, aki személyesen győződött meg a tűzoltók önfeláldozó
üzemek tulajdonosai felismerték, hogy érdekük az üzemük munkájáról. A színészek a tűzoltóság tiszteletére
tűzvédelmének biztosítása, így saját vállalati tűzoltóságokat hálaelőadást rendeztek és a bevétel felét eljuttatták a
szerveztek. Ezek a szervezetek a mai létesítményi szervezetnek. A tűzoltóság önfeláldozó tevékenységének
tűzoltóságok elődei. híre eljutott a királyhoz is, aki a mentésben résztvevőket

2020. november