Tartalomjegyzék

Veszélyes szállítmányok felügyelete szakmai tájékoztatók

  1. A növénytermesztőknek kell-e veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót foglalkoztatnia?
  2. Alkalmazható-e az ADR 1.1.3.1 c) pontjában leírt mentesség egy állattartással foglalkozó vállalkozás esetében, ha az állattartó telepeken belül működtetett, állatok belső mozgatását biztosító traktorokhoz szállítanak közúton gázolajat, zárt platójú kis furgonban, és a gázolaj nem egy központi telepről kerül szétosztásra, hanem a telepekhez legközelebb lévő benzinkútról történik a beszerzésük?
  3. Milyen tűzoltó készüléket kell a veszélyes és nem veszélyes árut szállító gépkocsikon tartani?

A növénytermesztőknek kell-e veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót foglalkoztatnia?

A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (1) bekezdés szerint a rendelet hatálya a Magyarország területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozásra, a tanácsadóra, a közlekedési hatóságra, a katasztrófavédelmi hatóságra, valamint az e rendelet szerinti képzést nyújtó szervre terjed ki.

Az R1. 1. § 5. pontja szerint vállalkozás: az ADN, az ADR és a RID által meghatározott vállalkozás, aki vagy amely veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenységet végez.

Az R1. 1. § 6. pontja szerint veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenység: veszélyes áru nemzetközi vagy belföldi szállítása, fuvarozása vagy ahhoz kapcsolódó áru feladás, csomagolás, berakás, kirakás, töltés vagy ürítés, függetlenül attól, hogy a vállalkozás a saját nevében vagy megbízásból végzi a tevékenységet.

Az R1. 3. § (1) bekezdése szerint, a tanácsadót a vállalkozás írásban jelöli ki, kivéve, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője maga látja el a tanácsadói feladatot.

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és
„B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII. 5) Korm. rendelet (a továbbiakban: ADR) 2. melléklet 1.8.3.1 bekezdése szerint minden vállalkozásnak, amely veszélyes árut közúton szállít, fuvaroz vagy ahhoz kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy kirakást végez, egy vagy több veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kell kineveznie, aki azért felelős, hogy segítse megelőzni, hogy e tevékenységek veszélyeztessék az embereket, az anyagi javakat vagy a környezetet.

Az R1. 2. § (2) bekezdés szerint a rendelet előírásait nem kell alkalmazni azokra a vállalkozásokra, amelynek tevékenysége csak olyan veszélyes áru szállítással kapcsolatos, amely nem tartozik az ADN, az ADR vagy a RID hatálya alá vagy:

  1. közúti szállítás esetében az ADR 1.1.3.6 vagy 1.7.1.4 bekezdése, vagy 3.3, 3.4 vagy 3.5 fejezete szerint mentességet élvez;
  2. vasúti fuvarozás esetében a RID 1.1.3.6 vagy 1.7.1.4 bekezdése, vagy 3.3, 3.4 vagy 3.5 fejezete szerint mentességet élvez;
  3. belvízi szállítás esetében
    1. ca) az ADN 1.7.1.4 bekezdése, vagy 3.3, 3.4 vagy 3.5 fejezete szerint mentességet élvez,
    2. cb) a veszélyes áru mennyisége egy közúti szállítóegységben, vasúti kocsiban vagy konténerben nem haladja meg az ADR, illetve a RID 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott értéket vagy
    3. cc) a cb) alpont szerintiektől eltérő esetben a veszélyes áru mennyisége egy hajón nem haladja meg az ADN 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott értéket.

Az ADR 1.1.3 szakasza általában tartalmazza a mentességeket, melyek közül az ADR 1.1.3.6 bekezdés a veszélyes áru szállítási módjához és az egy szállítóegységen szállított veszélyes áru mennyiségéhez köti a mentesség alkalmazásának lehetőségét, amely mennyiségi határ – az adott veszélyes áru szállítási kategóriájától függően – eltérő lehet. A 3.3 szakasz az egyes veszélyes árukhoz tartalmaz különleges előírásokat, a 3.4 fejezet szerinti mentesség pedig különleges csomagolási előírásokat, és még kisebb mennyiségi korlátokat ír elő feltételként. A felsorolt mentességek alkalmazhatóságának az eldöntéséhez szükséges ismerni az adott veszélyes áru ADR szerinti besorolását.

Az előzőek alapján, amennyiben egy mezőgazdasági vállalkozás az ADR 1.2 fejezet meghatározása szerinti csomagolóként, feladóként vagy – az előbbiekben már részletezett – egyéb résztvevőként, az előzőekben ismertetett mentességeken kívül történő veszélyes áru szállításban érintett, biztonsági tanácsadót kell alkalmaznia.

A lassú járművel, illetve a mezőgazdasági vontatóval végzett veszélyes áru be- és kiszállításokra a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet tartalmaz előírásokat, melyek között azonban a biztonsági tanácsadókra vonatkozó rendelkezések nem szerepelnek.

2018. január


Alkalmazható-e az ADR 1.1.3.1 c) pontjában leírt mentesség egy állattartással foglalkozó vállalkozás esetében, ha az állattartó telepeken belül működtetett, állatok belső mozgatását biztosító traktorokhoz szállítanak közúton gázolajat, zárt platójú kis furgonban, és a gázolaj nem egy központi telepről kerül szétosztásra, hanem a telepekhez legközelebb lévő benzinkútról történik a beszerzésük?

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII. 5) Korm. rendelet (a továbbiakban: ADR) 2. melléklet 1.1.3.1.c) pontja értelmében az ADR előírásait nem kell alkalmazni „a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységüket kiegészíti, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások csomagolóeszközönként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának   megakadályozására.    Ez    a    fajta    mentesség    nem    alkalmazható a 7 osztályra. Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra.”

Az állattartó telepekre külső benzinkútról, saját gépjárművel beszállított, legfeljebb 450 liter mennyiségű, a telephelyen belül működtetett berendezések, munkagépek, járművek (pl. traktorok) üzemanyag ellátását biztosító veszélyes áru (gázolaj) szállítás a fenti hivatkozás (ADR 1.1.3.1. c) pont) első mondatának kritériumait kielégíti. Ugyanakkor e tevékenység álláspontunk szerint anyagbeszerzésnek minősül, ezért a hivatkozás negyedik mondatában található, e mentesség alkalmazását kizáró feltételnek is megfelel, így a fentebb leírt szállításokra az ADR 1.1.3.1.c) pontjában leírt mentesség nem alkalmazható.

E szállítások tekintetében – figyelemmel a felhasználási módra, a szállított, felhasznált mennyiségre – az ADR 1.1.3.6 bekezdésében foglalt mentesség igénybevétele javasolt, mely ugyan nem biztosít teljes mentességet az ADR előírásai alól, azonban jelentős könnyítéseket tartalmaz. A szállítások kapcsán ez esetben nem szükséges többek között a gépjárművezető ADR 8.2.1 szakasza szerinti oktatása, a jármű jelölése, írásbeli utasítás, illetve az ADR 8.1.5 fejezete szerinti felszerelések készenlétben tartása. Gondot kell ugyanakkor fordítani egyebek mellett a fuvarokmányra (ADR 5.4.1), a minősített csomagolóeszköz használatára (ADR 4.1), a küldeménydarabok jelölésére, bárcázására (ADR 5.2), a rakomány elhelyezésére, rögzítésére (ADR 7.5), az ADR 8.1.4.2 – 8.1.4.5 bekezdéseiben előírt legalább 2 kg-os tűzoltó készülék gépjárművön történő elhelyezésére és üzemben tartására, a gépjárművezető és a szállításban érintett személyek ADR 1.3 fejezete és 8.2.3 szakasza szerinti oktatására.

2018. január


Milyen tűzoltó készüléket kell a veszélyes és nem veszélyes árut szállító gépkocsikon tartani?

1. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (továbbiakban OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 219. § (1) bekezdésében szabályozza a tehergépjárműveken elhelyezett tűzoltó készülékek hozzáférhetőségét és alkalmasságát, de a készenlétben tartás kötelezettsége tekintetében egyéb jogszabályokra utal: „A járművön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett tűzoltó készüléknek állandóan hozzáférhetőnek és vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználhatónak kell lennie.”

2. A veszélyes áruk szállítását a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról  szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX törvény, továbbá a 178/2017. (VII.5) Kormány rendelet szabályozza. Ezen kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza a Megállapodás „A” és „B” Mellékletének (ADR) hatályos, magyar nyelvű szövegét. Az ADR 8.1.4 szakasza tartalmazza a tűzoltó eszközök használatára vonatkozó szabályokat az alábbiak szerint: „8.1.4.1 A veszélyes árut szállító szállítóegységekre – a 8.1.4.2 bekezdésben említett szállítóegységek kivételével – legalább a következő táblázatban feltüntetett, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, hordozható tűzoltókészülékek szükségesek:
 

A
szállítóegység legnagyobb megengedett össztömege
A tűzoltó készülékek minimális darabszáma Az oltóanyag minimális összmennyisége a
szállítóegységen
A motor, ill. a
vezetőfülke oltására alkalmas készülék: legalább egy darab, amelynek minimális
mennyisége az alábbi:
A további tűzoltó
készülék(ek)re vonatkozó követelmény: legalább az egyiknek az oltóanyag
mennyisége legalább az alábbi:
(1) (2) (3) (4) (5)
< 3,5 t 2 4 kg 2 kg 2 kg
> 3,5
< 7,5 t
2 8 kg 2 kg 6 kg
> 7,5 t 2 12 kg 2 kg 6 kg
Az oltóanyag mennyiségek por oltóanyagú (vagy más, alkalmas oltóanyagú, de azonos oltási képességű)
készülékekre értendők.

8.1.4.2 Azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább
2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni.”
(A fent hivatkozott, az ADR 1.1.3.6. bekezdése az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességeket rögzíti.)

 

Az ADR-ben előírt tűzoltó készülék hiányáért a 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet 6.§-a, 5. melléklete értelmében a szabályszegést elkövető részére bírság szabható ki.
Ugyanakkor az ADR 3.4.1. fejezete a korlátozott, míg a 3.5.1. fejezete az engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk tekintetében a tűzoltó készülék készenlétben tartási kötelezettségét rögzítő, fenti fejezetek alkalmazását nem teszi kötelezővé. Tehát az ADR alapján, ezen szállítási módok esetében, a tűzoltó készülék készenlétben tartása nem kötelező.

3. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (továbbiakban KöHÉM r.) 107. §-a általánosságban rögzíti a tehergépjárműveken kötelezően készenlétben tartandó tűzoltó készülékek számát, típusát, az alábbiak szerint: „Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege

meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg           1 db legalább 6 kg-os

meghaladja a 12 000 kg-ot                                               1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os

A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabványos, por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.”

A KöHÉM r. 107. § (4) bekezdése értelmében a veszélyes anyagot szállító járművön – mely alatt a KRESZ alapján a narancssárga táblával jelölt gépjárműveket érti – a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, de legalább a fentiek szerinti tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

A KöHÉM r. 107. § (3) bekezdése szerint az előbbiekben meghatározott tűzoltó készülékek más oltóanyagú, de legalább azonos oltási teljesítményű hordozható tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek.

Összefoglalva a fenti 1., 2., 3. pontokban részletezett szabályozást, a készenlétben tartandó tűzoltó készülékek tekintetében a Magyarország területén, közúton közlekedő, magyar honosságú, veszélyes árut szállító tehergépjárműveknek mindhárom rendelet előírásainak meg kell felelnie. A jármű legnagyobb össztömegét, és a veszélyes anyag szállítási módját figyelembe véve a szigorúbb rendelkezésnek megfelelő számú és oltóanyag mennyiségű A, B és C osztályú tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléke(ke)t kell a járművön készenlétben tartani.

4. A veszélyes árut nem szállító hazai (nem külföldi) tehergépjárműveken, a tűzoltó készülékek készenlétben tartására egyértelműen az 1. pontban idézett OTSZ, valamint a 3. pontban idézett KöHÉM r. vonatkozik. A KöHÉM r. 1. § (1) bekezdése alapján azonban, ennek a rendeletnek a hatálya nem terjed ki „A Bécsben 1968. évi november hó 8. napján aláírásra megnyitott közúti közlekedési Egyezményben részes államok által kiadott hatósági jelzéssel közlekedő külföldi járművekre”, ezen gépjárművekre az Egyezmény 5. számú Függelékében foglalt műszaki előírások az irányadók. Ugyanakkor ez a hivatkozott 5. számú függelék, vagy az Egyezmény egyéb részei, nem térnek ki a tűzoltó készülék készenlétben tartásának kötelezettségére. Ezért:

azon külföldi állam veszélyes árut nem szállító tehergépjárművei esetében, amelyek állama csatlakozott az Egyezményhez, a tűzoltó készülék készenlétben tartására vonatkozóan hazai jogszabály nem rögzít követelményt, így számukra a tűzoltó készülék készenlétben tartása nem kötelező;

azon külföldi állam veszélyes árut nem szállító tehergépjárművei esetében, amely állam nem csatlakozott az Egyezményhez, a tűzoltó készülék készenlétben tartása a R. 107. §-a alapján számukra kötelező.

5. A korlátozott, illetve az engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árut szállító járművek – melyek a KÖHÉM r. alapján nem tartoznak a veszélyes anyag szállító járművek közé, a KRESZ alapján a narancssárga táblával nem jelöltek – esetén is biztosítani kell a KÖHÉM r. 107. (1) bekezdés szerinti mennyiségű tűzoltó készüléket. Ugyanakkor ezen kötelezettség megszegőivel szemben – a fentiekből adódóan – nem alkalmazható a 2. pontban leírt, a 156/2009. (VII.29.) Kormányrendelet 6. §-a és 5. melléklete alapján ADR bírság.

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. r.) 1. melléklet 17., 18. sora rendelkezik a tűzoltó készülékkel kapcsolatos tűzvédelmi bírságról, de kiveszi a hatálya alól „a veszélyes árut szállító járművek”-et. Mivel a Korm. r. ennek definícióját nem tartalmazza, az ADR 1.2.1. fejezet fogalom meghatározását kell alkalmazni, amely alapján:
„veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállítását az ADR tiltja vagy csak feltételekkel engedi meg;”
„szállítás: a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, ill. minden olyan, közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a járműben, tartályban vagy konténerben van. Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a közlekedési ágak, ill. a közlekedési eszközök cseréjénél (átrakásánál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntető fuvarokmányt kérésre bemutatják, ill. a küldeménydarabokat vagy a tartányokat nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenőrzik.”
A fentiekre tekintettel a korlátozott vagy engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árut szállító, hazai vagy az Egyezményhez nem csatlakozott külföldi államjelzéssel rendelkező tehergépjárműveken kötelező a tűzoltó készülék elhelyezése, de annak hiányáért sem ADR bírság, sem tűzvédelmi bírság jelenleg nem szabható ki. Ezen esetekben az ügyet az illetékes rendőrségnek, vagy közlekedési hatóságnak kell átadni, a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás lefolytatása céljából. Az Egyezményhez csatlakozott külföldi államjelzésű gépjárművek esetében – hasonlóan a 4. pontban rögzített, veszélyes árut nem szállító gépjárművekhez – a tűzoltó készülék készenlétben tartása nem kötelező, annak hiánya sem ADR, sem tűzvédelmi bírságot nem von maga után.

2018. január