Az árvíz – számokban

2013. június 15. 16:02

Noha néhány településen még figyelik a gátakat, az árvízzel érintett területek többségében már a helyreállításon dolgoznak az emberek. Az alábbiakban számadatokkal mutatjuk be az árvízvédelemben eltöltött megfeszített napokat.

A veszélyhelyzetet június 4-én a Duna felső szakaszain, 10-én pedig az alsóbb részeken érintett területekre hirdette ki a kormány, amelyet Dr. Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára a héten a parlament július 19-ig meghosszabbított. Az országban intenzív árvízi védekezés 6 napon keresztül 807,4 kilométer hosszú töltésen folyt.
 
Hazánkban először Győr-Moson-Sopron megyében, Nagybajcsnál várták a Duna tetőzését, ez június 7-én 907 centiméteren történt meg. Ez 35 centiméterrel volt magasabb az eddig ott mért legnagyobb vízállásnál. A fővárosban június 9. és 10. fordulóján 891 centiméterrel tetőzött a folyó, 31 centiméterrel túllépve az eddigi legmagasabb értéket. Mohácsnál június 13-án 964 centiméternél érte el a Duna a legmagasabb állását, húsz centivel alacsonyabb értéken az eddig mért legnagyobb vízállástól.
 
Az árvízi védekezésben június 4. és 13. között a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és az oktatási intézmények hallgatói közül 18687-en vették ki a részüket. A Magyar Honvédség állományából 8306 katona dolgozott a gátakon. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság speciális mentőcsapatai, a HUNOR és a HUSZÁR nyolcvankilenc tagja indult a legkritikusabb helyekre segíteni. A megyei önkéntes mentőszervezetek 369 fővel védték a gátakat. Az önkéntes tűzoltók 3500 fővel képviseltették magukat az árvízi munkálatokban. A polgárőrség 19515 emberét küldte a védművekhez. A közfoglalkoztatottak 6018-an, a civil önkéntesek 36780-an voltak a szükséges helyszíneken, utóbbiak a saját lakókörnyezetük mellett mások ingatlanát is védték az ár ellen. A hivatásos egységek és az önkéntes segítők a védekezés legnehezebb napján, július 10-én 95 település védelmi szakaszain dolgoztak a gátakon, összesen 13253 ember küzdött ekkor a víz ellen.
 
A védekezés során a gátak megerősítésére, ideiglenes védművek kialakítására 10 millió 179 ezer 46 homokzsákot és 242 ezer 500 köbméter homokot használtak fel, 254 munkagépet, 1092 szállítóeszközt és 338 szivattyút működtettek. Kilenc helikoptert és 573 terepjárót vettek igénybe a rendkívül nehéz körülmények áthidalásához.
 
Az árvíz közvetlenül 206 ezer embert veszélyeztetett, közülük 1570 főt kellett kitelepíteni.
 
Az árvízi védekezés legkritikusabb pontjai Győrújfalu, Dunaszentpál, Neszmély, Sződliget, Mecsér, Pilismarót, Tát, Dunabogdány, Kisoroszi, Nagymaros Szigetmonostor, Tahitótfalu, Kisapostag, Báta, Baja és Dunaszekcső települések voltak. A védekezési helyszíneken a katasztrófavédelem hivatásos tisztjei a polgármesterektől a védekezés irányítását 81 településen vették át. A Duna összesen 47 ezer 285 hektárnyi külterületet öntött el, 36 ezer 575 hektár erdőt és 10 ezer 710 hektár mezőgazdasági területet.
 
A Duna mellett 64 olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem áll, amelyekre az árvízi védekezés során különös figyelmet kellett fordítani ezek egyikéből sem került szennyező anyag a Dunába.
 
Hazánknak Izrael, Szlovénia, Németország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Ukrajna ajánlotta fel segítségét a védekezésben, míg Magyarország Ausztriának, Szerbiának és Horvátországnak kínálta fel, hogy erővel, eszközzel nyújt támogatást.
 
Az egyik megszűnt kereskedelmi rádió frekvenciáján új rádióadó indult, az Árvíz FM. A rádió június 9-én kezdte adását sugározni, hozzávetőleg 70, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kibocsátott közleményt, hírt olvastak be. A katasztrófavédelem honlapját a leglátogatottabb pillanatban 48 ezer 481-en tekintették meg. A szervezet hivatalos Facebook-oldaláról pedig június 14-ig csaknem 215 ezer ember tájékozódott. A katasztrófavédelemtől telefonon összesen 25 ezer 541-en kértek az árvízi helyzettel kapcsolatos információt.