Beavatkozó szervezetek


Bakony Mentőcsoport bemutatása

A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság összefogásával, önkéntes tűzoltó egyesületek és speciális mentők részvételével alakult meg a megyei önkéntes mentőcsoport.

A Bakony Mentőcsoport létrehozásának alapvető célja, hogy a területi polgári védelmi szervezet tagjaként, speciális szakismeretek birtokában lévő önkéntes állománnyal hatékonyan tudjon tevékenykedni a káresemények felszámolásában.
 
A mentőcsoport munkájában a következő szervezetek vesznek részt: Veszprém Megyei Kutató-mentő Szolgálat, Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat, MTTSZ Veszprém Megyei Búvárklub, Veszprém Megyei Mérnöki Kamara, Kővágóörs Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Sáska-Zalahaláp Önkéntes Tűzoltó Egyesület,Veszprém Megyei Vöröskereszt.
 
Tagszervezetek bemutatása

VESZPRÉM MEGYEI KUTATÓ-MENTŐ SZOLGÁLAT

A szolgálat munkatársai főfoglalkozásként hivatásos tűzoltóként dolgoznak. Az alapítványi formában működő szervezet részt vesz a balesetekkel és katasztrófahelyzetekkel összefüggő prevenciós programokban, valamint a bekövetkezett események szakszerű felszámolásában, az emberi élet és anyagi javak gyors és szakszerű mentésében. A szervezet célja egy ügyeleti jelleggel működő, hiánypótló civil mentőszolgálat fenntartása és szakszerű üzemeltetése, amelynek alapfeladata azoknak a mentési területeknek a lefedése, amelyekre a magyarországi hivatásos szerveknek nincsen megfelelő képzettségű szakembere, felszerelése, illetve szabad kapacitása.
 
A szolgálat célja a társadalmilag hasznos, önkéntes tevékenységek kezdeményezése és segítése, szoros együttműködésben a hazai hivatásos szervekkel. Különösen:
  • segítségnyújtás és közreműködés a katasztrófák és vészhelyzetek, balesetek hatásai elleni védekezésben,
  • a katasztrófák következményeinek felszámolásában,
  • személyek felkutatásában,
  • élet- és tárgymentésben,
  • a feladatok ellátásához szükséges személyek és kutyák képzése és vizsgáztatása,
  • hátrányos helyzetűek segítése,
  • állatvédelmi és természetvédelmi feladatok ellátása,
  • valamint közhasznú együttműködések.
 
BAKONYI BARLANGI MENTŐSZOLGÁLAT

A Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat 1994-ben alakult az elődjének tekinthető Barlangi Mentő Különleges Segélyszolgálat megszűnését követően. Székhelye Veszprémben van. Működési területe az Észak-dunántúli középhegység (Keszthelyi-hegység, Bakony, Vértes, Gerecse).  Elsődleges feladata a működési területén található barlangokban bekövetkező balesetek sérültjeinek ellátása és barlangból történő kimentése. Vállalt feladata továbbá a biztonságosabb barlangjárás elősegítése és a barlangi balesetek előfordulásának csökkentése, oktatási tevékenységgel, barlangász szakmai tanfolyamok szervezésével.

A mentőszolgálatnak jelenleg 30 tagja van, akik aktív és sok éves barlangász gyakorlattal, biztos barlangi kötéltechnikai tudással, valamint megfelelő egészségügyi ismeretekkel rendelkeznek. Barlangász orvos tagjaikkal megfelelő ellátást tudnak nyújtani nehezen megközelíthető helyen bekövetkező balesetek sérültjeinek ellátásában és kiszállításában is.

Szoros szakmai és vezetési együttműködésben dolgoznak a Magyarországon működő két másik barlangimentő szervezettel, a Magyar Barlangi Mentőszolgálattal és a Barlangi Mentők Észak-Magyarországi Egyesületével, a közösen megfogalmazott és elfogadott „Barlangi Mentés Szakmai Szabályzata” alapján, amely a barlangi mentés szervezeteivel kapcsolatos elvárásokat, működési és mentési eljárásokat is tartalmazza.

A különböző forrásokból befolyó támogatásokat és a beszedett tagdíjakat teljes egészében a munkához szükséges felszerelés beszerzésére fordítják, a tagság a vállalt feladatokat önkéntes társadalmi munkában végzi, tiszteletdíjat a tagok és tisztségviselők soha semmilyen formában nem kapnak.
 
A Mentőszolgálat célja közhasznú tevékenysége keretében:
  • a működési területén lévő barlangokból, kutakból, aknákból való mentés,
  • nagy valószínűséggel barlangban eltűnt személyek felkutatása,
  • segítségnyújtás és együttműködés a katasztrófavédelem szerveivel és más önkéntes mentőszervezetekkel
    • összedőlt épületek romjai alól való mentésnél, erdőben eltűnt, eltévedt személyek felkutatásánál,
    • a hazai és a nemzetközi katasztrófák és vészhelyzetek, balesetek hatásai elleni védekezésben,
    • erdős-sziklás területeken eltűnt személyek felkutatásában és egészségügyi ellátásában és kiszállításában,
  • együttműködés hazai és külföldi szakmai szervezetekkel,
  • szakmai tanfolyamok, rendezvények szervezése, lebonyolítása.
 
MAGYAR TECHNIKAI ÉS TÖMEGSPORTKLUBOK SZÖVETSÉGE VESZPRÉM MEGYEI BÚVÁRKLUB

Az egyesület jogelőd szervezete 1969-ben alakult meg Balatonfüreden. Azóta folyamatosan működik és fejti ki tevékenységét a Balaton északi partján és Veszprém megyében, mint az egyedüli búvár szervezet. Megalakulása óta tagja a Magyar Búvár Szakszövetségnek, illetve jogelőd szervezetének, valamint a Magyar Élet- és Vízimentő Szakszövetségnek. Székhelye, ami búvárbázisul is szolgál, Balatonfüreden található.

Korábban versenysporttal is foglalkoztak, 1993-tól már csak szabadidős- és tömegsporttal. 2007-től közhasznú szervezetként működik.
 
Ahogy az alapszabályuk is meghatározza – elsősorban – az oktatás, nevelés és a búvársport, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek űzése a fő profiljuk.  A merüléseiket általában összekötik valamilyen környezetvédelmi tevékenységgel. Legtöbbször a víz alatt fellelhető idegen, balesetveszélyes tárgyakat kutatják fel és távolítják el. Volt rá példa, hogy a sok szemét mellett a búváraik bombát is találtak a Balatonban. Oktatásaik nemcsak a tagjaik elméleti tudását gyarapítja, nagy hangsúlyt fektetnek az új ismeretek gyakorlatban  történő alkalmazására is.

Különleges felszerelésekkel, különleges körülmények között is képesek a legváltozatosabb merülési feladatok véghezvitelére. Rendszeresen merülnek jég alá, de a budapesti állatkert jegesmedve medencéjének víz alatti tisztítását is tagjaik hajtják végre, ahol sisakos felszereléssel, ipari körülmények között dolgoznak. A megszerzett elméleti és gyakorlati tudásuk birtokában képesek a legkülönbözőbb ipari búvármunkák végrehajtására. Rendszeresen kapnak ilyen jellegű felkérést, amely a hasznossága mellett az egyesület működésének anyagi hátterét is biztosítja. Tevékenységük, merüléseik egyik különleges helyszíne a barlangkutatás. Több mint tíz éve kutatják a Tapolcai Tavas- és Kórház-barlang víz alatti járatrendszereit. A feltárások mellett tudományos tevékenységet is végeznek. A Veszprémi Pannon Egyetemnek radioökológiai méréseket végeznek a barlang vízzel elzárt részeiben.
 
Oktatási, gyakorlási területnek is bevonták a barlangokban történő merüléseket. Tagjaik képesek barlangok vízzel elzárt részeiből történő mentésre is. Ennek nemcsak a rendelkezésre álló felszereléseik, de az állományuk kiképzettségi szintje is megfelel. Barlangi kutató merüléseiket kiterjesztették Szlovákia, illetve Szlovénia területén található barlangokra is, de hajtottak végre merülést Románia területén található barlangokban is. A búvárklub 2012 júliusában a Somogy megyei Gyékenyesen megrendezett búvár szakterületi minősítésen Nemzeti Minősítést szerzett.
 
VESZPRÉM MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA,
1996. november 11-én törvény által létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező köztestület. Tervezői és szakértői jogosultságokat ad, vezeti a tervezői és szakértői, valamint műszaki vezetői és műszaki ellenőri, lebonyolítói  névjegyzéket, képviseli tagjai érdekeit.

A mentőcsoportba jelentkezett tagok közül ketten – statikusok – részt vettek az 1985-ös berhidai földrengés kárfelmérésében és helyreállítási feladataiban, a tagok közül a statikusok és a közlekedéstervező, valamint a térinformatikus részt vettek a vörösiszap-katasztrófa kárfelmérési és kárelhárítási munkáiban.  A mérnöki támogatást nyújtó egység hat tagból és a koordinációt végző kamarai vezetőből áll.

A csapat két váltásban két-két taggal (egy-egy tartalékkal) tud működni, a tartalékok olyan speciális szakterületek, amelyek igény esetén kiegészíthetik, vagy helyettesíthetik a váltásban dolgozókat. A váltásokban két-két építőmérnök vesz részt.

A térinformatikus a mentőcsapat törzse mellé rendelt szakértőként dolgozhat. Az eddigi védelmi feladatok tapasztalatai alapján  mérnöki  támogatást elsősorban a statikusok/építőmérnökök tudnak szolgáltatni, de feltétlen szükséges a térinformatikai háttér biztosítása, valamint szükség lehet kiegészítő szakterületek (pl. környezetvédelem, elektromos hálózatok) szakembereire is.
 
KŐVÁGÓÖRSI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET
A tűzoltó egyesület 1894-ben alakult. Kővágóörs és közigazgatási területe tűzveszélyes területen található, amelyet időnként a téli hóvihar, a nagyon erős szélvihar is sújt.                    Megalakulása óta folyamatosan, mostani felépítésében 1996 óta működik, 1999.június 1-jétől kiemelten közhasznú társaságként. Jelenleg az egyesületnek 47 tagja van.
 
2012 februárjában az alapszabály módosítása után kiegészült az egyesületi tevékenység polgári védelmi feladatok önkéntes vállalásával. Működési területét kiterjesztette Veszprém megye, szükség szerint Magyarország közigazgatási területére is. Rendszeresen segíti az egyesület tulajdonában lévő közép kategóriájú, jól felszerelt gépjárműjével a területen illetékes hivatásos tűzoltóság munkáját, sok esetben önállóan is.

Az egység részt vett a feladatokban a nagy létszámú beavatkozót igénylő kárhelyeken (pl. ukki nagykiterjedésű fenyves tűz, szigligeti nádas tüzek, salföldi erdőtűz, Zánkai Gyermek Üdülő Centrum árvíz mentesítésében), nyaraló- és lakóépületek oltásában, vörösiszap- katasztrófa felszámolásában.

2009. január 1-jétől együttműködési megállapodás alapján segítik a Badacsonytomaji Hivatásos Tűzoltóparancsnokság munkáját. Nappal a riasztástól számított 8 perc, éjszaka 10 perc alatt indulnak a megadott kárhelyre. Havi gyakorisággal tartanak különféle gyakorlatokat a szerelési szabályzat alapján. Ezen felül a hivatásos tűzoltókkal közösen ún. összeszoktató gyakorlatokat tartanak különböző helyszíneken.
 
SÁSKA-ZALAHALÁP ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET

A Zalahaláp-Sáska Községek Önkéntes Tűzoltó Egyesülete bejegyzéssel 1989 óta működik a "civil törvény" alapján, de már korábban is létezett. A pontos megalakulásról nincs adat, de az biztos, hogy az 1950-es években már működött. Két település tűzoltóit fogja össze. Az egyesület fő célja a mentő tűzvédelemben, katasztrófavédelemben való részvétel. Ugyanakkor kiemelt feladatuk az ifjúság tűzvédelmi ismereteinek bővítése, ifjúsági tűzoltó képzés és a hagyományápolás is. Taglétszámuk 125 fő.

Évi 10-17 vonulásuk van átlagosan, ezek között ún. 5-ös kiemeltek is szerepeltek. Az egység általános felépítése alapján két alegység működik – a halápi és a sáskai –, amelyek a mentő tűzvédelemben dolgoznak. Említést érdemel, hogy az egyesület munkájában nagy számban vesznek részt nők is, akik a mentőcsoport munkájában  logisztikai feladatokat látnak el..
 
MAGYAR VÖRÖSKERESZT
A Magyar Vöröskereszt fő feladatai az élet és egészség védelme, az emberi szenvedés, szociális gondok enyhítése, a betegségek megelőzése, a fegyveres konfliktusok, katasztrófák áldozatainak megsegítése, a Genfi Egyezményekből adódó feladatokban való közreműködés, a nemzetközi humanitárius jog, a Vöröskereszt alapelveinek terjesztése, a társadalmi szolidaritásra nevelés.
 
A Magyar Vöröskereszt stratégiai céljai a katasztrófaelhárítás területén: 
  • Életmentés, a megélhetési források megóvása, a katasztrófák és válságok utáni helyreállítás elősegítése.
  • Hatékony készültségi kapacitás a megfelelő és időbeni segítségnyújtáshoz katasztrófák és válsághelyzetek esetén;
  • A katasztrófák és válsághelyzetek következtében bekövetkező halálozások, veszteségek, pusztítás és egyéb káros következmények csökkenése;
  • A közösség működésének magasabb szintű helyreállítása katasztrófák és válsághelyzetek után.
  • Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal megkötött együttműködési megállapodás folyamatos végrehajtása és fejlesztése
  • önkéntesek és munkatársak felkészítése katasztrófahelyzetekre területi szervezetenként az IFRC szakmai útmutatása alapján (pszichológiai segítségnyújtás, elsősegélynyújtás, rádiókommunikáció, logisztika és segélyezés) témakörökben.
A Magyar Vöröskereszt a társadalmi célú elsősegélynyújtás rendszergazdája. Tevékenységét az Országos Mentőszolgálat szakmai útmutatásával végzi. Több évtizedes tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik iskolai és munkahelyi elsősegélynyújtó tanfolyamok tartásában. Az általános és középiskolás fiatalok minden évben területi, megyei és országos elsősegélynyújtó versenyeken bizonyíthatják jártasságukat.
 
A Magyar Vöröskereszt stratégiai céljai az elsősegélynyújtás oktatás területén:
  • elsősegélynyújtó ismeretek oktatásának korszerűsítése (alapképzés – újraélesztés);
  • az európai normáknak megfelelő képzési anyag és vizsgarendszer bevezetése;
  • munkahelyi, iskolai elsősegélynyújtó ismeretek rendszeressé tétele;
  • óvodáskorúak elsősegélynyújtó ismereteinek elsajátításához alapprogram bevezetése;
  • A Magyar Vöröskereszt hozzá kíván járulni ahhoz, hogy félautomata defibrillátorokat telepítsenek a munkahelyekre és forgalmas területetekre, és minél többen sajátítsanak el elsősegélynyújtó és az eszközös újraélesztéshez szükséges ismereteket.
A mentőcsoport önkénteseinek munkáját legfőképp az irányítói és a logisztikai területen a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatásos állományából jelentkezett munkatársak egészítik ki.  2012. október 26-án a Szentkirályszabadjai volt szovjet laktanyában a mentőcsoport végrehajtotta a rendszerbeállító gyakorlatát és jelenleg felkészülését végzi a 2013. év második félévére tervezett Nemzeti Minősítő Gyakorlatára.