Nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszerek (SINAC, RODOS)


 
Vissza

Nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszerek:

A RODOS rendszer



A nukleárisbaleset-elhárításban - normál és vészhelyzeti időszakban egyaránt - nagy jelentősége a van a hiteles tájékoztatásnak, a független, folyamatos, helyi és országos szintű sugárzási helyzetértékelésnek és az egységes döntéstámogató rendszerek folyamatos készenlétben tartásának, a lakosság védelem hatékonyabb biztosításának érdekében. Egy adott szituáció pontos felméréséhez, értékeléséhez, a döntéshozatal során nélkülözhetetlen segítséget nyújthatnak a magas szintű döntéstámogató rendszerek. Egy ilyen nemzetközi döntéstámogató rendszer a RODOS rendszer.

Előzmények

A RODOS rendszer fejlesztése 1992-ben kezdődött el az Európai Unió 9 tagországának 10 laboratóriumában a németországi FZK Karlsruhe intézetének irányításával. Jelenleg Európa mintegy 30 országából közel 55 intézet csatlakozott és vesz részt aktívan a RODOS rendszer továbbfejlesztésében. A RODOS rendszer nemzetközileg elismert EU által támogatott döntéstámogató rendszer, amelyet a közép és kelet európai országok nukleárisbaleset-elhárításában a regionális együttműködés alapjának tekintenek. Magyarország a RODOS rendszer magyarországi megvalósításáról 1997. április 29-én írt alá egy Beleegyezési Nyilatkozatot, amely lehetővé tette a Phare projekt keretein belül a rendszer telepítését, beüzemelését. A RODOS rendszer magyarországi telepítése 2001. szeptember végén, beüzemelése 2003. szeptember végén fejeződött be és jelenleg a nemzeti döntéstámogató rendszer (SINAC) mellett párhuzamosan kerül felhasználásra. A magyarországi RODOS rendszer az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) bázisán, a Veszélyhelyzet Kezelési Főosztály alárendeltségében működő Nukleáris Baleseti és Értékelő Központjában üzemel, mint döntéstámogató eszközrendszer és segíti a lakosságvédelem és a korai riasztási rendszer hatékonyabb ellátását.

A RODOS rendszer rövid ismertetése

A rendszer elnevezése az angol Real-time, On-line, DecisionSuppOrt System kifejezésből származó mozaikszó, amely valós idejű, on-line, nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszert jelent. A real-time, valós idejű elnevezés arra utal, hogy a rendszer képes egy nukleáris eseménnyel (helyzettel, üzemzavarral), vagy vészhelyzettel szinkronban működni. Az állandó, megbízható on-line kapcsolat révén a rendszer képes az esemény folyamatos (10 percenkénti) nyomon követésére, azaz 10 percenként elemzi a sugárzási helyzetet, 30 percenként pedig 24 órás előrejelzést nyújt a várható helyzetről.

A RODOS képes más országokban bekövetkezett nukleáris veszélyhelyzetek szimulációjára, hazánkra kiterjedő hatásának vizsgálatára és a határokon átnyúló veszélyhelyzetek nyomon követésére.

Négyszintű döntéstámogatás

A döntéstámogató rendszerek közül csak néhány rendelkezik négyszintű döntéstámogatással. A RODOS egyik nagy előnye pont ebben rejlik, hogy képes a négyszintű döntéstámogatásra, valamennyi gyakorlatilag alkalmazható óvintézkedés esetében. Ez a négy szint a következő:

0.szint: Radiológiai adatok gyűjtése, ellenőrzése és megjelenítése, közvetlenül vagy minimális elemzéssel.

1. szint: A pillanatnyi és várható radiológiai helyzet elemzése és előrejelzése, vagyis a radiológiai helyzet térbeli és időbeli megjelenítése.

2. szint: A lehetséges beavatkozások szimulációja, mint pl.: elzárkóztatás, kitelepítés, jód-profilaxis, áttelepítés, mentesítés, élelmiszer fogyasztás korlátozása stb.

3. szint: Alternatív óvintézkedési stratégiák értékelése és rangsorba állítása előnyeik és hátrányaik alapján.

A rendszer alrendszerei

1. Elemzést végző alrendszer
Fő feladata a radiológiai helyzet diagnózisainak és prognózisainak folyamatos és állandó pontosítása.

2. Óvintézkedéseket kidolgozó alrendszer
Fő feladata az óvintézkedések terjedelmének és időtartamának becslése a következményekkel együtt.
Fontosabb elemei:
  • Az elzárkóztatás, kitelepítés, jódtabletta-kiosztás, a mentesítés és a mezőgazdasági óvintézkedések szimulációs modelljei.
  • Radioökológiai és dózis modellek az óvintézkedések és beavatkozások előnyeinek mennyiségi megjelenítésére.
  • Determinisztikus és sztochasztikus egészségügyi hatások kiszámítására szolgáló modellek, valamint egészségügyi hatások és óvintézkedések gazdasági költségeinek becslésére szolgáló modellek.
3. Az értékelő alrendszer
Elsődleges feladata a lehetséges óvintézkedési stratégiák rangsorolása és értékelése mérlegelve azok viszonylagos előnyeit és hátrányait.

Adatbázisok A RODOS fix és on-line adatokat, adatbázisokat használ fel a működéséhez. Ezek közül néhány lényegesebb:
On-line adatok:
  • A paksi atomerőmű kéményeinek, telephelyi meteorológiai tornyának és az erőmű közvetlen környezetében lévő háttérsugárzás változását mérő radiológiai mérőállomások adatai.
  • Az Országos Meteorológiai Szolgálat 12 óránként készített, órás felbontású, 36 órára vonatkozó országos prognózis adatai, amelyek az ALADIN légköri terjedési modellel generálódnak 13 vertikális szintre (talaj közelitől 3000 méterig), kb. 10 km-es térbeli felbontással.
  • Az országos radiológiai távmérő hálózat mérési adatai.
Fix adatok:
  • DTA-50 típusú, magyarországi 1:50000-es digitális térképészeti adatbázis (topográfiai, geográfiai, népességi adatok, kórházak, logisztikai adatok, stb.).
  • Az élelmiszerlánc számításokhoz szükséges, magyarországi sajátosságokat tartalmazó, alapadatok (növényzeti, állattenyésztési, takarmány adatok, stb).
A rendszer működése
A RODOS rendszer két alapvető működési módban működtethető. Az egyik az úgynevezett interaktív a másik az automatikus üzemmód. Az interaktív módban a rendszer moduljai saját adatállományok, kézzel bevitt adatok vagy baleseti forgatókönyvek ún. szcenáriók alapján futtathatók. A másik üzemmódban a RODOS folyamatosan 24 órában működik, a rendszerbe on-line, 10 percenkénti gyakorisággal érkező radiológiai, meteorológiai mérési és meteorológiai előrejelzési adatok felhasználásával. Az on-line beérkezett adatokat a rendszer automatikusan kezeli, futtatja, 10 percenként sugárzási helyzet elemzést, 30 percenként pedig 24 órás sugárzási helyzet előrejelzést végez.

A RODOS helyzete Magyarországon
A RODOS működtetés feltételei biztosításának jogi alapját az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet határozza meg. A RODOS rendszer az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság bázisán működik. Üzemeltetése nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülés időszakában az OKF Veszélyhelyzet Kezelési Főosztály, Nukleáris Baleset-elhárítási Osztály, Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központjának (NBIÉK), nukleáris veszélyhelyzet esetén a KKB Veszélyhelyzeti Központ nukleáris munkacsoportjának az alárendeltségében történik.

A RODOS rendszer Magyarországon jelenleg nem elsődleges nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszer, de a nemzeti SINAC rendszerrel párhuzamosan, redundáns rendszerként nagyon fontos szerepet tölt be az ONER-ben. Az OKF szervezeti egységei tevékenységeiket szabályozott folyamatok alapján végzik. E folyamatokba illik bele a RODOS rendszer működtetése is, amely a lakosságvédelem magasabb színvonalon történő biztosításának egyik fontos eszközrendszere.

Magyarország az EURATOM szerződés 6. keretprogramjában szereplő EURANOS (Nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet kezelés és helyreállítás európai megközelítésének stratégiái) projekt demonstrációs tevékenységének keretében, mint RODOS felhasználó - hasonlóan Ausztriához, Csehországhoz, Lengyelországhoz, Szlovákiához, Szlovéniához és még jó néhány európai országhoz - pályázatot nyert az FZK Karlsruhe németországi intézetének koordinálása mellett a projekt demonstrációs tevékenységében való részvételre. A nemzetközi projektbeli részvételünk támogatja és erősíti a magyarországi RODOS rendszer menedzselésében és működtetésében résztvevő szakemberek tevékenységét. Magyarország (az OKF) demonstrációs tevékenységben való részvétele jogot biztosít arra, hogy az újonnan kifejlesztésre kerülő RODOS verziókat, modulokat a projekt időtartama alatt díjmentesen megkapja és részt vehessen azokon a képzéseken, amelyeket a RODOS felhasználók számára javasolnak.

A RODOS helyzete Európában
Bár az EU nem kötelezi tagországait a RODOS rendszer bevezetésére, de mind anyagilag, mind szakmailag támogatja a rendszer Európa országaiban való egyre szélesebb körű elterjedését. Így például a hatodik keretprogramban levő EURANOS projekt keretében kiírt pályázatokkal. A RODOS rendszer jelenleg már Németországban veszélyhelyzeti döntéstámogató rendszerként működik, és Európa több országában is befejeződött már a telepítése és a tesztelése, vagy a honosítása történik, mint pl.: Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Görögországban, Lengyelországban, Magyarországon, Portugáliában, Spanyolországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Ukrajnában. A következő 1-2 éven belül meg fog történni a telepítése Horvátországban, Bulgáriában, Romániában, és Oroszországban.

A RODOS rendszer összegzése

A RODOS rendszerrel egy olyan nemzetközileg elfogadott, egységes döntéstámogató rendszer alkalmazásának lehetőségét kapta meg Magyarország, amely lehetővé teheti az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (ONER) korszerűsítését, a polgárvédelem sugárvédelmi feladatkörének hatékonyabb ellátását, a lakosság védelmének, biztonságérzetének és biztonságának növelését. A RODOS rendszer alapot ad közép és kelet európai régióban a nukleárisbaleset-elhárítási területén való jobb, sikeresebb együttműködéséhez, a határon átnyúló nukleáris események, veszélyhelyzetek azonos szakmai alapokon, egységes döntéstámogatási módszeren keresztüli kezelésére, következményeinek csökkentésére és elhárítására.

SINAC

A SINAC egy olyan nemzeti, környezeti szimulációs, off-line (közvetlen mérési adatok felhasználása nélküli) programrendszer, melyet a KFKI Atomenergia Kutató Intézetében (KFKI AEKI) fejlesztett ki, és amely az atomerőművi balesetek környezeti hatásainak elemzéséhez nyújt segítséget a szakemberek számára. A program megbecsüli a radioaktív csóva terjedési útvonalát, a radioaktív anyagok talajra történő kiülepedését, a csóvától származó külső és belső sugárterheléseket, a lakosság területi eloszlását is figyelembe véve kiszámítja a kollektív dózisokat. Bármely szimulált óra végén, az addigi eredmények elemzése és mérlegelése alapján óvintézkedési javaslatokat ad, elsősorban a korai időszakra és részben a későire.