Nukleárisbaleset-elhárítási szakterület szakhatósági tevékenysége

1. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nukleárisbaleset-elhárítási szakterületének szakhatósági közreműködéséhez kapcsolódó hatályos jogszabályok:

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (továbbiakban: katasztrófavédelmi törvény),
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: AKR),
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény,
A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet,
Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: ONER kormányrendelet),
Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet.

2. Eljárási határidők

Határidő: A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő huszonegy nap. A nukleáris létesítményekkel és radioaktívhulladék-tárolókkal kapcsolatos szakhatósági eljárásokra vonatkozó ügyintézési határidőt az atomenergia-felügyeleti szerv, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok megnevezését, a bevonás esetköreit, a vizsgálandó szakkérdést és az eljárás tárgyát az „atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény” 2. melléklete a BM OKF közreműködését is igénylő következő esetekben határozza meg:

Nukleáris létesítmény esetében, ha az engedélyezésnek polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási követelményeknek való megfelelés vizsgálata szükséges a BM OKF az alábbi szakhatósági eljárásokban működik közre:

a) nukleáris létesítmény

létesítési engedélye,
üzembe helyezési engedélye,
üzemeltetési engedélye,
átalakítási engedélye,
végleges leállítási engedélye,
Időszakos Biztonsági Jelentés hatósági felülvizsgálata,
építési (bontási) engedélye,
használatbavételi engedélye,
a telephely és a létesítési engedély nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési engedélye.

b) Radioaktívhulladék-tároló esetében:

időszakos biztonsági jelentés hatósági vizsgálata;
a baleset-elhárítási intézkedések telephelyen kívüli végrehajthatóságának vizsgálata
a (fázisonkénti) telephely kutatási, telepítési, létesítési és a nukleárisbaleset-elhárítási tervének engedélye.

c) Nukleáris üzemanyag szállítása esetében:

baleset-elhárítási és intézkedési terv engedélye.

3. Eljárás rendje

A szakhatósági eljárások általános rendjét az AKR határozza meg.
A BM OKF szakhatósági eljárásait az OAH nukleáris létesítménnyel, radioaktívhulladék-tárolóval kapcsolatos hatósági eljárásait és az azokban közreműködő az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szabályozza.
A szakhatósági eljárás a katasztrófavédelmi törvény, valamint az ONER kormányrendelet vonatkozó előírásai figyelembevételével kerül végrehajtásra.

4. Szakhatósági eljárás általános szabályai

Az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági (szakhatósági) eljárásaiban sommás eljárásnak nincs helye.
A hatóság a vonatkozó törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján mérlegeli a szakhatóság megkeresését annak közreműködését illetően és maga dönt a szakkérdésben.
A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására.
Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság által kiadott előzetes szakhatósági állásfoglalás egy évig hatályos.

5. Hiánypótlás

Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásában hiánypótlásra felhívásnak több ízben helye van. Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró szakhatóság a határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet, melyből az eljáró hatóságnak is kapnia kell egy példányt.

A végzés tartalmazza:

a hiánypótlás jogszabályokon alapuló indokolását,
a hiánypótlás elmulasztásának jogkövetkezményeit.

A hiánypótlásra benyújtandó dokumentációt két példányban kell megkérni, annak érdekében, hogy az engedélyező hatóság is értesüljön arról, hogy mivel kellett kiegészíteni az általa megküldött engedélyezési tervdokumentációt.

A hiánypótlásban megadott határidőn belül az ügyfél kérelemmel fordulhat a szakhatósághoz, ha a megadott határidőre nem tudja pótolni a felhívásban foglaltakat, ezért új határidőt kér a hiánypótlás teljesítésére. A kérelem beérkezését követően a szakhatóság – a hatóság tájékoztatása mellett – végzésben haladéktalanul megállapítja a hiánypótlás új időpontját.

Amennyiben az ügyfél nem teljesíti a hiánypótlásban foglaltakat a megadott határidőig, úgy erről tájékoztatni kell az engedélyező hatóságot.