Page 24 - magazin-január-február

22

KRÓNIKA

Alapvetõ fontosságú együttmûködés
fél millió nézõt vonzó ünnepi tûzijáték idején
A Magyar Honvédség (MH) és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (OKF) közötti orkán és felhõszakadás zúdult Budapestre.
együttmûködés alapvetõ fontosságú a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásakor. Habár Ágak törtek, fák dõltek ki, épületek-építmé-
az MH önállóan tervezi, szervezi és irányítja a védekezésben résztvevõ szervezeti elemei te- nyek rombolódtak, cserepek, téglák potyog-
vékenységét, a védekezési munkák szakmai koordinálását az OKF végzi. Ez a speciális szak- tak, üveg-, fa- és fémdarabok röpködtek a le-
mai kapcsolat csak jól mûködõ, jogszabályokra épülõ, kiforrott együttmûködési rendszerben vegõben. Öten – köztük egy gyermek – meg-
végezhetõ. A két szervezet közötti együttmûködés elsõ próbaköve a 2000. évi tiszai árvíz volt, haltak, a sérültek száma pedig meghaladta a
melynek során elsõ ízben került sor a jelenlegi szervezeti keretekben az MH segítségnyújtá- félezret. A monitoring és lakossági riasztó
sára az árvízi védekezésben. Ez az együttmûködés folyamatosan fejlõdött, alakult és csiszo- rendszer megvalósításának elsõ ütemében a
lódott az együtt végzett feladatok során, amelyek közül kiemelkedõ jelentõségû volt a 2001 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévõ 5 ki-
márciusában a felsõ Tiszán bekövetkezett súlyos árvízi katasztrófahelyzet, ahol a Honvédség emelt veszélyes ipari üzem által érintett tele-
– vállvetve a vízügy, a katasztrófavédelem és a polgári védelem helyi szakembereivel – részt püléseken összesen 31 lakossági riasztó és
vett az árvízi védekezésben, a lakosság és a vagyontárgyak gyors kimenekítésében. Mire be- tájékoztató végpont került telepítésre.
következett a 2002. évi dunai árvíz, kialakult az együttmûködés jól mûködõ modellje, ahol a
katasztrófavédelem szervezetei, a Honvédség és a védelmi igazgatás egyaránt megtalálta he-
lyét és szerepét a katasztrófavédelem komplex rendszerében. A 2006. évi, a Dunán és a Ti-
szán közel egy idõben jelentkezõ árhullám levonulásakor a szervezeteink közötti együttmûkö-
dés hatékonyan mûködött. Ez a megállapítás nem csak az árvízvédelmi feladatokkal kapcso-
latban igaz. Többek között a 2006. január 19-ei hejcei repülõgép-katasztrófánál is igen haté-
kony együttmûködés valósult meg a feladat-végrehajtás koordinálása során az OKF, a Magyar
Honvédség és a mentési munkálatokban közremûködõ más szervezetek között. Mindkét szer-
vezet közös célja az együttmûködés színvonalának fenntartása, az együttmûködés területei-
nek folyamatos bõvítése. Ezt bizonyítja, hogy a közös munka a katasztrófavédelem egyéb te-
rületein is folytatódik. Ezek között említendõ többek között a nukleárisbaleset-elhárítási fel-
adatok szervezése, melyben kiemelt jelentõségû az AMAR rendszer adatszolgáltatása az Or-
szágos Sugárfigyelõ-, Jelzõ- és Ellenõrzõ Rendszer részére, részvétel az ipari balesetek elleni
felkészülésben az országos katasztrófavédelmi rendszer szervezeti és mûködési keretein be-
lül. Fontos a kölcsönös információcsere gyakoribbá tétele, egymás képzési rendszerének
megismerése, az abban való kölcsönös részvétel lehetõségeinek fenntartása és bõvítése. Bár
2000-ben a polgári védelem a katasztrófavédelem szervezetébe integrálódott, továbbra is a
honvédelmi feladatok teljesítésének egyik alapvetõ elemét képezi, része az ország fegyveres
védelmének. A polgári védelmi feladatok során jelentkezõ együttmûködés tökéletesítésében
elengedhetetlen a közös gyakorlatok rendszeres végrehajtása.
Számos, korábban a Magyar Honvédség kötelékében szolgálatot teljesítõ tiszt, vezetõ ta-
lált új kihívást a katasztrófavédelem területén, az õ munkájuk, szerepvállalásuk révén – mind
munkaerõ, mind szemléletmód területén – tovább erõsödhetett a szervezeteink közötti haté-
kony együttmûködés.
Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivõje