Page 13 - magazin-január

11

legnagyobb szélerősségre az országban a az ország valamely térségét, de ennek való- hezen kezelhető koronatüzek előfordulásá-
Dunántúli-középhegységben lehet számítani. színűsége rendkívül csekély. A korábbi évek- nak ve szélye.
Nyáron a 35 °C-ot is meghaladó maxi- hez hasonlóan 2012-ben is egyértelműen Ipari tevékenységhez köthető balesetre is
mumhőmérséklet az Alföldön, azon belül a számíthatunk öt-tíz olyan kisebb földrengés- készülni kell, nagyjából húsz, létesítményen
Duna–Tisza közén, valamint a Tiszántúl déli re, amelyet az epicentrum környékén élők jól belül hatással bíró balesetre lehet számítani.
részén fordulhat majd elő, kis esély arra is érzékelhetnek. Egyes esetekben egészen Ezek során a környezetbe kerülő veszélyes
van, hogy a Duna menti síkság, illetve a Kis- kis mértékű károk is keletkezhetnek. A ren- anyagok a telephelyen tartózkodó embereket
kunság térségében a 40 °C-ot meghaladó gések által leginkább érintett terület Buda- sem fenyegetik súlyos egészségkárosodás- KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. január
hőmérsékletet is lehet majd mérni. 27 °C-ot pest és környéke, Dunaharaszti térsége, sal. Nagyon kis valószínűséggel kell olyan,
legalább három napon át meghaladó napi Kecskemét, Komárom, valamint az attól telephelyen túlnyúló kockázattal számolni,
középhőmérséklet a Duna–Tisza köze keleti délre, a Balatonig húzódó sáv. amely akut, az egészségre hosszú távon ká-
részén, a Nagykunságban, illetve a Körös- Az év folyamán először február és április ros hatással járhat.
Maros közében várható, főként júliusban és közepe között fordulhatnak elő erdőtüzek, ez Alacsony valószínűséggel, de számolni
augusztusban. A téli időszakban -25 °C-ot az időszak május elejéig tarthat. A második kell Magyarország légterében tartózkodó légi
elérő hőmérséklet legfeljebb az Alföldön, va- tűzveszélyes időszak a nyári hónapokra te- jármű valamilyen fajta balesetével is, az ilyen
lamint az Északi-középhegység keleti részén hető, az legfeljebb szeptember közepéig esetek magas hatású kockázatot jelenthet-
fordulhat elő, a -30 °C körüli hőmérsékletre húzódhat el. Nagyobb erdőtűz az Északi-kö- nek.
nagyon kicsi az esély, Szabolcs-Szatmár- zéphegységben, a Bakonyban, a Pilisben, Társadalmi jellegű veszélyforrást jelenthet
Bereg megye legkeletibb részén számítha- valamint Borsod, Bács-Kiskun és Csongrád az észak-afrikai régióban kialakult válság
tunk ilyen hidegre. Eseti jelleggel előfordul- megye területén alakulhat ki. Amennyiben a elhúzódása, emiatt Magyarország déli, dél-
hat, hogy egy nap leforgása alatt több mint téli csapadékmennyiség jelentősen az átlag keleti térségében erősödhet az illegális be-
50 mm csapadék hullik le egy adott területen, alatt lesz, miközben nő az átlaghőmérséklet, vándorlás 2012-ben. Alacsony valószínűség-
ez leginkább a hegyvidéki területeken fordul- akkor a kora tavaszi időszakban jelentősebb, gel, de előfordulhat, hogy nyugati irányból, a
hat majd elő. akár a száz hektárt elérő, vagy annál is na- schengeni zónán belülről érkezik migrációs
Az sem zárható ki teljesen, hogy na- gyobb tűzesetekre kell számítanunk. Hason- hullám.
gyobb károkat okozó földrengés rázza meg ló nyári időszak esetén nő a kiterjedt és ne-

Így készült Magyarország nemzeti

katasztrófakockázat-értékelése

z Európai Unió Tanácsának következte- Miként dolgozott az Ár- és belvíz viharos (90 km/h feletti), illetve orkán erejű (120
tése alapján december közepére elké- munkacsoport? km/h feletti) szél, az extrém hideg (-25 °C, illet-
Aszült Magyarország katasztrófakocká- ve -30 °C alatti hőmérséklet), az extrém meleg
zat-értékelése. Ennek alapján idehaza jellem- A csoport minden rendelkezésére álló informá- (40°C körüli maximumhőmérséklet, illetve a
zően hat katasztrófaveszély előfordulásával kell ciót összegyűjtött, így a veszélyeztetettségi három napon át 27 fok feletti napi középhőmér-
számolni – ár- és belvizekkel, földrengésekkel, térképeket, az ár- és belvíz által veszélyeztetett séklet) kérdéskörét. A csoport kiszámította a
erdőtüzekkel, ipari balesetekkel, a rendkívüli települések besorolási jegyzékét, illetve az el- fenti időjárási elemek visszatérési gyakoriságát
időjárással kapcsolatos eseményekkel, illetve múlt évtizedek árvízi statisztikáit. A kockázati (szél esetében évszakonként, a többinél éven-
civilizációs (tömegrendezvények, terror, migrá- mátrix összeállításához felhasználták azokat ként), az Országos Meteorológiai Szolgálat
ció) katasztrófákkal. A kockázatértékelésben, az értékeket, amelyek az egyes folyókon az pedig megvizsgálta, hogy 50 és 100 évente
valamint a jelentés elkészítésében az egyes árvíz-bekövetkezési gyakoriságot mutatják, milyen extrém értékeket vesz fel a napi széllökés
katasztrófaveszélyek elhárításában érintett ága- valamint azokat, amelyek az egyes árvizek maximuma, a napi csapadék összege, a napi
zatok, országos hatáskörű központi államigaz- emberekre, épületekre gyakorolt hatásait mu- minimum- és maximumhőmérséklet, azaz ilyen
gatási szervek, tudományos és felsőoktatási tatják meg. Ez utóbbiak az úgynevezett sérü- időtávon mennyire alakulhat ki szélsőséges
intézmények vettek rész hat munkacsoportban. lékenység meghatározásához nyújtanak ala- érték hazánkban.
Nehezítette a munkát, hogy nem egyformán pot. A folyamat fő koordinátora készített egy ún.
voltak elérhetőek az egyes veszélyeztető hatá- eseményfát az árvízi eseményekre, amely az Földrengés munkacsoport
sok kockázatának felméréséhez szükséges ipari balesetekből átvett „bow-tie” diagram spe-
elemzések és adatok, illetve hiányzott egy olyan ciális változata volt. A katasztrófavédelem te- A munkacsoport a rendelkezésre álló adatok
– esetleg jogszabály által meghatározott – közös rületi és helyi szervei pedig a vízügyi szakága- alapján megállapította, hogy az analízishez
módszer, amellyel az értékelést konkrét kritéri- zattal együtt kidolgozott szempontrendszer Magyarország földrengéseinek, földrengésku-
umok és módszerek alapján lehetett volna elvé- alapján végezték a munkát. Külön szempont- tatásainak történelmi előzményeit, területi el-
gezni. Először tehát ezt kellett kidolgozni, meg rendszer készült az árvízi eseménysorra, a oszlás alapján összeállított veszélyeztetettsé-
kellett határozni azokat a lépéseket, amelyek belvízre és a villámárvíz jelenségére. gi térképét, szeizmikus térképét, illetve Buda-
mentén a csoportok el tudták kezdeni a munkát. pest belvárosának földrengéskockázati elem-
Éppen ezért úgynevezett kockázati mátrixok és Rendkívüli időjárás munkacsoport zését tudja alapul venni. A szeizmikus veszély
kockázati térképek készültek. Hasonló mátrix meghatározása három mennyiség – veszé-
eddig csak a települések polgári védelmi beso- A munkacsoport felmérte, hogy mely potenciá- lyeztetettségi szint, gyakoriság vagy visszaté-
rolásához született. Ennek segítségével és a lisan veszélyt hordozó időjárási eseményeket rési idő és földrajzi hely – alapján, a veszély
történeti adatok alapján valamennyi csoport kell a jelentés elkészítéséhez megvizsgálnia. felmérése pedig a nemzetközi gyakorlatnak
elkészítette a kockázati vagy a veszélyeztetett- Elemezni kellett tehát a nagy mennyiségű csa- megfelelően két becslési eljárás felhasználá-
ségi térképeket. padék (24 óra alatt több mint 50 mm), az erősen sával történhet.