Page 20 - katved-április

20

MaGazIn Tûzoltós elhivatottság

Azt mondják, elõször gyermekkorban éled fel a gyûjtõszenvedély. Szalvéta,
kavics, kitûzõ kerül a ládikákba, dobozokba. Aztán a lelkesedés alábbhagy,
és a féltett kincsek évekkel késõbb kerülnek csak elõ a poros ládafiából,
zegzugos padlásokról, felidézve a boldog idõket. Békés megyében létezik
egy hely, ahol százával rejlenek egészen különleges relikviák. Egy hely,
ahol rendületlenül õrzik a múltat. Túri János szeghalmi tûzoltóparancsnok
évtizedek óta töretlen lelkesedéssel hódol szenvedélyének.

• Több mint háromszáz egyenruhát, három- repülős bőrkabát, de kuriózumként a
ezer tárgyi emléket óv, ápol féltő gonddal második világháborús, magyar ejtőer-
itt, a szeghalmi múzeumban. Melyik volt a nyős őrnagyi egyenruha is itt díszeleg.
legelső darab? Nincs a világon annyi vagyon, amiért
• Egy román tűzoltótiszt tányérsapká- megválnék bármitől.
ja. Aradon kaptam 1991-ben, az ottani
laktanya parancsnokától. Sokáig ma- • Hogyan lehet ennyi egyenruhát, háborús
gányos maradt. Aztán jöttek a zubbo- relikviát felkutatni, előbányászni?
nyok, a zubbonyokra a kitüntetések, • A Napóleon korabeli tüzértiszti tőrt pél-
később az övcsatok, a nadrágok, a dául egy tűzoltó kollégámtól kaptam. A
pisztolytáskák és a csizmák. Az első nagyszülei évekig cukorrépát koronáz-
három esztendőben ezeket otthon tak vele. Egy tanárnő a múzeumban kérése volt csak, ha egy mód van rá, ne
őriztem. A szekrény tetején nem virá- tartott rendhagyó történelemórán kapott mossam ki. Az első repülős frontjelvé-
gok ültek, hanem relikviák. A felesé- a fejéhez. Eszébe jutott, hogy nagyapja nyek közül is van egy nálam. Igazi kincs,
gem egy idő után persze jelzésképpen egykori katonai ruháját édesanyja éven- a világon összesen huszonhetet adtak
engem is bevont egy-egy szombati te kiszellőzteti, bár jómaga tizenöt éve ki belőle. Épp hazafelé kerékpároztam,
nagytakarításba. Aztán vándorkiállítá- nem látta. Utánajárt, s amikor elhozta, amikor egy idős bácsi kiabált, hogy van
sokat szerveztem, tizenöt éven át hoz- a szám is tátva maradt az 1885-ös tör- számomra egy jelvénye. A műhelyében
tam-vittem a tárgyakat Debrecenbe, zsőrmesteri huszárruha láttán. Egy idős, lévő ócska fadobozból került elő, hosszú
Nyíregyházára, Kecskemétre, Pécsre debreceni hölgy a bátyja egykori ruhá- évekig pihent a fúrószárak között. Mint
és Szolnokra. A szállítást mostoha kö- ját ajánlotta fel. Az ifjú 1944-ben esett tudjuk, az elsőlépcsős orosz alakulatok
rülmények nehezítették, egy-egy váll- el a fronton. Lyukas zászlót is kaptam,
fán sokszor három ruha is tornyosult. azt Pestről hozta el egy édesanya. A fi a
Másfél évvel ezelőtt végül Szeghalom holttestét takarták le vele ’56-ban. Egy
polgármestere adott méltó helyet a
gyűjteményemnek. A „Mundérba bújt
történelem” darabjai immár kétszázöt-
ven négyzetméteren látogathatók.

• Bizonyára van köztük legrégebbi, legked-
vesebb vagy egészen egyszerűen „semmiért
oda nem adható”…
• Az első világháborús huszárruha,
a hozzá tartozó kard és a nyereg, a
nemzetőr lándzsa, egytől-egyig az
életem részét képezi. A szabadság-
harcos önvédelmi pisztolyok, a golyó-
szórók, az ágyúgolyók, a csajkák, a
kulacsok is a szívemhez nőttek. Van
itt egyszerű szögesdrót-átvágó, német