Page 14 - magazin-május
P. 14

Időszerű kérdések







           zésben.  Aztán egy napon felment vele az első           A napi munkára terelem a szót. Kinyílik és
           padlásra, ahol „megcsapta a korom szaga” és          nevet, hogy mennyire szereti a kollégáit, a
           innentől nem volt menekvés. Fehérből fekete lett.    „fiait”, hiszen nőként ő a mesterük. Mindent
              „Nagyon jó volt apuval dolgozni, tőle tanulni.
           Olyan szelíden csendesen beszélt mindenkivel –
           ügyfelekkel, kollégákkal, beosztottakkal. Ha
           megdorgált valakit, akkor sem emelte fel a


























           hangját. Abba szerettem bele, ahogyan őt szeret-
           ték az emberek. Arra vágytam, hogy engem is
           így ismerjenek és tiszteljenek, mint őt…, és arra






                                                                                               Fotók: Petre Csilla archívum
                                                                megbeszélnek, a rossz állapotú kémények esete-
                                                                it megvitatják és egyáltalán nem baj, ha tokától
                                                                bokáig kormosak. Először minden kéményt
                                                                megpróbálnak tisztítással helyrehozni, sőt, ha
                                                                végül le kell tiltaniuk egy-egy kéményt, mindig
                                                                keresik a megoldást, hogy ne hagyják cserben a
                                                                tulajdonost. Szeretettel beszél az életéről, a mun-
                                                                kájáról energikusan, a családról humorral.
                                                                   Hallgatom, de már nem a következő kérdésen
                                                                jár az eszem, mert már értem, hogy amikor azt
                                                                mondta „mi nem búcsúzunk, mi megköszö-
           vagyok a legbüszkébb, hogy azt érzem, ez sike-       nünk”, akkor nem csupán azokra gondolt, aki-
           rült. Képzeld arról álmodoztunk, hogy a Petre        ket vagy amiket el kellett engednie, hanem azt
           családból kéményseprő-dinasztia lesz itt             fogalmazta meg, ami őt erőssé teszi … és amíg
           Baranyában és az Ormánságban. Végül nem let-         erő van, egyáltalán nem számítanak az évek.
           tünk, mégis vicces visszaemlékezni erre az idő-
           szakra.”


     12                                                         KATASZTRÓFAVÉDELEM
   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19