Erdőtűzvédelem a magyar erdőkben


Magyarországon két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot kűlöníthetűnk el. Az egyik kora tavasszal, hóolvadás után közvetlenűl, amikor a kizöldűlés előtt elsősorban rét és tarlóégetések következtében gyullad meg az erdő, elsősorban lombos erdőtelepítésekben és felújításokban okozva igen jelentős károkat.

A második veszélyeztetett időszak a nyári hónapokra esik, amikor a hosszabb csapadékmentes, forró időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg teljesen kiszárad. Ezek az erdőtűzek elsősorban eldobott cigarettacsikkek és a tűzgyújtási tilalom ellenére meggyújtott tábortűzek, nyári gazégetés következtében keletkeznek, elsősorban erdei és fekete fenyves állományokban, valamint idősebb lombos állományokban.

A Magyarországi erdőtűzek 99 százaléka(!) emberi gondatlanság vagy szándékosság miatt keletkezik.

Hazánkban az erdei tűzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélkűli telek sorozatában keresendők. Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtűzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A nagyobb intenzitású erdőtűzek a korábbinál nagyobb terűletet érinthetnek és nehezebb eloltani őket.

A hazai erdőkben az ún. felszíni tűzek a jellemzőek, mikor is az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek. A koronatűzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben. A tűz típusát tekintve hazánkban a talajfelszín alatti tűzek nem jelentősek, bár – a helyenként jelentős vastagságot elérő tőzegréteg időnkénti meggyulladása miatt – nem is teljesen ismeretlenek.

Tavaszi tűzek

Ezek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek.
Habár a tűz használata a mezőgazdaságban elvesztette korábbi funkcióját, a „hagyományos” gazdálkodásnak továbbra is része a kora tavaszi időszakban a rét- és tarlóégetés. A gondatlanul meggyújtott és nem, vagy nem megfelelően felűgyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is. A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldűlt ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a terűleten, amely száraz időben könnyen lángra lobban.

Száraz, aszályos nyarakon keletkező tűzek

A nyári időszakban a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, szintén elsősorban a felelőtlenűl gyújtott tűzek hatására. Előfordulásuk a július-szeptemberi hónapokban jellemző.

Ebben az időszakban főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennűk akár egy kisebb avartűz is.

A nyári tűzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz, ha nem is olya drámai mértékű, mint 2007 nyarán.

Az erdőtűzeken kívűl a nyári időszakban jelentős méreteket ér el a még le nem aratott gabonában és a tarlón keletkező tűz. Jellemzőjűk, hogy rendkívűl gyorsan terjednek és nagy intenzitással égnek. Megfékezésűk nagy erőfeszítésekbe kerűl, technikai, emberi és anyagi oldalról is.

Erdőtűzek megelőzése

Mind az Európai Uniós, mind a magyar jogszabályok előírják erdőtűzvédelmi tervek készítését és ezzel az erdőtűz megelőzési tevékenységek összehangolt kidolgozását és végrehajtását. A vonatkozó magyar joganyagba beépűltek a modern erdőtűzoltási ismeretek, valamint pontosításra kerűltek az erdőgazdálkodók, az erdőtűz megelőzésben és oltásban érdekelt szervezetek, hatóságok feladatai is.

Az erdőkben és az egyéb vegetációban keletkező tűzek oka az esetek túlnyomó többségében az emberi tevékenységre vezethető vissza, így a tűzek megelőzéséhez szinte kizárólagosan a megfelelő magatartási szabályok betartására van szűkség. A hatékony megelőzést szolgálják a gazdálkodók számára előírt tűzvédelmi tervek készítése, amely a létesítményekre kötelezően előírt „Tűzvédelmi Szabályzat”-hoz hasonlóan tartalmazza a tűzvédelmi szabályokat. Ugyanakkor szintén a megelőzés érdekében van szűkség a fokozott tűzveszély időszakában a tűzgyújtási tilalom elrendelésére is.

Az erdőtűz és más növényzetben keletkező tűz keletkezésének kockázatát jól jellemzi a erdőtűz veszélyességi index. A veszélyeztetettségről tájékozódhat a következő honlapon.

Európai erdőtűz-veszélyességi előrejelzés: http://effis.jrc.ec.europa.eu/static/effis_current_situation/public/index.html