Page 18 - OKF Online Magazin
P. 18

szóvivők Egymás szemében16

   Molnár Krisztina – Csongrád megye

         T eljesen átlagos történet – mondja Molnár Krisztina, amikor arról kérdezem, hogyan került a
                                                Csongrád megyei katasztrófavédelemhez. – A megyei napilapban találta édesanyám a hir­
                                                detést, melyre az utolsó napon nyújtottam be a pályázatom. Nagyon akartam már az első
                                          pillanattól, végül március végére kiderült: megkaphatom én is az egyenruhát, és április 15-én,
                                          éppen a születésnapomon megkezdhetem a munkát a katasztrófavédelemnél. Azon a napon nem
                                          volt nálam boldogabb zászlós kolléga a szervezetnél. Krisztina szülővárosában, Hódmezővásárhe­
                                          lyen kezdett dolgozni a helyi városi televízióban, volt feliratozó, szerkesztő-riporter, műsorvezető,
                                          majd gyártásvezető is. A televízióval párhuzamosan egy hetilap szerkesztőségében is munkát
                                          vállalt. Később elvégezte a főiskolát, majd az egyetemet is, média-kommunikáció szakon szerzett
                                          diplomát Szegeden. Amikor minden hivatalos végzettsége megvolt az újságíráshoz, fogta magát
                                          és hátat fordított a média világának. Eltöltött a kereskedelemben nyolc évet, közben 2008-ban meg­
                                          született Anna lánya is. Útja azonban
         visszavezetett a médiához, némi kitérők után most már több mint
         egy éve szóvivősködik. „A tűzoltók munkája adja az én munká­
         mat, így nélkülözhetetlen a szoros kapcsolat köztük és közöttem.
         Sajnos nem találkozom velük annyiszor, ahányszor szeretnék,
         de nagyon büszke vagyok a fiúkra. Rengeteget tanultam tőlük.
         Megtiszteltetés velük, közöttük és értük dolgozni.” Krisztának
         az utánpótlás miatt sem kell aggódnia, kislánya már most tudja,
         hogy önkéntes tűzoltó akar lenni, plusz szóvivő is. Azt a kevés
         szabadidőt, ami egy szeptembertől iskolás kislány mellett marad,
         Kriszta sporttal és fotózással tölti. Napi nyolc kilométert fut, és
         babákat, kisgyerekeket fotóz.

   Dóka Imre – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

  A szabolcsiak szóvivője, Dóka Imre még a középiskola
                alatt elkezdte tanulni a rádiózás alapjait a Magyar
                Rádió debreceni szerkesztőségében és a szó szoros
         értelmében is, hiszen egy barátjával lelkes rádióamatő­
         rök voltak. Kitanulta a szakma műszaki csínját-bínját,
         nem véletlen, hogy a rádiózás mellett hamar a Magyar
         Televízió debreceni regionális adásaiban találta magát.
         Az ifjú rádiós 1999-ben Budapestre költözött, ahol több
         műsor készítésében is vett részt. Feleségét, Zsuzsát is a
         munkának köszönheti, a Magyar Rádió két szerkesztője
         többször is randevúzott a Pagodában. (A Pagoda a Rá­
         dió legendás, jellegzetes alakú büféje.) Párját azonban
         a szíve visszahúzta Nyíregyházára, így került Imre is

                                              Szabolcs-Szatmár-Bereg me­
                                              gyébe, ahol a helyi médiu­
                                              mokban dolgozott. Újságíróként nemcsak a katasztrófavédelemmel, hanem a többi
                                              rendvédelmi szervvel is rendszeresen együtt dolgozott. 2014-ben a közelmúltban
                                              elhunyt igazgató, Csepely Zsigmond kérte fel a szóvivői posztra. A váltást egyáltalán
                                              nem bánta meg, hiszen a napi kapcsolat megmaradt a korábbi kollégákkal, ráadá­
                                              sul az új munka változatos, a csapat pedig kiváló. Imre szerencsésnek mondhatja
                                              magát, a családja mindenben támogatja, hétéves kisfia pedig természetesen nagyon
                                              szereti a tűzoltókat. A szakmai rendezvényekre Áron szinte mindig elkíséri édes­
                                              apját, aki munka mellett sokat túrázik, gyalog, vagy épp kerékpárral, motorral,
                                              elsősorban családjával közösen, mert mint mondja, a legtöbb energiát tőlük kapja.
   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23