Katasztrófatípusok - Téli veszélyek - Baleseti ellátás külföldön

• A felmérések szerint csak a külföldre utazók harmada köt utasbiztosítást. Ennek egyik oka, hogy sokan úgy gondolják, nincs rá szükség, ha uniós országba mennek, hiszen ott a TAJ-kártya. A kellemetlen meglepetés akkor éri őket, amikor kiderül, hogy a külföldön kapott orvosi kezelésekre a külföldi ország szabályai és árai vonatkoznak. A legsúlyosabb anyagi megterhelést legtöbbször az esetenként több százezer forintos önrész jelenti.
• Az EEK (Európai Egészségbiztosítási Kártya) hasznosnak bizonyulhat, ha uniós országba utazunk, de figyelembe kell vennünk, hogy ez nem utasbiztosítás, és nem óv meg minket a súlyos anyagi megterheléstől, ha valami balul sül el. Az alábbiakban az EEK és az utasbiztosítás közötti legfontosabb különbségeket soroljuk fel:
• Míg az EEK-val csak szerződött egészségügyi szolgáltatóhoz fordulhatunk, addig az utasbiztosítás a magánorvosi ellátást is fedezi.
• Míg az EEK csak a szükséges orvosi ellátást fedezi, addig az utasbiztosítás egyéb, a biztosítási szerződésben rögzített fedezeteket is tartalmaz (pl.: poggyászbiztosítás, halottszállítás, hozzátartozók kiutazása, ellátása, assistance stb.)
• Az utasbiztosítás csak a szerződésben meghatározott összeg erejéig vállalja az ellátások térítését.
• Ha csak EEK-val rendelkezik a biztosított, akkor az önrészt neki kell fizetnie, és nem számíthat annak visszatérítésére. Ezzel szemben az utasbiztosítás az önrészt is fedezi.
• Bizonyos tagállamokban, ha csak EEK-val rendelkezik a biztosított, akkor az ellátás költségeit meg kell előlegeznie. Ezzel szemben az utasbiztosítással rendelkezők számára minden tagállamban a biztosító fizeti az ellátást.
• A legjobb, ha évente egyszer kiváltja az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, és minden utazás előtt utasbiztosítást köt. Ez utóbbi átlagosan napi 300 forintba kerül, vagyis nem éri meg kockáztatni, hiszen a külföldi kórházakban a legalapvetőbb vizsgálatokért is elkérhetnek két-háromezer forintnak megfelelő eurót, egy komolyabb műtét, például lábtörés önrésze pedig 100 ezres nagyságrendű is lehet.
• Egy-egy utazás előtt érdemes végiggondolnunk, milyen baj érhet minket, és ennek megfelelően érdemes felkészülni valamennyi váratlan eseményre. Az utasbiztosítás megkötésénél el kell döntenünk, hogy mekkora értékhatárra kívánunk szerződni. Ehhez elsősorban azt kell átgondolnunk, hogy milyen messzire megyünk, mennyi időre utazunk el, és hogy milyen kockázatokat vállalunk (pl.: sport tevékenység). Komolyabb kockázatok esetében a biztosító kiegészítő biztosításokat is tud ajánlani.

Az utasbiztosítás az utazási kockázatokon túl a következőkre terjed ki:

• a beteg vagy sérült hazajuttatása
• a beteg látogatójának kiutaztatása
• ha a biztosított kórházba kerül, a gyermekei hazajuttatása
• információnyújtás a biztosított részére
• tolmács biztosítása
• sürgős esetben a családtagok értesítése, tájékoztatása
• holttest hazaszállítása
• a poggyász késése esetén az emiatt megvásárolt szükségleti cikkek (fehérnemű, tisztálkodó szerek stb.) térítése
• a tervezettnél hosszabb idejű kint tartózkodás költségeinek térítése
• úti okmányok elvesztése esetén a pótlás költségeinek térítése
• pénzsegély biztosítása
• jogi védelem (ügyvédi költség, óvadék stb.)
• személygépjármű hazaszállítása
• felelősségbiztosítás (akaratlanul, másnak okozott kár esetére)
• nem orvosi jellegű ellátás költségeinek fedezése
• a tervezettnél korábbi hazautazás megszervezése, költségeinek fedezése