Katasztrófatípusok - Tudástár - A Richter-skála
Richter-skála
A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitudót, vagy más szóval a méretet) adja meg. A magnitudó a földrengéskor a fészekben felszabaduló energia logaritmusával arányos. Egy 4,5 méretű földrengés kipattanásakor nagyjából akkora energia szabadul fel, mint egy kisebb (20 kT-ás, nagaszaki méretű) atombomba robbanásakor.
Az eljárás kidolgozója Charles Richter, eljárását 1935-ben tette közzé.
A rengés erősségét megfelelő korrekciókkal a szeizmográf által jelzett legnagyobb kitérésből és az epicentrumtól való távolságából határozzák meg. (Maga az érték a földrengés helyétől 100 km távolságban lévő Wood-Anderson típusú szeizmográf által mikronban mért legnagyobb kitérés tízes alapú logaritmusa.)
Ebből értelemszerűen következik: a skála felfelé nyitott, vagyis nincs formális maximuma, bár a földrengések hatásmechanizmusa és a Föld szilárd kérgének mechanikai jellemzői alapján gyakorlatilag 10 feletti értékek nem fordulnak elő. Másik fontos jellemzője, hogy két látszólag "hasonló" magnitudójú érték például 5,4 és 6,4 között a kipattanó energiában kb. 32-szeres különbséget takar. Gyakorlati szempontból nagyon fontos, hogy a földrengések magnitudója és előfordulási gyakorisága között jól leírható kapcsolat van (Gutenberg-Richter összefüggés).
A Richter-skála a longitudinális és transzverzális hullámok különbségeit nem veszi figyelembe, és sok egyszerűsítő feltevést tartalmaz (nem veszi figyelembe a közeg inhomogenitását, az obszervatóriumok altalajának eltéréseit és a mérőműszerek különbözőségét sem).
Bevezetése óta a legnagyobb erősségű földrengés a Richter-skála szerint 9,5-es volt: 1960. május 22-én Chilében pattant ki. A közelmúlt legerősebb földrengése 2004. december 26-án, a Szunda-árok északi része alatt, Szumátra közelében pattant ki, és 9,3-as erősségű volt.
|
Fokozatai |
|||
|
magnitúdó |
a rengés ereje |
a pusztítás mértéke |
a hasonló erejű rengések gyakorisága |
|
<2,0 |
mikrorengés |
csak műszerekkel érzékelhető |
naponta 8 000 |
|
2,0-2,9 |
rendkívül gyenge |
a legtöbb ember még nem érzékeli |
naponta 1 000 |
|
3,0-3,9 |
nagyon gyenge |
általában érzékelhető, károkat még nem okoz |
évente 49 000 |
|
4,0-4,9 |
gyenge |
a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek |
évente 6 200 |
|
5,0-5,9 |
közepes |
a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek |
évente 800 |
|
6,0-6,9 |
erős |
erősebb épületek is megrongálódnak az epicentrumtól 50-80 km távolságban is |
évente 120 |
|
7,0-7,9 |
igen erős |
súlyos károk: házak és hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja |
évente 18 |
|
8,0-8,9 |
nagyon erős |
súlyos károk több száz kilométeres körzetben, többméteres lezökkenések, hegyomlások |
évente 1 |
|
9,0-9,9 |
rendkívüli erejű rengés |
rendkívüli pusztítás, megváltozik a táj |
átlagosan 20 évente fordul elő |
|
>10 |
globális katasztrófa |
eddig még nem tapasztalt rengés |
ismeretlen |
Forrás: WikiPedia