Page 6 - magazin-május

Időszerű kérdések

Molnár Krisztina tűzoltó főhadnagy

„KÖNNYŰ VOLT A MUNKÁMBAN

JÓL TELJESÍTENI, MINDIG NAGYON

JÓ SRÁCOKAT KAPTAM.”

Május negyedike ezentúl dupla ünnep a szegedi laktanya egyik szolgá-
latparancsnokának. Nagy Róbert tűzoltó alezredes szinte napra ponto-
san huszonnyolc évnyi szolgálat után a Tűzoltók napja alkalmából
vehette át az Év Tűzoltója elismerést.

Nagy Róbert György 1993. május elsején szerelt
fel a szegedi tűzoltókhoz. Története egy tűzeset-
nél kezdődött: egy otthonával szomszédos utca
egyik családi házában csaptak fel a lángok, az
oltásban – akkor még civilként – ő is segédke-
zett. Amikor megérkeztek a tűzoltók, Róbert
csodálattal figyelte az egységek szervezettségét,
fegyelmezettségét. Akkor határozta el, hogy tűz-
oltó lesz. Oltás után szóba is elegyedett az egyik
tűzoltóval, akit kifaggatott arról, miként tudna
bekerülni a csapatba. Miután akadály nélkül
átesett a szükséges vizsgákon és vizsgálatokon,
1993. május elsején felvette élete első szolgálatát
a szegedi laktanyában. A tapasztaltabb tűzoltók-
tól a szakma minden csínját-bínját elleste, emel-
lett több iskolát is elvégzett. Azután három
évvel, hogy megszerezte szakmai felsőfokú vég-
zettségét, letehette a tiszti fogadalmat.
Az alezredes beszélt arról is, hogy az első idő-
szak nehezen telt. Mindent megtett annak érde-
kében, hogy igazi tűzoltóvá váljon, de érezte,
hogy sokat kell tanulnia és bizonyítania. Az
„öreg” tűzoltók között újoncként nagy teher
nehezedett rá, örök maximalistaként mindig a
legtöbbet akarta nyújtani. De tanulni és gyakorol-
ni akart, ez a szándéka erősebb volt mindennél.
Ahogy telt az idő, munkáját egyre nagyobb szak-
mai elismerés övezte. Lépkedett előre a ranglét-
rán, majd élete nagy pillanatához érkezett: szol-
gálatparancsnoki feladatokra kérték fel. Ezt
tekinti hivatása legnagyobb fordulópontjának.

4 KATASZTRÓFAVÉDELEM