Gyakran Ismételt Kérdések


 
Vissza

Mi az a megemelkedett sugárzás, mikor káros az emberi szervezetre?

Magyarországon évente 2,4 mSv (millisievert = a sugárzás nagyságára jellemző mértékegység) sugárzás éri a lakosságot természetes forrásokból, ehhez lehet viszonyítani az esetleges többlet sugárterhelést.
1 évig élni 80 km-re egy normálisan működő atomreaktortól
0,00009 mSv
1 db banán elfogyasztása
0,0001 mSv
1 évig élni 80 km-re egy széntüzelésű erőműtől
0,0003 mSv
Egy kézröntgen felvétel
0,001 mSv
Képcsöves monitor használata 1 éven át
0,001 mSv
Egy napi külső forrásból eredő természetes sugárterhelés Magyarországon
0,002 mSv
Egy napi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon
0,008 mSv
Egy mellkas-átvilágítás
0,02 mSv
Egy tengerentúli repülőút
0,05 mSv
Egy mammográfiás felvétel
3 mSv
Egy évi természetes eredetű sugárterhelés Magyarországon
2,4 mSv
Egy mellkasi tomográf (CT) felvétel
5,8 mSv
Az évi dóziskorlát a sugárveszélyes helyen dolgozók esetén
20 mSv
A legkisebb dózis, amely már egyértelműen növeli a rákbetegség kockázatát
100 mSv
A baleseti mentésben résztvevők számára megengedett legnagyobb dózis
250 nSv
A legkisebb dózis, amely már közvetlen egészségügyi hatásokat okozhat
400 mSv

Magyarországon az OSJER központi vezető eleme, a BM OKF NBIÉK az OSJER távmérőállomásain mért sugárzás mérési adatainak napi 24 órás folyamatos ellenőrzésével kísérik figyelemmel az ország sugárzási helyzetének változását. A figyelmeztetési (250 nSv/h), illetve a riasztási (500 nSv/h) szintek elérésekor a mérőállomások automatikusan jelzést küldenek részben közvetlenül, részben az ágazati (Paks Zrt., HM, OMSZ, NEFMI, Bátaapáti) központokon át a BM OKF NBIÉK központjába és a BM OKF főügyeletére, ahol kivizsgálják a jelzések okait és szükség esetén az érintett vezetők számára intézkedéseket javasolnak.  
 
A radiológiai szennyezettség várható helyének, idejének térbeli és időbeli eloszlása előrejelzéséhez a BM OKF NBIÉK valós idejű, on-line nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszert (RODOS) működtet. A rendszer lehetővé teszi, hogy a határon átnyúló nukleáris veszélyhelyzeteket nemzetközileg azonos szakmai alapokon kezeljék, emellett alkalmas a más európai országokban bekövetkezett nukleáris veszélyhelyzetek szimulációjára, a veszélyhelyzet bekövetkezése esetén pedig annak nyomon követésére és hazánkra való hatásának vizsgálatára.