Nemzetközi Projektek - "Önkéntesek a polgári védelemben"


 
Vissza

Az EU- projekt keretén belül megrendezett "minimum követelmények a polgári védelembe bevonható önkéntes mentőszervezetekkel szemben" c. munkaértekezleten való magyar részvételről

2006. március 8-11. között Jackovics Péter pv. főhadnagy, részt vett a Németországban megrendezett német Technikai-segítségnyújtási Szövetség (Technisches Hilfswerk, THW) "önkéntesek a polgári védelemben" EU-projektén. Az alábbi összefoglalóban tájékoztatást ad az ott végzett munkáról, illetve az ülésen szerzett tapasztalatairól.

Háttér

A német THW a 2004. évi EU-s pályázati kiírások során uniós támogatást nyert az "az EU és az EGT tagországokban lévő polgári védelmi önkéntes munka támogatása a közösségi szabványok javaslatának alapján" elnevezésű projektéhez, melynek végrehajtásához hazánkat is felkérték. A projekt Kormányzó Bizottságába (SC) Magyarországon kívül, Anglia, Franciaország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Törökország és Tunézia szakemberi kerültek meghívásra. A Kormányzó Bizottság feladata a projekt előkészítésének és megvalósításának irányítása, valamint az uniós érdekek garantálása.

A már két éve tartó (2004. december 12. - 2006. december 8.) program fő célja az EU tagállamokban és a három EGT országban (Izland, Liechtenstein és Norvégia) az önkéntesek által a különböző polgári védelmi rendszerekben végzett tevékenységének tanulmányozása. A projekt célkitűzése, hogy magába foglalja azokat a kormányzati (GO) és nem kormányzati (NGO) önkéntes alapú, illetve karitatív (NGHA) szervezeteket, amelyek országukban a polgári védelmi rendszerek részét képezik. A polgári védelmi rendszerekben dolgozó önkéntes szervezetek tevékenységének tanulmányozása során a projektben résztvevő THW szakemberei ajánlásokat fognak kidolgozni a polgári védelembe bevont önkéntesek jogaira és kötelezettségeire, amely az Európai Bizottság és a tagországok számára mintaként fog szolgálni.

A projektet a következő három pillérre épül fel:

  • 1. Adatgyűjtés, értékelés:

    Összegyűjtésre kerül 28 állam önkéntes polgári védelmi szervezetének listája. A lista tartalmazni fogja az önkéntesekre vonatkozó jelenlegi állapotokat, működési feltételeket. A lista összeállításához a Polgári Védelmi Egységén (CPU) keresztül kérdőív kerül kiküldésre valamennyi ismert polgári védelmi kapcsolati ponttal rendelkező állam felé. Az adatgyűjtés célja az önkéntesekről olyan katalógus összeállítása amely tartalmazza azok tevékenységét, kiképzési rendszerét, a megelőzésben, a tervezésben és az EU-n kívüli és belüli veszélyhelyzetekre való felkészülési és reagálási rendszerét.

  • 2. Munkaműhely:

    A THW projekt résztvevői az adatgyűjtési és értékelési szakasz eredményeit, valamint a vizsgált területen tapasztalt problémákat mutatják be egy nemzetközi munkaműhely keretében (németországi Neuhausen).

  • 3. Összefoglaló jelentés készítése:

    Minimum mennyiség, időtartam, minőségi követelmények, ellenőrzés, finanszírozás, nemzetközi gyakorlatok.

Az összefoglaló vagy végső jelentés tartalmazni fogja az adatgyűjtés során kapott eredmények összefoglalóját, a munkaműhelyekben megvitatott javaslatokat.

Az összefoglaló jelentés két fő területen tesz javaslatot a polgári védelemben tevékenykedő önkéntesek munkájára, a közösségi EU-szabvány minimumára:

  • A polgári védelemben közreműködő önkéntesek és önkéntes szervezetek kötelezettségeinek általános feltételeire.
  • A polgári védelemben közreműködő "önkéntes munkások" elvárt kiképzésének és képzésének formáira.

Előzmények

Kormányzó Bizottság tevékenysége

Magyarország meghívást kapott a projekt Kormányzó Bizottságába, amelynek alakuló ülésén szintén részt vettem 2005. április 22-én, a németországi Oberwinter városában (bővebben a 422-432/2005.MSz számú Úti jelentésben).

Az ülésen az alábbi kérdések kerültek napirendre:

  • A projektben megfogalmazott alapfogalmak értelmezése, definiálása (önkéntesek, önkéntes szervezetek, polgári védelem és annak feladatai, területei).
  • "Önkéntesek a polgári védelemben" projekt elnevezésének és célkitűzésének megvitatása.
  • A tagállamok részére kiküldendő adatgyűjtő kérdőív módszere, kérdéseinek típusa.
  • A megrendezendő munkaműhely célja.
  • A projektet bemutató Internet oldal tartalmának kérdése.
  • A Kormányzó Bizottság üléseinek ideje.

THW Projekt Csapat tevékenysége

Kérdőív, adatgyűjtés és kiértékelés

A CPU-n keresztül három nyelven 13 oldalas kérdőív került kiküldésre a polgári védelemben tevékenykedő GO, NGO és NGHA szervezeteknek. A 28 tagállamból 62 kérdőív érkezett be. Ebből 25% GOs, 51% NGOs és 24% NGHAs volt a szervezetek részaránya (lásd részletesebben a munkaértekezleti beszámolóban).

Önkéntes szervezetek meglátogatása

2005. szeptembere és októbere között a THW Projekt Csapatának szakemberei a finn, az észt és a portugál önkénteseket (mentőcsapatok, tűzoltók, nemzeti vöröskereszt, vízimentők, keresőkutyások) szervezeteit látogatták meg. Céljuk a szervezeti felépítés és működés tanulmányozása volt.

Munkaműhely

"Minimum követelmények a polgári védelembe bevonható önkéntes mentőszervezetekkel szemben"
(2006. március 8-11., Neuhausen)

Az "önkéntesek a polgári védelemben" elnevezésű EU projekt második állomásaként megrendezett munkaértekezlet témája az EU polgári védelmi mechanizmusában tevékenykedő önkéntesek (szervezetek és azok aktivistái) számára felállítani egy "minimum standardot" a kiképzés, a katasztrófa-elhárítás, a megelőzés és felkészülés területére.

Az Európai Közösség Környezeti Főigazgatóságának Polgári Védelmi Egysége (CPU) által felügyelt neuhausen-i munkaértekezletét Stavros Dimas úr, az Európai Közösség környezeti főbiztosa patronálta.

A munkaértekezletre 88 fő érkezett GO, NGO és NGHA szervezetektől 28 országból. A plenáris üléseket követően 4 munkaműhelyben került megvitatásra az önkéntesekre vonatkozó polgári védelmi "minimum standard" a szervezők által előre megadott kérdéskörök alapján:

  • Műveleti tevékenység, bevetések
  • Általános követelmények, elvárások
  • Önkéntesek irányítása
  • Képzés

Plenáris ülés

Kalle Löövi úr, a Finn Vöröskereszt nemzetközi bevetésekért felelős igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a polgári védelemben részt vevő önkéntesek olyan professzionális felkészültségű szakemberek, aki a munkájukért nem kapnak honoráriumot. Speciális felkészültségük lehetővé teszi, hogy bármely polgári védelmi műveletbe bevonhatóak egységeik. Javasolta továbbá, hogy a munkaértekezletek során kerüljön megvitatásra a kiképzések kérdése, az önkéntesek biztosítása, a műveleti tevékenységek koordinációja. Feltette azt a kérdést is, hogy az EU minimum standardokat kötelezővé vagy csak javasolttá akarjuk-e tenni?

Előadásában utalt az önkéntességi mozgalom kezdetére és annak kialakulására:

1859. június 24-én az osztrákok és a szárd-pimont-francia csapatok között lezajlott a solferinói csata, amely óriási számú áldozatot követelt. Ennek az ütközetnek a szörnyű élménye generálta a genfi egyezmény és a vele szorosan összefüggésben álló Vöröskereszt létrejöttét.

Egy svájci orvos, Henry Dunant egyik könyvében (Solferinoi emlékek, 1862) a csata emlékeinek felidézése mellett vázolta a háborús sebesültek gondozási, ellátási rendszerét megvalósító önkéntes segítségnyújtó szervezet alapjait is.

Így született meg a segélyszervezet, amely 1876-ban a Nemzetközi Vöröskereszt elnevezést kapta. Emellett egy nemzetközi diplomáciai konferenciára is sor került, ahol 22 állam képviseltette magát, a tárgyalások eredményeképpen született meg az 1864. augusztus 22-én a genfi konvenció néven aláírt nemzetközi szerződés, amely 1966-ig volt érvényben.

Dr. Gerhard Schmid úr, az Európa Parlament korábbi alelnöke, a munkaértekezlet moderátora, felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa Unió fontosnak tartja a polgári védelembe bevonható önkéntesek helyzetének rendezését, hiszen ez olyan önkéntesen szerveződő erő, amely politikamentes és határokon is átível, összefogja más nemzetek önkéntes és karitatív alapon működő szervezeteit.

A gyakorlatban vannak olyan helyzetek, amikor nélkülözhetetlen a nemzetközi segítség, a nemzeti erők képtelenek kezelni a katasztrófát, ilyen például:

  • Helyi mentőcsapatok határmenti segítségnyújtása, melyek néha hatékonyabban és gyorsabban avatkozhatnak be, mint a szomszédos országos nemzeti ereje.

  • Bizonyos helyzetekben különleges eszközök és felszerelések szükségesek a védekezési munkálatokhoz, amely olykor nem állnak rendelkezésre elegendő számban a helyi nemzeti erőknél (tűzoltó repülőgépek, kereső-kutató egységek, műszaki mentőalakulatok biológiai, kémiai és radiológiai veszélyek következményeinek elhárítására).

  • A városi kutató-mentő csapatok egy földrengés sújtott területen mindig csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, a nemzetközi segítség ilyenkor is mindig szükséges.

A Közösségi Mechanizmus keretén belüli együttműködést lassan 2002 óta a polgári védelmi segítségnyújtás teszi kiválóan alkalmassá, amely a 24 órás brüsszeli székhelyű EU Monitoring és Információs Központon keresztül (EU MIC) kerül lebonyolításra. Ennek ellenére a nemzetközi segítségnyújtás során az alábbi gyengeségek még mindig fennállnak a különböző szervezeteknél, hisz:

  • Olykor nem egyértelmű és világos a parancsadás folyamata a vezetési törzsekben,
  • A rádiórendszerek nem kompatibilisek egymással,
  • Különböző bevetési módszerek és taktikák használatosak,
  • Nincs egységes technikai terminológia, egységes nyelvezet,
  • A beavatkozó erők számára, kötelező és elfogadott minimum követelmények, standardok nincsenek felállítva,
  • Beavatkozó egységeknek olykor nincs elegendő forrásuk a működéshez.

A munkaműhelyek megrendezésével az volt a szándék, hogy a fenti és más hasonló problémák megvitatásra kerüljenek. Kialakuljon egy olyan általános minimum követelményrendszer, amely az önkéntesek számára a munka és kiképzési módszerüket könnyítené meg. A különböző és eltérő tapasztalat alapján a munkaműhelyekben kicserélődnének a vélemények és ezt követően kidolgozásra kerüljön egy követhető minimum standard.

Georg Thiel úr, a THW elnöke szerint a polgári védelem mindig megtalálta a kiutat, bármilyen szörnyű katasztrófa következett eddig be.

A 80.000 főt számláló német THW 99 %-a önkéntesekből épül fel, akik szabadidejüket feláldozva végeznek emberbaráti segítségnyújtást Németországban vagy külföldön. A THW szervezeti felépítése és hatékony hadrafoghatósága egyedülálló a világon. Önkéntes mozgalom sajátos része a polgári védelemnek, amely önszerveződéséből adódóan hatékonyan működteti azt.

Karina Lehmann és dr. Barbara Blanckmeister úrhölgyek, a Projekt vezetői ismertették az országoknak kiküldött Kérdőív előzetesen kiértékelt tapasztalatait, eredményeit:

  • A 62 szervezet taglétszámának több mint 80 % önkéntes segítőkből áll (közel 2 millió fő). A kérdőívet kitöltő szervezetek 1/3-nak nincs nemzetközi gyakorlati tapasztalata. A szervezetek 80% rendelkezik az új önkéntesek számára felvilágosító programmal, ebből 1/3 azoknak az aránya akik leírással is eligazították az emberbaráti feladatok végzését vállaló segítőket.
  • Az önkéntes szervezetek 85 %-nak van írott programja és stratégiája az önkéntesek bevonásának és alkalmazásának módjáról. Csak 55 % rögzíti az önkéntesekre vonatkozó jogokat és kötelességeket.
  • A szervezetek taglétszáma 81 %-nál elegendő. Ennek ellenére1/3-ának nincs tagtoborzási stratégiája. A szervezetek kevesebb, mint 50 %-nak fontos a fiatalok toborzása. Csak 13 % rendelkezik a nők számára speciális programmal. A vizsgált szervezetek 30 %-nál nincs korhatár megkötés a tagfelvételnél.

Munkaműhelyek

A munkaműhelyi megbeszélések az alábbi főbb témakörök és problémák köré csoportosultak:

  • Műveleti tevékenység, bevetések

    Felszerelések, biztonság és védelem, egészségügyi ellátás, riasztás, csapatvezető feladata, bevetés, gyakorlati tapasztalatok a problémák megoldására

  • Általános követelmények, elvárások

    Veszélykezelés, élet-, baleset- és felelősség-biztosítás, kötelező megkötések (önkéntes), nemzeti jogi kötelezettségek, tagtoborzás, kártalanítás, kártérítés, nyugdíjpótlék

  • Önkéntesek irányítása

    Igazolások, alkalmazás, azonosító kártyák, információ, szervezetalapítási források, kötelezettségek, kamarai tagság, spontán segítők kezelése

  • Képzés

    Minimum mennyiség, időtartam, minőségi követelmények, ellenőrzés, finanszírozás, nemzetközi gyakorlatok

Az 1. sz. munkaműhelyi (tevékenyen ezen vettem részt) értekezleten a műveleti tevékenységek, illetve a hazai és a nemzetközi bevetések kérdése került napirendre. A megbeszélés célja, hogy a kölcsönös tapasztalatcserét követően a javaslatot tegyünk a „minimum standard” kidolgozására. A követelmények felállítása három pillér köré épült:

  • Önkéntesek jogai,
  • Önkéntes szervezetek felelőssége,
  • Önkéntesek felelőssége.

Mozzanatok sorrendjében:

  • Biztonság és védelem

    A csapatokat ki kell képezni egy a nemzeti vagy szervezeti standardok szerint. Rendelkezzenek a szervezetek kidolgozott tervekkel és legyen meghatározva felelősségi körök határai. Elsősegélynyújtás ismereti képzés nem nélkülözhetetlen egyik alapképzésnél sem.

  • Munkaképesség biztosítása a bevetések során

    Minden kárterületen rendelkezzenek az önkéntesek elegendő információval. Minden bevetés előtt legyenek eligazítva. Alkalmazzanak munkatervet, időbeosztást. Legyen egyértelmű a parancsnok személye és vezetési módszere. Biztosítani kell az elegendő pihenést, a logisztikai és felszerelési hátteret. Gondoskodni kell az orvosi háttérről. Védőfelszerelések, védőruhák alkalmazása. A csoporton belüli betegségek figyelése.

  • Parancsnok és vezetés

    Az önkénteseknek tudniuk kell ki a parancsnok. Legyen átlátható a parancsnoki rendszer, az alkalmazkodjon a helyi körülményekhez. Legyen kapcsolat a szervezet és a helyi hatóság között. Parancsnok döntései mindenkire kötelező érvényű.

  • Eszközök, felszerelések

    Ki kell képezni az eszközök használatára az önkénteseket. Legyenek nemzeti vagy szervezeti standardok. Legyenek személyi védőeszközök. Kiképzési terveket kell létrehozni az eszközhasználatra. Fontos a rendszeres eszközkarbantartás. Sérült, meghibásodott eszközök jegyzőkönyvezése. Eszközöket azonnal használható módon kell tárolni. Legyenek az eszközöknek leírásai, használati utasításai.

  • Egészségügyi követelmények

    Rendelkezzenek a szervezetek egészségügyi személyzettel. Bevetés előtt az önkéntes ismerje meg és legyen tisztában a várható veszélyekkel, annak következményeivel. Egészségügyi okból lehessen visszalépni a bevetéstől. Ki kell dolgozni az egészségügyi és pszichikai standardokat a nemzeti és nemzetközi bevetésekre. Pszichológiai tréning. Legyen meghatározva melyik terhelési szintre alkalmas az önkéntes. Védőoltások biztosítása (szervezet). Szervezeti eü. nyilvántartás vezetése.

  • Riasztási módszer

    Időben legyen riasztva az önkéntes (korai riasztás, riasztás). Legyen kidolgozva egy ésszerű és komfortos riasztási módszer. Legyen egyértelmű a riasztás módszere és azt ismerje az önkéntes. A szervezet rendelkezzen riasztási nyilvántartással, elérhetőségi címjegyzékkel.

  • Bevetések irányítása

    A bevetések során legyenek prioritások. A szervezet felkészülési terve alkalmazkodjon a hatóságéhoz. Az önkéntesek bevetésére készüljön terv. A bevetések során érvényesüljön a parancsnoki munka, a parancsadás legyen egyértelmű és világos. Legyen joga az önkéntesnek visszalépni a bevetéstől.

  • Visszavonulás és visszarendeződés

    Kapjon az önkéntes pszichológiai utógondozást. Legyen az önkéntes számára több, illetve elegendő visszavonulási időszak.

  • Tapasztalatok, hibák kiértékelése

    Minden bevetést követően az önkéntes kapjon lehetőséget a tevékenység értékelésére. Ossza meg az információit. Tapasztalatok legyenek később felhasználva.

Javaslatok a jövőre vonatkozólag (1. munkaműhely):

  • Készüljön egy internetes web-oldal az önkéntesek bevetési tapasztalatairól (csevegő oldal).
  • Készüljön EU standard a riasztás módszerére.
  • Az önkéntes szervezetek között előadások, fórumok formájában jöjjön létre tapasztalat átadás.
  • Készüljön a felszerelésekről műszaki háttér információtár.
  • A jövőben készüljön egy adatbázis az önkéntes szervezetek kapacitásairól (használják a rádió adatátviteli azonosító rendszert).

Az "önkéntesek a polgári védelemben" EU projekt dokumentumai és fontosabb állomásai a www.eu-volunteers.net internetes web-oldalon követhetők figyelemmel. Itt találhatók meg a másik három munkaműhely által javasolt elgondolások is.

Összegzés:

Az „önkéntesek a polgári védelemben” elnevezésű EU-projekt a polgári védelembe bevont önkéntesek tevékenységét, feladatait összesíti a kiképzés, a katasztrófa-elhárítás, az együttműködés területén, valamint célja egy olyan katalógus-rendszer összeállítása, amely 28 állam önkéntes szervezetének valamennyi adatát tartalmazza. A katalógus elvárásokat (minimum követelményeket) és ajánlásokat fog megfogalmazni az Európai Bizottság, továbbá az EU és az EGT tagországok számára azzal kapcsolatosan, hogy az önkéntes szervezetek hogyan működjenek együtt a polgári védelemmel.

Javaslom, hogy Magyarország továbbra is hatékonyan működjön közre a Kormányzó Bizottság tagjaként, a THW által vezetett EU-projektben. A Bizottság utolsó ülése 2006. október-november környékére várható.

Budapest, 2006. március 17-én.
Jackovics Péter pv. fhdgy.