Gyakran Ismételt Kérdések


 
Vissza

Mi a polgári védelmi kötelezettség?

A polgári védelmi kötelezettség az alaptörvényből fakadó személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében, amely magában foglalja az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot.

Mi a teendő akkor, ha polgári védelmi kötelezettség teljesítésére beosztó határozatot kapok?
K: Menni kell?
V: Ha hívnak, igen.
K: De most kell menni? Most hívnak?
V: Nem. Erről külön határozatot hoz majd a polgármester. A kapott határozat 3. pontja szól erről, csak félreérthető a „múlt idő” miatt: „külön határozatban elrendelt szolgálatteljesítési kötelezettség terheli a határozat címzettjét”. Ez nem azt jelenti, hogy már elrendelték, csak hogy külön határozatban „lesz elrendelve”.
K: Akkor ez a levél most mit is jelent?
V: Azt, hogy úgymond állományba vettek. Méghozzá például egy műszaki egységbe, kulturális javak mentési feladatainak ellátására.
K: Mi? Kulturális javak? Azt hittem ez az emberek életének védelméről szól.
V: A polgári védelmi kötelezettséget a törvény úgy fogalmazza meg, hogy az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelméről szól. Ebbe a körbe sokféle feladat tartozhat, pl. a lakosság kimenekítése, de a kulturális örökség (régészeti kincsek, műemlékek) védelme is.
K: Békeidőben, katasztrófahelyzet nélkül is behívhatnak?
V: Szolgálatteljesítésre nem, de képzésre, gyakorlatra igen.
K: Most kell menni?
V: Nem, majd ha hívnak. Erről a polgármester majd külön határozatot hoz. Ugyanúgy kell értelmezni ezt a bizonyos külön határozatban elrendelt képzést, gyakorlatot, ahogy fent található. Tehát ha szükséges, külön határozatban fognak kötelezni, hogy jelenj meg, illetve vegyél részt a képzésen, gyakorlaton.
K: Mennyi ideig tarthat ez az egész?
V: A felkészítés évente maximum 40 óra elméleti és 72 óra gyakorlati képzés lehet. Maga a polgári védelmi szolgálat időtartama a helyzet súlyosságától függ. De ne aggódj, súlyos katasztrófahelyzetek csak nagyon ritkán fordulnak elő.
K: Arra az időre, amíg távol vagyok a munkahelyemről emiatt, kapok fizetést?
V: Távolléti díj jár arra az időre és munkavédelem. Akinek nincs munkája, az minimálbért kap.
 
K: Úgy rémlik, hogy az egész alól lehet mentesülni, ugye?
V: Igen, vannak mentesítő okok: ha még nem vagy 18, ha már elérted a nyugdíjkorhatárt, ha terhes vagy, ha anyaként egyedül neveled a 6 évesnél kisebb gyerekedet, ha 14 éven aluli gyerekedet egyedül neveled, ha legalább három 14 éven aluli gyereked van, ha veled lakik egy ápolásra szoruló szülőd vagy házastársad, ha munkaképességedet legalább 67 százalékban elvesztetted, vagy ha egészségi állapotod miatt alkalmatlan vagy rá.
K: Ó, akkor én mentesülnék, de nem jeleztem, hogy van kimentési okom. Már hiába?
V: Nem, a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni, ebben lehet jelezni. Tehát attól a naptól kezdve, mikor átvetted. A határozat pontosan leírja, hogy mit kell tenned. A fellebbezést a területileg illetékes önkormányzatának polgármesteri hivatalához kell benyújtani, viszont a kormányhivatal hivatalvezetőjéhez kell címezni.
K: De várj, azt elfelejtettem megkérdezni, hogy ezek szerint nőket is behívhatnak?
V: Igen.
K: Te, és van, aki ezt önként csinálja?
V: Igen, van.
K: És ők hogy kerülnek a katasztrófavédelemhez?
V: Az önként jelentkezőknek lehetőségük van a településük polgármesterénél, vagy bármelyik kormányablakban jelentkezni, egy nyilatkozat kitöltésével.
 
K: De ők mit csinálnak majd, ha tényleg baj lesz?
 
V: Az önként jelentkezők a nyilatkozatukban előre jelezhetik, hogy képzettségüknek, tapasztalatuknak megfelelően milyen feladatot akarnak ellátni egy bekövetkező veszélyhelyzet esetén.
 
Forrás: Társaság a Szabadságjogokért