Fókuszban a reziliencia - Nemzetközi Katasztrófavédelmi Tudományos Konferencia

Több társadalmi és tudományos szervezet együttműködésében, a Magyar Tudomány Ünnepe egyik kiemelt eseményeként, a Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából rendeztek november 6-án nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Katasztrófavédelmi Intézetében. A plenáris ülésnek az NKE Széchenyi díszterme, míg a hat szekcióülésnek az NKE Gróf Széchenyi Ödön Képzési Központ előadótermei biztosítottak helyet.

A konferencia levezető elnöke dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy volt, aki bevezetőjében kiemelte, hogy a konferencia célja egyrészt megemlékezni a Katasztrófák Csökkentésének Világnapjáról és felidézni a különböző hatásokból adódó veszélyhelyzetek környezeti károsító hatásait, másrészt számba venni a védekezés eredményességét javító eljárásrendeket, szervezési kérdéseket. 

Dr. Varga Ferenc tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és a konferencia fővédnöke megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a szakmai feladok végrehajtásában kiemelt szerepe van a tudományos kutatásoknak. Beszélt a tudomány és a katasztrófavédelem kapcsolatáról, rámutatva, hogy a szakterületek fejlesztésében mennyire fontos az alkalmazott tudás beépítése, illetve a fejlesztésekhez történő alapirányok meghatározása.

A konferencia másik fővédnöke dr. Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója, aki köszöntője után a védelmi és biztonsági igazgatás aktuális kérdései témakörében ismertette a válságkezelés központi szintjének új elemeit, a válságkezelésben megjelent új eljárási rendeket.

Prof. dr. Kovács Gábor r. vezérőrnagy, a Rendészettudományi Kar dékánja online megnyitó beszédében úgy fogalmazott, a Katasztrófavédelmi Intézet az elmúlt időszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtott nemcsak az oktatás-kutatás területén, hanem a tudományos konferenciák szervezése terén is. Rámutatott arra, hogy az idei év szakmai kihívásaira a tudományos válaszoknak is meg kell születniük, adaptálva a nemzetközi jó gyakorlatokat.

Prof. dr. Padányi József ny. vezérőrnagy, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke a katasztrófavédelemhez szükséges multidisziciplináris ismeretek és a gyakorlati tudás szerepéről értekezett, valamint méltatta gróf Széchenyi Istvánt és gróf Széchenyi Ödön munkásságát és szerepét a hazai tudományos élet kiemelkedő támogatóiként. 

Dr. Endrődi István ny. tű. ezredes, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöke visszatekintett a konferenciák megszervezésének elmúlt tizennégy évére és annak fejlődésére. Mint ahogy fogalmazott: az évek során a konferencia az egyszerű szakmai találkozókból és tapasztalatcserékből magas szintű, elismert hazai és nemzetközi tudományos fórummá nőtte ki magát. Beszélt a tavalyi konferencia kiadványáról, és beszédében kifejezte, hogy a továbbiakban is a BM OKF tudományos stratégiai partnereként kíván együttműködni.

 Dr. Bognár Balázs tű. dandártábornok, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke köszöntőjében Radnóti Miklós „Sem emlék, sem varázslat” című verséből idézett, valamint kifejtette, hogy a megelőzéshez korszerű kutatásokra, egységes módszertanra, a felkészüléshez a tudomány összehangolt munkájára, míg az együttműködés vonatkozásában a szervezetek, a kutatók, a katasztrófavédelmi szakemberek és a különböző szervezetek partnerségére van szükség. A plenáris ülésen megtartott előadásában a 21. század kihívásairól, illetve az azokra adott megfelelő válaszok fontosságáról beszélt a reziliencia fokozása érdekében.

Dr. Bíró Tibor egyetemi tanár Az árvízi reziliencia növelésének lehetőségeit mutatta be, szólt a hazai védképesség megőrzéséről, a nagyvízi mederkezelés fontosságáról, valamint a hullámtérkezelés előkészítésének újszerű megközelítéséről, részletesen kitérve a távérzékelt adatok és az AI használatának kapcsolatára.

Prof. dr. Tom Beer magyar származású ausztrál klímakutató és meteorológus, aki társ-kitüntetettként részesült a 2007-es Nobel-békedíjban, előadásában kifejtette annak fontosságát, hogy a klímaváltozás hatására keletkező erdőtüzek tapasztalatait mind az európai, mind a hazai kutatásokban hogyan lehet adaptálni. 

Dr. Ambrusz József tű. ezredes, a KVI intézetvezetője köszöntőjében a hagyományteremtés fontosságára hívta fel a figyelmet, majd bemutatta az új épületet - mint a hazai szakemberképzés, a modern felkészítés és a folyamatos szakmai megújulás fellegvárát - amely kaput nyit a jövő tűzvédelmi és polgári védelmi kihívásainak kutatásaira, és a tudományos válaszok keresésére.

A konferencia a továbbiakban hat - katasztrófavédelmi műveleti és polgári védelmi, tűzvédelmi és mentésirányítási, iparbiztonsági, rendészeti, katasztrófavédelmi műszaki és nemzetközi katasztrófavédelmi - szekcióban folytatódott.

A rendezvényre hatvannégy előadással hetvenöt előadó jelentkezett, öt nemzetközi vonatkozású előadás hangzott el, és öt külföldi ország képviseltette magát. A konferencia helyszínén mindvégig megtekinthető volt a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának „Életképek a polgári védelem történetéből” című időszaki kiállítása.

Fotó: Szilágyi Dénes NKE