Katasztrófavédelem 2015

2015. november 26. 16:21

A fenti címmel tartottak tudományos konferenciát november huszonhatodikán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Katasztrófavédelmi Intézet szervezésében létrejött rendezvényen a tűzvédelem, az iparbiztonság, az önkéntesség kérdései kerültek terítékre.

A konferenciát, amelyen megjelent dr. habil. Kovács Gábor r. dandártábornok, az egyetem oktatási rektorhelyettese is, prof. dr. Bleszity János ny. tű. altábornagy, intézetigazgató nyitotta meg. A tábornok emlékeztetett arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tizenkét éve döntött arról, hogy a novembert a tudomány ünneplésére szánja és ennek égisze alatt különböző rendezvényeket szervez. E sorozat eleme a mostani találkozó is, mondta Bleszity János, majd hozzátette, nemrégen zajlott a Katasztrófavédelmi Díj Konferencia, a pályázat eredményhirdetését pénteken tartják a Belügyminisztériumban. A Katasztrófavédelmi Intézet igazgatója beszélt arról is, 2012-ben, az egyetem létrejöttekor azt vállalták, hogy a régi katasztrófavédelmi képzéseket kifuttatják, az újakat akkreditáltatják, megteremtik az intézet működéséhez szükséges személyi és infrastrukturális feltételeket, kidolgozzák a tananyagokat, beilleszkednek az egyetem struktúrájába, illetve az alap- után a mesterképzést is akkreditáltatják. Minthogy ez utóbbi is megvalósult, fogalmazott Bleszity János, lezárult egy szakasz és egy új kezdődött, amelyben olyan képzési portfóliót tudnak ajánlani a hallgatóknak, amely minden igényt kielégít. Végezetül az altábornagy emlékeztetett arra, egy friss felmérés szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem után az előkelő harmadik helyet szerezte meg a felsőoktatási intézmények rangsorában, ami azt jelenti, hogy az intézmény tekintélyes, jól hasznosítható diplomát ad hallgatóinak.
 
A konferencia első előadását dr. Bérczi László tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos tűzoltósági főfelügyelője tartotta, aki a mentő tűzvédelem aktualitásaival foglalkozott. Sok egyéb mellett kifejtette, a tűzvédelem rendszere a megelőzést, magát a tűzoltást és a tűzvizsgálatot is magába foglalja, ezek egymásra épülve alkotnak teljes egészet. A tábornok ismertette a mentő tűzvédelem jelenlegi szervezeti rendszerét, majd külön-külön is szólt a hivatásos, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságokról, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületekről, különös tekintettel az önálló beavatkozásra jogot nyertekről. Ezekről elhangzott, már huszonnégy egyesület avatkozhat be hivatásos tűzoltóság felügyelete nélkül, 2016-ban számuk a tervek szerint majdnem hússzal gyarapszik. Bérczi László külön kitért a magyar fejlesztésű gépjárműfecskendőkre, mint mondta, a tűzoltóságoknál jelenleg negyvenkét típus fut, ezek karbantartása, alkatrésszel való ellátása a szükségesnél nagyobb pénzügyi terhet jelent. Az előadásban szó esett a tűzvizsgálatról, arról, hogy bár a legtöbbet még mindig bűncselekmények vagy haláleset miatt indítják, az esetek több mint harminc százalékában már szakmai okok miatt kezdik vizsgálni a körülményeket. A tábornok beszélt a márciusban hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, a hatósági munkáról, a kiemelt beruházásokról, illetve az Országos Tűzmegelőzési Bizottság tevékenységéről, eredményeiről.
 
A kritikusinfrastruktúra-védelem hazai szabályozásának részleteibe dr. Bognár Balázs tű. ezredes, a főigazgatóság kritikusinfrastruktúra-koordinációs főosztályának vezetője avatta be a hallgatóságot. Mint mondta, a terület fontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy az ember az egész napját olyan hálózatok, rendszerek, elemek között tölti, amelyek egymásra vannak utalva, akár függhetnek is egymástól, vagyis bármilyen zavar kizökkentheti az életet a normál kerékvágásból. Az ezredes részletesen elemezte a hazai szabályozást, annak kialakulását, gyökereit, a lezajlott és még folyamatban lévő jogalkotói, jogalkalmazói munkát. Elmondta, az energia-, az agrár-, a vízágazat, a rendvédelem, az egészség- és a pénzügyi szektor jó ütemben halad a létfontosságú rendszerek és rendszerelemek azonosításával, kijelölésével. Bognár Balázs elmondta azt is, a kritikusinfrastruktúra-védelemben legalább ötven hatóság dolgozik együtt, mindegyiknek megvan a maga szerepe.
 
A soron következő előadó a Dél-afrikai Köztársaságba kalauzolta el a konferencia résztvevőit. Süli Zoltán a távoli országban teljesít szolgálatot mentősként, előadásában azokat az európai szemmel extrém körülményeket mutatta be, amelyek között kollégáival dolgozik. Elmondta, a Dél-afrikai Köztársaság tizenkétszer akkora, mint Magyarország és ötvennégy millióan lakják. Meghatározó ágazat a mezőgazdaság, bármilyen ezt érintő katasztrófa egyben társadalmi katasztrófához is vezet, tekintettel arra, hogy nincs szociális háló – akinek például leég a földje, az gyakorlatilag mindenét elveszíti. Márpedig a Dél-afrikai Köztársaságban gyakoriak a bozóttüzek. Az ország ipara a bányászatra épül, de a GDP jelentős részét adja a turizmus is. Süli Zoltán a beavatkozások szempontjából fontos tényezőnek nevezte, hogy szélsőséges különbségek vannak az épített környezetben, fejlett kikötőváros és nyomornegyed egyformán megtalálható. Utóbbiak esetében egy-egy tűzeset szinte biztosan halálos áldozatot követel, hiszen a nyomornegyedekben összezsúfolt embereket nincs lehetőség és nincs is hova kimenekíteni. Az etnikai, törzsi különbségekkel feltétlenül számolni kell, mondta az előadó, az ország mind a tizenhat törzsének a nyelve hivatalos nyelv, vagyis minden előírás, szabályozó ennyi verzióban létezik. A beavatkozásoknál a törzsi ellentétek okozhatnak problémát, előfordulhat, hogy bizony az állomány tagja nem nyújt segítséget egy olyan bajbajutottnak, aki az ellenséges törzshöz tartozik. Ugyanúgy a csapatmunkában is akadhatnak fennakadások a nyelvi, kulturális különbségek miatt. Süli Zoltán beszélt arról is, jelentős káreseteknél az állami és a civil szervezetek együtt dolgoznak, mert olyankor a központi erők már nem elegendőek az események kezeléséhez.
 
A kontinensnyi kitérő után ismét hazai téma került terítékre, dr. Vass Gyula tű. ezredes, az országos iparbiztonsági főfelügyelő megbízott helyettese, a veszélyes üzemek főosztályának vezetője a Seveso-III. irányelv végrehajtásának magyarországi helyzetéről értekezett. Sorra vette a veszélyes üzemekkel kapcsolatos magyar szabályozás kialakításának lépéseit, beszélt az engedélyezési, ellenőrzési feladatokról, arról, hogy a Seveso-III. idehaza ez év júniusában lépett hatályba. Vass Gyula elmondta, Magyarországon száznyolc felső, százharminckét alsó küszöbértékű veszélyes üzem működik, emellett négyszáztizenkilenc küszöbérték alattit tartanak nyilván. Utóbbi kategória hazai jellegzetesség, létrehozását az tette szükségessé, hogy a tapasztalatok szerint a legtöbb baleset, üzemzavar, szabálytalanság az ilyen üzemekben volt. A főfelügyelő-helyettes beszámolt arról is, a Seveso-III-al kapcsolatban számos képzést tartott a szakterület, útmutatók, módszertani kiadványok is készültek, ez egyébként a jövőben is feladatként jelentkezik. Az ezredes elmondta, az új szabályozás hatályba lépése óta harmincnégy új üzem jelentkezett be, húsz pedig megváltoztatta eddigi besorolását.
 
A konferencia további részében dr. Zachar Martin, a Zólyomi Műszaki Főiskola képviseletében a szlovák katasztrófavédelmet mutatta be, Plébán János Kristóf tű. őrnagy, doktorandusz hallgató a katasztrófavédelmi mentőszervezetek európai uniós támogatással való fejlesztésének lehetőségeiről beszélt. Horváth Lajos tű. alezredes, egyetemi oktató a mérnöki módszerek alkalmazásának szemszögéből tárgyalta a tűzvédelmi követelmények változását. Dr. Kátai-Urbán Lajos tű. alezredes, egyetemi docens arról adott tájékoztatást, hogyan fejlődött a veszélyes szállítmányok ellenőrzési és szankcionálási gyakorlata az elmúlt másfél évtizedben. Ambrusz József tű. ezredes, egyetemi tanársegéd az „A katasztrófák következményeinek lehetséges felszámolása az épített környezet vonatkozásában” címmel tartott előadást. Tóth Tibor tű. ezredes, Békés megyei katasztrófavédelmi igazgató megyéje veszélyeztetettségét mutatta be a hallgatóságnak, és ismertette a kihívásokra adandó válaszokat is. Dr. Dobor József tű. alezredes, egyetemi adjunktus és Hegedűs Hajnalka doktorandusz az európai ipari balesetek által okozott rendkívüli vízszennyezésekről és az esetek iparbiztonsági elemzéséről tartott prezentációt. A konferencia utolsó előadásában dr. Nováky Mónika tű. ezredes, egyetemi oktató az önkéntességnek a katasztrófavédelemben játszott szerepét járta körül. A rendezvényt a Katasztrófavédelmi Intézet igazgatója, Bleszity János zárta.