Éjjeli szektorpróba és gyakorlat a metróban

A szektorpróba egy a föld alatt zajló speciális gyakorlat. Budapest főpolgármesterének intézkedése értelmében a metró különböző védelmi szektoraiban hatévente szektorpróbát és polgári védelmi gyakorlatot kell tartani. A sajtó képviselőinek jelenlétében bonyolított gyakorlat vezetője Lisztes István pv. alezredes, az FPVI igazgató-helyettese volt, a lebonyolításért Szkotniczky Gergely pv. hadnagy, az FPVI Lakosságvédelmi és Hatósági Osztályának megbízott vezetője felelt, aki egyben magyarázta is, mi történik. 

 

A feltételezett helyzet szerint Budapest XI. kerületében, a Kelenföldi pályaudvaron vasúti tartálybaleset történt, tolatás közben, viszonylag nagy sebességgel haladó, klórt és benzint szállító tartályvagonok ütköztek és sérültek. Veszélyes anyag került a környezetbe és sorozatos robbanások történtek. A klór jelenléte miatt a veszélyeztetett területen a lakosság elzárkózását rendelték el a megfelelő felszereltségű és minőségű óvóhelyeken, főként a metróban és a lakóépületek magasabb emeletein. Intézkedések történtek a metró ún. védelmi üzemmódjának biztosítása érdekében is. A metróállomások környékén tartózkodókat, a környéken dolgozókat, a pályaudvaron várakozó utasokat, a közeli házak földszinti és első emeleti lakosait saját érdekükben a Déli pályaudvari és a Széll Kálmán téri metróállomásokra telepítették. A szektorpróba részleteiről Vajda Zoltán, a Metró Felújítási és Üzemviteli Főmérnökség főmérnöke, a metró polgári védelmi parancsnokságának törzsparancsnoka és Lisztes István pv. alezredes, az FPVI igazgató-helyettese adott tájékoztatást. Ezen jelen volt Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, a BM OKF főigazgató-helyettese és Dr. Várszegi Gyula, a BKV Zrt. igazgatóságának elnöke is.

 

A Budapesten lévő háromezer óvóhely 490 ezer ember befogadására alkalmas. Ezek közül messze a legnagyobb és legfontosabb a budapesti metróhálózat. A létesítményrendszer húsz kilométeres szakaszon polgári védelmi óvóhelyként is használható, mintegy 220 ezer embernek három napon át nyújthat menedéket. A kettes metrót három, a hármast pedig kilenc szektorra osztották fel, ezek mindegyike önellátó egységet képez, saját energiaforrással, levegőkeringetéssel és vízellátással. A védelmi rendszereket úgy alakították ki a hidegháború idején, hogy szükség esetén védelmet biztosítsanak a nukleáris robbanásból származó nyomásterhelés, a sugárzás ellen, biztosítsák a füstgázokkal, a hőterheléssel, a vegyi és biológiai harci anyagokkal szembeni oltalmat. A külvilágtól, az esetleges szennyeződésektől vagy más hatásoktól többtonnás acélkapuk választják el a föld alá menekülőket.

 

Éjfél után nem sokkal különvonattal indultak a gyakorlaton részt vevők a helyszínül szolgáló Batthyány téri állomásra. Itt a szektorvonali végelzáró kapu nyomásálló, gázzáró szerkezetének a zárását mutatták be a metró dolgozói. A következő helyszínen, a Széll Kálmán téri állomáson először a felszínről érkező „veszélyeztetett lakosság, a betelepülők” fogadásával, a „tömeg” kontrolálásával kapcsolatos rendészeti feladatokat, a betelepültek kezelésével kapcsolatos lakosságvédelmi tevékenység egy-egy jellegzetes mozzanatát mutatták be rendezők. Egy-egy polgári védelmi munkatárs kíséretében húszas-harmincas csoportok érkeztek le a mozgólépcsőn, l.ent a fogadták őket és „kiszűrték” a „sérülteket”. Az ellátásra szorultakat a Magyar Vöröskereszt által működtettet egészségügyi ellátó pontra kísérték. A „lakosok” nagyon szervezetten érkeztek a regisztráló állomásokhoz, ahol fontosabb adataik mellett speciális igényeiket is – egészségügyi problémák, gyógyszerszükséglet – feljegyezték. Eközben a hangszórókon folyamatosan a „befogadott lakosságot” informáló közlemények szóltak: miként haladjanak a sínek között, hol ülhetnek le, hova helyezzék személyes holmijaikat, hol lehet egészségügyi ellátást igénybe venni, milyen viselkedési szabályok érvényesek a föld alatti óvóhelyen.

 

 Regisztrálás után az érkezők – továbbra is szervezetten – a Széll Kálmán téri állomás egyik alagútjába mentek és ültek le a sínekre, majd amikor újabb csoportok érkeztek, beljebb vonultak, hogy másnak is jusson hely.

 

Mindeközben a felszínen, a Széll Kálmán téren a FPVI Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálata folyamatos méréseket végzett. Ugyancsak e csoport feladata volt a felderítés során „talált” „sérültek” vegyi mentesítése a „vegyi mentesítő ponton”, majd védett helyre juttatásuk.

 

A sajtó munkatársai megtekinthették a szükségenergia-ellátás biztosító dízel géptermet. A szektorparancsnok külön parancsára történt meg az átkapcsolás a külső hálózatról a saját belső energiaellátó rendszerre.

A teljes elzárkózásos üzemmódra való átálláskor már – az addig még nyitott ún. légkibocsátó hermetikus szelepét is bezárták, leálltak a szűrt-szellőzők, az összes vizesblokk visszakeringtetéses üzemmódban működött.

 

A betelepített lakosság elhelyezését követően az állomásparancsnokság munkájával ismerkedhettek a gyakorlat szemlélői.

 

A gyakorlat és szektorpróba végén a betelepítetteket a szomszédos Batthyány téri állomásra szállították, a feltételezés szerint ugyanis ott már nem állt fenn környezeti veszélyeztetettség. A szektorpróba befejezését a lejtaknakapu megnyitása jelezte. Távozás előtt Szkotniczky Gergely összegezte a történteket. A gyakorlatot Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy is pozitívan értékelte: „Ma éjjel egy komplex gyakorlaton láthattuk a fővárosi polgári védelem, a BKV polgári védelmi szakalegységeinek és az együttműködő szervezetek munkáját. A feltételezett veszélyhelyzetben kipróbálták, megfelelően üzemeltették a műszaki berendezéseket, szektorelemeket, speciális elzáró kapukat, a végelzáró kapukat és szerkezeteket, és ezek kifogástalanul működtek. Imitálták azt a veszélyhelyzetet, amikor több száz állampolgárt kell biztonságba helyezni és ellátni. A műszaki személyzet, a felderítést, a mentést, a mentesítést, a sebesültek ellátását végzők közötti operatív kapcsolat begyakorlottan, olajozottan működött. A gyakorlat, a szektorpróba előtt kitűzött célokat teljesítették a végrehajtók” – zárta a gyakorlatot a tábornok.